Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A kormány reményei ellenére nem látszik változás abban, hogy a magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét – erre lehet következtetni az elmúlt napokban megjelent adatokból.
Számokban: a Portfolio írta meg a Pénzügyminisztérium adatait elemezve, hogy júniusban alig 1,6 százalékkal emelkedtek az áfabevételek, miközben az infláció 3,7 százalék volt. Eközben az állampapírok népszerűsége kéthavi mélypontra zuhant, csak 40,6 milliárd forintért vásárolt belőle a lakosság a múlt héten.
Miért fontos ez? Az alacsony áfabevétel arra utal, hogy a lakosság a kormány legfőbb törekvése ellenére sem hajlandó igazán növelni vásárlásait, pedig a remények szerint idén ennek kellene a hullámvölgyből kimozdítani a magyar gazdaságot, és csökkentenie a költségvetés hiányát.
Felülnézet: költés helyett megtakarítanak az emberek, a pénz irányának bemutatásához az MNB első negyedéves, vagyoni változásokat monitorozó adataiból vettünk ki néhány népszerűbb célpontot tartalmazó sort.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy mennyivel nőtt vagy csökkent egyes megtakarítási formákban (vagy a pénzeket felszívó kötelezettségekben) lévő összeg 2023 átlagos negyedében, illetve 2024 első negyedévében, azaz nagyjából honnan hova fordultak az emberek a megtakarításaikkal*Azért nem pontosan mutatja ezt, mert az állomány változásához hozzájárul például a kamatozás és a részvények értékének elmozdulása..
Leginkább a készpénzt (párnaciha) és a bankbetétet részesítette előnyben 2023-hoz képest a lakosság. Az élet- és nyugdíjbiztosítások most nem fő célpontok, az állampapírok viszont (a tavalyi alapra helyezett várakozásokhoz képest) még inkább nem.
Fogyasztani hitelből sem akarnak a korábbinál lényegesen többen, jelentősen nőtt viszont az ingatlanhitelek népszerűsége. Igaz, nyárra az Ingatlan.com adatai szerint (több év nyara után először) még az ingatlanpiaci aktivitás is csökkent, a kereslet stagnál vagy kis mértékben csökken, inkább kínálati a piac.
Reakciók: elemzők hosszú ideje találgatják, mikor költenek újra bátrabban az emberek. „A felívelést még valamelyest lassíthatja az elmúlt időszakban megtapasztalt jóléti veszteségek következtében fellépő óvatossági motívum, ugyanakkor ennek hatása egyre zsugorodik” – írta például Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a májusi kiskereskedelmi adat után.
Az áfabevételek alakulása alapján azonban úgy tűnik, hogy ez továbbra sem megy könnyen, sokan először a tartalékaikat építik vissza.