Mindent elért vagy nem kapott semmit Orbán Viktor a feladott vétóért cserébe?
Nagy magyar sikerkéntkönyvelte el a csütörtöki uniós csúcstalálkozón történteket Szijjártó Péter, holott Orbán Viktor végül a többséggel szavazott az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás mellett – mindez épp egy héttel a kormány azon bejelentése után történt, miszerint a nemzeti konzultáció kérdőívét kitöltők 99 százaléka ellenzi Ukrajna uniós támogatását.
A sikert a külügyminiszter szerint egyebek mellett az jelenti, hogy „a Magyarországnak az európai szerződések szerint járó és azokkal ellentétes módon visszatartott források nem kerülhetnek Ukrajnába”. Ez a veszély azonban korábban is csak a kormány kommunikációjában létezett.
Háttér: a segítségnyújtást a magyar delegáció tavaly decemberben egyedüliként megvétózta, ám Magyarország pozíciója a többi tagállammal szemben azóta meggyengült. Az Európai Unió már kidolgozta Ukrajna magyar beleegyezés nélküli támogatásának módját is, és a döntéshozók politikai és gazdasági szempontból is nyomás alá helyezték a magyar kormányt.
A források teljes visszatartását helyezték kilátásba az uniós vezetők a Financial Times értesülései szerint, ami az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek további növekedését és a forint gyengülését okozhatta volna.
Miért fontos ez? Ukrajna költségvetési hiánya 43 milliárd dollár, nyugati segítség nélkül a közalkalmazottak fizetése és a nyugdíjak fedezete is kérdésessé válik. Emellett a hadsereg létszámnövelésének költségét Zelenszkij 13 milliárd dollárra tette – igaz, az akár 500 ezer ember behívásával járó lépés felvállalása nem csak az anyagi lehetőségeken múlik.
Az ukrán költségvetés felétteszik ki a védelmi kiadások 2024-ben. A háború és a megtépázott gazdaságból származó mérsékelt adóbevételek miatt bizonyos költségvetési tételekre alig vagy egyáltalán nem jut fedezet, az ország sorsa lényegében a külföldi támogatásokon múlik.
Reakciók: a csúcsról szóló beszámolók magyar siker helyett többnyire arról szólnak, hogy Orbán Viktor kénytelen volt belátni, hogy nincs több mozgástere; elsősorban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Emanuel Macron francia elnök igyekezett őt lebeszélni az újabb vétóról.
„Senki sem támogatja őt, és ezt szemtől szemben akarta tesztelni. Megkapta a választ. Teljesen elszigetelődött” – állította a Guardian küldöttségi forrása, míg egy másik nyilatkozó hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök semmit sem kapott azért cserébe, hogy feladta korábbi álláspontját.
„Orbán-fáradtság” – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök Orbán Viktor „nagyon furcsa és nagyon egoista játékával” kapcsolatban, ami miatt olyan fontos kérdések megvitatására jutott kevesebb idő, mint az Európa-szerte zajló gazdatüntetések.
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.