Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. június 1. 17:11 Pénz

Hova lehet menni a megtakarításokra kivetett 13 százalékos adó elől?

A kormány egyre extrémebb intézkedésekkel szeretné elérni, hogy a lakosság a megtakarításaival a magyar államháztartás finanszírozását segítse. A fő cél az, hogy a számlákon álló pénzek megmozduljanak, és ha már megmozdulnak, akkor ne más befektetési formák, hanem az állampapírok felé menjenek. Ez a lényege annak az újabb intézkedéscsomagnak is, amelynek egyik eleme, hogy csaknem minden megtakarításnál a kamatra kivetett 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) júliustól megfejelik a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho). Az érintett befektetési jövedelmeknél ennek következtében 28 százalékra emelkedik a közteher.

A szándék régóta ismert, nyíltan vállalt, és most is egyértelmű abból, hogy az állampapírok továbbra is kamatadó- és szocho-mentesek maradnak. A 28 százalékos elvonás egyébként nem feltétlenül extra mértékű nemzetközi összehasonlításban, inkább csak az állampapírok ilyen mértékű erőltetése, általános előnybe hozása számít annak.

Az ingatlanalapok befektetési jegyeire sem vonatkozik a 13 százalékos teher, ennek eddig szakmai magyarázata nem jelent meg. Az általunk megkérdezett szakértők is csak találgatják az okát, de konszenzusos véleménynek tűnik, hogy a NER pilléreinek jelentős kitettsége van ezen a területen, ezért nem akarnak hozzányúlni.

Nagyon nehéz megjósolni, hogy a 13 százalékos pluszteher valójában mennyi pénzt fog megmozgatni. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, hogy a lakosság látra szóló betétállománya összesen 8000 milliárd forint körül van, és ebből 5-10 százalékot, azaz 400-800 milliárdot szeretnének aktivizálni (egyéb intézkedésekkel együtt).

Ez a pénz nagyon kellene a költségvetésnek, de erősen kétséges, hogy a cél elérhető. Szakértők szerint ugyanis az állampapírnak a kamatadó-mentesség és egyéb ösztönzők következtében már évek óta megvan az az előnye, amely a tudatosabb, tájékozottabb megtakarítókat annak vásárlására ösztönzi. Azok pedig, akik ma is lekötött bankbetétben, sőt lekötés nélkül simán csak a folyószámlájukon tartják a pénzüket, most sem fognak tömegesen megmozdulni az állampapír felé.

Ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy a bankbetétekre egy-két akciós banki kivételtől eltekintve már régóta nem lehet érdemi kamatot kapni. A bankban elérhető kamatjövedelem elenyésző mértékű, de így az adója is az, szinte mindegy, hogy 15 vagy 28 százalék az elvonás mértéke. A pangó pénzeket a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésével lehetne hosszabb távon, nagy munkával megmozgatni, de a szakértők szerint az is sokat segítene, ha a piac stabil, kiszámítható lenne. A mostanihoz hasonló váratlan, földrengésszerű szabályváltozások azonban pont az ellenkező irányba mutatnak.

Az állampapír egyébként sokaknak azért sem száz százalékos alternatíva a sima bankbetétekkel szemben, mert például a jelenleg legnépszerűbbnek számító inflációkövető állampapírból a lejárat előtt elvileg nem lehet kilépni – a gyakorlatban persze mégis, csak némi veszteséggel. Ám aki kisebb összegekben gondolkodik, és nem lát biztosan előre legalább három hónapra, annak az állampapír nem feltétlenül elég likvid megoldás.

A jogszabályt egyébként elég nehéz értelmezni, de fő elvének az tűnik, hogy visszamenőleges hatállyal nem vet ki adót. Eszerint például egy januárban egy évre lekötött bankbetétnél két részre oszlik majd a 12 hónap: a júniusig esedékes jövedelemre 15, a júliustól esedékesre azonban már 28 százalékos összterhet kell kiróni.

A befektetési jegyeknél az értelmezések szerint kicsit más a helyzet, azokra a lejáratig nem terhelik rá a 13 százalékos pluszt, amennyiben június végéig vásárolják meg őket. A 28 százalékos összteher tehát csak a júliustól vett új jegyekre lesz érvényes.

Mi lesz a tbsz-szel?

A legfontosabb értelmezési kérdésnek azonban az tűnik most, hogy mi lesz a tartós befektetési számlára (tbsz) helyezett összegekkel. Ezek jelenleg akkor adómentesek, ha az ügyfelek legalább öt évig nem nyúlnak hozzájuk. Ám cikkünk írásakor még nem teljesen világos, hogy az új szabályok ezen változtatnak-e valamit.

Az egyik értelmezés az szja-törvénynek abból a részéből indul ki, amely szerint a tbsz kamatait „tartós befektetésből származó jövedelemnek” (vagyis hétköznapi értelemben: nem kamatnak) kell tekinteni, ezért nem vonatkozik majd rá a 13 százalékos szocho teher. Erre azonban ma még nem érdemes mérget venni, a kép csak a következő 30 napban tisztulhat ki.

Márpedig ez a kérdés a befektetési alapokban megtakarítók (és persze az ilyen alapokat kezelők) számára nagyon fontos lesz. Amennyiben ugyanis a tbsz adómentessége nem marad meg, akkor ez a befektetési forma nagyon sokat veszít a jelenlegi vonzerejéből, amellett, hogy általában is jókora gyomrost visz be a hosszabb távú megtakarítás szemléletének.

Mivel a befektetési alapokban tárolt pénzek döntő része ma a tbsz-eken gyűlik, az egész szektort megrengetheti, ha a 13 százalékos teher miatt a jövőben már nem érdemes oda irányítani a befektetéseket. Ha emiatt visszaesne a befektetési alapok iránti kereslet, az a teljes alapkezelői szektort visszavethetné.

A tbsz-en kívül azonban ma a kamatadó jellegű terhek elől más menekülési útvonal nem nagyon látszik, ami nem csoda, hiszen a kormány általában is évek óta igyekszik minden olyan ajtót bezárni, amely nem az állampapírok felé nyílik (kivéve még az említett ingatlanalapokat).

Irány külföld?

Felmerülhet a megtakarítások külföldre vitele is, már csak azért is, mert újabban nagyon erős lett a megtakarítások kivitelének trendje. Ez is a bizonytalanság és a bizalmatlanság erősödésének jele, de a határon túl jellemzően csak azok mozognak, akik nagyobb tételben érdekeltek és az átlagnál jóval nagyobb tudatossággal kezelik a pénzüket.

A Magyarországon nyitott devizaszámla értelemszerűen adóköteles, és elvileg a külföldön nyitott bankszámla is az. A magyar adók minden olyan ügyfélre vonatkoznak, akinek magyar az adóilletősége. A külföldi székhelyű pénzintézetek vagy lejelentik a magyar hatóságoknak a kamatadó-fizetési kötelezettség tényét és az érintett személyazonosságát, vagy levonják a kinti szabályok szerinti kamatadót, annak egy részét eljuttatják a magyar hatóságoknak, de cserébe nem közlik az adózó személyazonosságát.

Nem feltétlenül elég tehát Bécsben vagy Pozsonyban nyitni egy bankszámlát (amely egyébként kisebb összegű betéteknél külföldiként egyáltalán nem egyszerű mutatvány), de a fintech cégekhez (Revolut, Wise és hasonlók) való virtuális kivonulás sem hoz eredményt.

A magyar adók csak akkor nem vonatkoznak az ügyfélre, ha az adóilletősége nem magyar, ehhez azonban jellemzően életvitelszerűen is külföldön kell tartózkodni (bejelentett tartózkodási hely, munkaszerződés, esetleg mobiltelefon-szerződés is szükséges ehhez). Amennyiben persze a családban egyébként is van ilyen, például külföldön dolgozó személy, akkor hozzá át lehet csatornázni a családi büdzsét, de akkor egyrészt a külföldi adóterheket kell kifizetni, másrészt nem látszik életszerűnek, hogy ez tömegessé és általánossá váljon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzokat a megtakarítási formákat is megadóztatja a kormány, amikbe a lakosság az év elején menekültAz állampapírokon és a ingatlanalapok befektetési jegyein kívül minden befektetési forma adóját csaknem duplázza a kormány júliustól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz adó állampapír befektetés megtakarítás szocho tbsz Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Debreczeni Anna
2024. április 2. 14:11 Pénz

Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok

Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.

Al-Hilal István
2024. március 29. 04:32 Pénz

Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet

Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.