Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 23. 15:54 Pénz

Elkezdték a vágást Matolcsyék, így a magyar kamatszint már csak a 14. legmagasabb a világon

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György jelentette be kedden, hogy a jegybank egy teljes százalékponttal, 18 százalékról 17 százalékra kamatot csökkent – vagyis elérkezett látja az időt a monetáris politikai lazításra, ebben az első lépés az egynapos irányadó kamatszint csökkentése, az alapkamat szinten tartása mellett. Ez trendfordulót jelent a jegybanki kamatkezelésben.

Miért látja a jegybank elérkezettnek az időt a válságmenedzsment leépítésére, ha az infláció a vártnál kisebb mértékben csökkent a legutóbbi adatok szerint, és jelenleg is 24 százalék? 

Röviden azért, mert a jegybank kettős kamatrendszerében az alapkamat szolgál az inflációkezelésre, az egynapos kamat pedig a pénzügyi stabilitás biztosítására, még úgy is, ha természetesen a két terület összefügg.

Az egynapos kamat – és a kamatfolyosó-plafon – masszív emelésével tavaly ősszel a jegybank lényegében megállította a forint intenzív leértékelődését, ami a mélyponton 430 forintos forint-euró árfolyamokat hozott.

Pontosan milyen pozitív folyamatokra alapozhatott a jegybank? A forint a nemzetközi pénzpiacon idén jól teljesít, és vannak további indokok is a lazításra:

  • bár arra nem reagált jól a forint, de a bankpánik elült;
  • a globális piacok viszonylag stabilak, a Fed májusban lezárhatja kamatemelési ciklusát;
  • lényegében elfogyott a magyar külkereskedelmi mérlegben a hiány, márciusban már pozitívba billent a mérleg. Ennek elsődleges oka az energiaárak világpiaci árának érdemi csökkenése.

Mit mondott Matolcsy? Azt, hogy a korábbi jegybanki döntések eredményeként kezdheti meg az MNB „a normalizálást.” Az infláció azonban továbbra is „közellenség”, és „mindenkinek rossz”. Matolcsy szerint összhangba kerülhet a jegybank és a kormány a jövőben, amennyiben a kormány gazdaságpolitikája a konszolidáció pályáját választja.

Matolcsy a kiemelkedő magyar infláció okaival kapcsolatban beszélt külső tényezőkről, de a hangsúlyt belső okokra helyezte. Kiemelte, hogy a 2021-es és 2022-es indokolatlanul és szükségtelenül magas költségvetési deficit, valamint az ársapkák növelték az inflációt. Matolcsy kifejezetten az ársapkák kivezetését sürgette. 

Tágabb kontextus: Az EU-ban kiemelkedően magas kamat leépítése hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar gazdaság kimásszon a technikai recesszióból. Ugyanakkor kérdés, mi történik a forinttal a kamatvágások hatására.

Nemzetközi összevetés: míg a vágás előtt a 11. legmagasabb volt a világon a magyar irányadó kamatszint, utána már csak – szintén hármas holtversenyben – a 14. Európán belül csak a háború sújtotta Ukrajna nemzeti bankjának kell magasabban tartania a kamatszintet.

Mire figyelmeztet a szakértő? Áprilisban a monetáris lazításra való első jegybanki utalás zavart okozott a piacon, és még úgy is a forint gyengülését eredményezte, hogy tényleges kamatcsökkentésre nem került sor, írta korábban Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a G7-en.

  • Trippon szerint “a komplex, nehezen átlátható és értelmezhető, gyakran változó monetáris politikai keretrendszer rugalmassága mellett extra bonyodalmakat is okoz. Remélhetőleg az év hátralévő részében sor kerül az egynapos és az alapkamat összeolvadására, ami egy egyszerűbb, áttekinthetőbb rendszert hozna magával. A jegybanknak így a következő időszakban extra óvatosan kell lépéseit alakítani és azokat a lehető legvilágosabban kommunikálni annak érdekében, hogy a fokozatos lazítás ne okozzon piaci feszültségeket, a szereplők mindenkor pontosan értsék, hogy mit, mikor és miért tesz a jegybank.”

Forró pénzek vs. hosszú távú befektetők: Ahogy arra szintén a G7 felületén Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója felhívta a figyelmet, a jegybanknak a „hihető kamatnormalizációs ciklussal” a forró „pénzek helyett a hosszú távú befektetőket” kell bevonzania az országba, „akik a hiteles monetáris politika, csökkenő inflációs környezet és stabil deviza láttán a kötvényhozamok csökkenéséből profitálhatnak. A strukturális helyzet vizsgálata tehát ennek a befektetői összetételnek a változását jelenti, melynek révén a kamatok normalizációja a forint hirtelen leértékelődése nélkül megvalósítható.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElérkezhet a rendkívüli állapot vége – a kamatoknálA jegybank már biztonsággal elkezdheti az irányadó kamat csökkentését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi lesz a forinttal, ha kamatot csökkent a nemzeti bank?Eddig jól menedzselte a folyamatot a jegybank, és ha továbbra is minden a tervek szerint halad, a kamatvágási ciklus ellenére is erősödhet a forint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözeledik a magyar kamatcsökkentések időszakaBár az alapfolyamatok nem megnyugtatóak, kézzel fogható javulás látszik a külső egyensúlyi pozíciónkban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz kamatcsökkentés Magyar Nemzeti Bank monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.