Az állampapír-vásárlás mellett más lehetőségek irányába is terelheti a kamatok és hozamok után fizetendő közterhek emelkedése a befektetőket. A 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) hatálya alól kimaradnak például a fizikai, ingóság birtoklásával járó befektetések.
Miért fontos ez? Az egyik legrégebbi befektetési formaként számon tartott arany és ezüst vásárlása is ebbe a körbe tartozik többek között.
- „Hiába nevezik befektetési arany- vagy ezüsttömbnek ezeket a termékeket, ingóságokról van szó, nem pénzügyi eszközökről. Az érmékre, rudakra így egyelőre nem vonatkozik a megemelt adó” – mondta el a G7-nek Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője.
- Továbbra is 15 százalék személyi jövedelemadó terheli a fizikai arany- (vagy ezüst-, platina-, palládium-) befektetéseken elért nyereséget a cég elemzése szerint. Az úgynevezett papíraranyon (például a nemesfémhez kötődő befektetési alapokon) elért nyereség után is a 15 százalékos szja fizetendő.
Tágabb kontextus: válságos helyzetekben megnő az arany iránti érdeklődés, amit tavaly az orosz-ukrán háború kitörése, három éve a koronavírus-járvány kezdete is megmutatott.
- „Mostanra megnyugodott az aranypiac, nyári csend van, ám ezt megelőzően az eladások fokozódását tapasztaltuk, ami a recesszió előszele. Az aranypiaci tendenciák jó egy-másfél évre előre jelezhetik a válságokat” – tette hozzá Juhász Kristóf.
Mi következik? Az állami befolyás a megtakarítási piacon a nemtetszés mellett aggodalmakat is kiválthat. Ezekhez társulhatnak a költségvetés aktuális problémái és akár a magán-nyugdíjpénztárakban félretett pénzek államosításának emléke, amelyek az intézményrendszer számára kevésbé látható megtakarítási formák felé terelhetnek embereket.
Cikkünk első változatában tévesen közöltük a papírarany adókulcsát illető változást, a tévedésért elnézést kérünk.
