Maradnak a magas hitelkamatok az idén, és a kamatstopot is meghosszabbíthatja június 30. után a kormány, nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az RTL Híradónak május negyedikén.
„Lényegében összezuhant ez a piac” – mondta a miniszter Portfolio rendezvényén a lakáshitelezéssel kapcsolatban.
A kormány 15 százalékos éves inflációval számol jelenleg, míg a Magyar Nemzeti Bank szerint akár 19,5 százalék is lehet a pénzromlás üteme idén.
A magas infláció magas, jelenleg 18 százalékos irányadó kamattal párosul.
Miért fontos ez? A változó kamatozású hitelekre vonatkozó kamatstopot – amit eleinte a lakosságnak, majd a kis- és középvállalkozásoknak dobott mentőövként a kormány – piactorzító, a magánjogi szerződésekben foglaltakat megkérdőjelező intézkedésként élik meg a bankok. Mindeközben az új hitelek kibocsátási üteme csökken a magas kamatok miatt.
Számokban: a személyi hitelek kibocsátása 18, a lakáscélú kölcsönöké 54 százalékkal esett vissza 2022 utolsó negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest. A bankok az extraprofitadó és a kamatstop miatt tavaly 448 milliárd forint többletterhet könyveltek el, ami több, mint a bankszektor teljes bérköltsége, idézte fel Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke.
Tágabb kontextus: a magas hitelkamatok miatt a vásárlások, beruházások elhalasztása mellett dönthetnek a gazdasági szereplők, ami a kínálati oldalon árcsökkenéshez vezethet – ennek jelei tapasztalhatók például az ingatlanpiacon.
Mi következik? Kamatcsökkentésről egyelőre nincs szó, de április végén a jegybank jelét adta annak, hogy ez előbb-utóbb napirendre kerülhet. Elemzőivárakozások szerint mindenesetre az idei év végére 10 százalék környékére csökkenhet az irányadó ráta.
A gyenge gazdasági növekedés, a forintgyengülés, a hazai elbocsátásokról és az európai autóipar válságáról szóló hírek mind hozzájárulhatnak a borúlátáshoz.