Csaknem megduplázza a kormány a megtakarítások adóterheit egy szerda este megjelent kormányrendelet alapján a rossz állapotban lévő idei költségvetés stabilizálása érdekében.

Mi történt? A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell majd fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után.

• Az adónem minden lakossági megtakarítási formát érint, két kivételével: továbbra sem kell majd szochót fizetni az állampapírokon és az ingatlanalapok befektetési jegyein elért nyereségen.

Alulnézet: A rendelet július 1-jén lép hatályba, de az egyes megtakarítási formák esetében eltér, hogy mikor realizálódó kamatjövedelmek esetén kell már szochót fizetni.

• A betétek esetében június 30. előtti lekötésekre nem kell fizetni szochót.
• Kötvények és befektetési jegyek esetében az adókötelesség a rendelet hatályba lépése után vásárolt eszközökre vonatkozik.
• És ugyanez a helyzet a megtakarítási célú életbiztosításoknál is.

Felülnézet: Az intézkedéssel a kormány egyrészt közvetlenül extra költségvetési bevételekhez juthat, másrészt pedig azáltal is javíthatja a költségvetés helyzetét, hogy a szochóból kimaradó magyar állampapírok felé tereli a magyar lakosság befektetéseit.

• Erre már csak azért is szüksége van, mert idén az év első négy hónapjában az idei hiánycél 80 százaléka összejött, és ebben az időszakban az állam kamatkiadásai több mint kétszer akkorák voltak, mint 2022 azonos időszakában.

Mit mondanak ők? Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Portfolio tudósítása szerint azt mondta, az állampapírok keresletének jelentős növekedésére számítanak („a bankok lakossági forrásainak 5-10 százaléka mozdulhat az állampapírok felé”), és csak az intézményeknél 1800 milliárd forint többletkereslettel számolnak.

• Viszont az adóbevételek növelése nem céljuk („kit érdekel, mennyit szedünk be”).

Becsei András, a Bankszövetség alelnöke azt mondta, az intézkedés miatt a versenysemlegesség sérül, és a Bankszövetségnél ennek nem örülnek.

A megtakarítások átrendezése mellett általánosabban az intézkedés a megtakarítások helyett a fogyasztást ösztönzi, hiszen drágítja a megtakarításokat: amíg eddig 100 egységnyi nyereségből 85 maradt a megtakarítónál, ezentúl csak 72 marad majd.

• Idén január és március között a lakossági kisbefektetők kifejezetten keresték azokat a befektetési formákat, amelyekkel védekezni tudtak a magas infláció ellen.
• Készpénzből és banki betétekből jelentős pénzek áramlottak olyan, a pluszadó által érintett befektetési formákba, mint például a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan rossz állapotban van a magyar költségvetés, hogy az már a befektetőknek is kezd feltűnniA rezsicsökkentés, az egykulcsos jövedelemadó és a gazdasági növekedés beáldozása is felmerül a költségvetés egyensúlyának megőrzésére vonatkozó lehetőségek között.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz adó költségvetés kötvény megtakarítások részvény szocho Olvasson tovább a kategóriában