A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György jelentette be kedden, hogy a jegybank egy teljes százalékponttal, 18 százalékról 17 százalékra kamatot csökkent – vagyis elérkezett látja az időt a monetáris politikai lazításra, ebben az első lépés az egynapos irányadó kamatszint csökkentése, az alapkamat szinten tartása mellett. Ez trendfordulót jelent a jegybanki kamatkezelésben.
Miért látja a jegybank elérkezettnek az időt a válságmenedzsment leépítésére, ha az infláció a vártnál kisebb mértékben csökkent a legutóbbi adatok szerint, és jelenleg is 24 százalék?
Röviden azért, mert a jegybank kettős kamatrendszerében az alapkamat szolgál az inflációkezelésre, az egynapos kamat pedig a pénzügyi stabilitás biztosítására, még úgy is, ha természetesen a két terület összefügg.
Az egynapos kamat – és a kamatfolyosó-plafon – masszív emelésével tavaly ősszel a jegybank lényegében megállította a forint intenzív leértékelődését, ami a mélyponton 430 forintos forint-euró árfolyamokat hozott.
Pontosan milyen pozitív folyamatokra alapozhatott a jegybank? A forint a nemzetközi pénzpiacon idén jól teljesít, és vannak további indokok is a lazításra:
Mit mondott Matolcsy? Azt, hogy a korábbi jegybanki döntések eredményeként kezdheti meg az MNB „a normalizálást.” Az infláció azonban továbbra is „közellenség”, és „mindenkinek rossz”. Matolcsy szerint összhangba kerülhet a jegybank és a kormány a jövőben, amennyiben a kormány gazdaságpolitikája a konszolidáció pályáját választja.
Matolcsy a kiemelkedő magyar infláció okaival kapcsolatban beszélt külső tényezőkről, de a hangsúlyt belső okokra helyezte. Kiemelte, hogy a 2021-es és 2022-es indokolatlanul és szükségtelenül magas költségvetési deficit, valamint az ársapkák növelték az inflációt. Matolcsy kifejezetten az ársapkák kivezetését sürgette.
Tágabb kontextus: Az EU-ban kiemelkedően magas kamat leépítése hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar gazdaság kimásszon a technikai recesszióból. Ugyanakkor kérdés, mi történik a forinttal a kamatvágások hatására.
Nemzetközi összevetés: míg a vágás előtt a 11. legmagasabb volt a világon a magyar irányadó kamatszint, utána már csak – szintén hármas holtversenyben – a 14. Európán belül csak a háború sújtotta Ukrajna nemzeti bankjának kell magasabban tartania a kamatszintet.
Mire figyelmeztet a szakértő? Áprilisban a monetáris lazításra való első jegybanki utalás zavart okozott a piacon, és még úgy is a forint gyengülését eredményezte, hogy tényleges kamatcsökkentésre nem került sor, írta korábban Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a G7-en.
Forró pénzek vs. hosszú távú befektetők: Ahogy arra szintén a G7 felületén Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója felhívta a figyelmet, a jegybanknak a „hihető kamatnormalizációs ciklussal” a forró „pénzek helyett a hosszú távú befektetőket” kell bevonzania az országba, „akik a hiteles monetáris politika, csökkenő inflációs környezet és stabil deviza láttán a kötvényhozamok csökkenéséből profitálhatnak. A strukturális helyzet vizsgálata tehát ennek a befektetői összetételnek a változását jelenti, melynek révén a kamatok normalizációja a forint hirtelen leértékelődése nélkül megvalósítható.”
Pénz
Fontos