Negatívan érintheti a magyar lakosság megtakarítási hajlandóságát a kamatjövedelmekre kivetett plusz adó. A piaci szereplők szerint az intézkedés versenytorzító hatású lehet, a Bankszövetség a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeinek csökkenésétől tart.
Pár nap múlva, július elsejétől az eddigi 15-ről hirtelen 28 százalékra nő a magánszemélyek megtakarításaiból származó kamatjövedelmeket terhelő adó mértéke egyes megtakarítási formák esetében. Ekkortól kell ugyanis a jelenlegi 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni utánuk az államkasszába.
Fontos kiemelni, hogy a már meglévő megtakarítások kamataira (értékpapírok, lekötött betétek) nem vonatkozik a rendelet, azok ezután is szocho-mentesek lesznek, csakúgy, mint a 2023. június 30-ig lekötött betétek és az eddig az időpontig megvásárolt értékpapírok kamata, hozama. Az ezután lekötött betétek/megvásárolt értékpapírok kamatai után már meg kell fizetni a szochót.
Emellett számos népszerű pénzügyi terméket sem érint az új adó, ezek a következők:
Aki mostanában betétlekötést vagy értékpapírvásárlást tervez, mindenképp június 30-ig érdemes ezt a lépést megtennie a régi feltételekkel, még szocho-mentesen – ajánlják az OTP bank szakértői.
Az új adó június eleji bejelentése után az OTP Bank fiókhálózatában és telefonos ügyfélszolgálatánál is megnövekedett az érdeklődés az ügyfelek részéről. Egyrészt a rendelet részleteinek értelmezésében kérnek tanácsot, másrészt a még szocho-mentesen elérhető befektetési lehetőségeket illetően van szükségük információra – tájékoztatott a bank.
Bár a határidő szoros, de támogatja az ügyfelek reagálását, hogy az OTP Bank biztonságos, stabil banki hátteret, széles termékkínálatot és ehhez kapcsolódóan komplex megtakarítási tanácsadást is biztosít fiókhálózatában, illetve több szolgáltatás már digitálisan is elérhető az internet- és mobilbankon keresztül.
A Magyar Bankszövetség álláspontja egyértelműen elutasító az új adóteherrel szemben. Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit – írták. Véleményük szerint az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású lehet, kiszoríthatja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, valamint korlátozhatja az ügyfelek szabad döntéshozatalhoz való jogát.
A pénzét jellemzően otthon, készpénzben tartó magyar lakosság a rekordmagas infláció hatására is éppen az utóbbi bő fél évben kezdett tudatosabban hozzáállni a pénzügyeihez.
A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett adatai alapján az év első hónapjában a lakossági kisbefektetők jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ellensúlyozzák megtakarításaik reálértékének a magas infláció miatti csökkenését.
Ahogy az fenti ábrán is látszik, sokan nyúltak hozzá a készpénzben és banki betétben tartott megtakarításaikhoz, és jelentős mértékben nőtt a nagyobb hozamot ígérő, és a magasabb kockázattal járó megtakarítási eszközökben tartott pénz mennyisége: sokkal népszerűbbek lettek a magyar állampapírok, a befektetési jegyek és tőzsdei részvények is.
Ezeknek a megtakarítóknak megnyugtató hír, hogy se az állampapírok kamataira, se a tőzsdei részvények hozamára nem vonatkozik a szocho.
Terjed az öngondoskodás OTP Bank tavalyi, megtakarítási szokásokat vizsgáló kutatása*Az NRC kutatás célja: a korábbi évek adataival összevetve megtudni, mennyiben módosult a megtakarítók összetétele, gondolkodásmódja, termékhasználata. Célcsoport: 18-65 éves bankhasználók, akik rendelkeznek legalább 500 ezer forint pénzügyi megtakarítással, és legalább egy megtakarítási termékkel. Az adatfelvétel időpontja: 2022. december Mintanagyság: 800 fő Az adatfelvétel módszere: online kérdőíves felmérés. A minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján. szerint is: a két évvel korábbi méréshez képest korábbi 16 százalékhoz képest 20 százalékra nőtt a 18-65 éves korcsoporton belül az 500 ezer forint feletti megtakarítással rendelkezők aránya. Igaz, összesen még mindig csak nagyjából 1,3 millió főnek volt Magyarországon jelentősebb megtakarítása.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
Pénz
Fontos