Különös helyzetet teremt a kormány kis- és középvállalkozások számára dobott mentőöve, a változó kamatozású hiteleikre vonatkozó kamatstop bevezetése november 15-től. A bankok a hiteleik után kérhetnek változó vagy többnyire a teljes futamidőre fix kamatot – ez utóbbi megoldás jellemzően a hitelfelvétel pillanatában drágábbnak tűnik, cserébe a kamatváltozás kockázatával a későbbiekben nem kell számolni. Változó kamatozás esetén viszont időnként – többnyire negyedévente – nő vagy csökken a kamat, egy irányadó piaci kamathoz, például BUBOR-hoz (vagy az állampapírhozamokhoz) képest. Az október végén bejelentett intézkedés ezt a piaci folyamatot írja felül.
A bank a kölcsön kihelyezésekor ugyanis értékeli a vállalat kockázatát, eladósodottságát, üzletmenetét és a BUBOR-hoz képest alkalmaz pozitív felárakat, amelyek elérhetik a 4-6 százalékot is. Például 2022. január 3-án egy három hónapos BUBOR referenciát követő hitel kamata 4,22 százalék, plusz az egyedi kockázati felár volt – ha ez két százalék, akkor vállalatunk az első negyedévben 6,22 százalékos kamatot fizetett. Amennyiben a kamatforduló, vagyis a hitel árának aktualizálása november 3-ára esik, akkor a BUBOR 16,73 százalékos aktuális értékéhez adódik a két százalék, vagyis a vállalatunk által fizetett kamat már 18,73 százalék lenne. A kockázatosabbnak ítélt vállalatoknál persze nagyobb felár mellett magasabb az induló és az aktuális kamat is.
A kormány rendeletével ebbe a mechanizmusba nyúlt bele október 22-én azzal, hogy a változó, BUBOR-hoz kötött kamatok esetében a referenciaértéket a június 28-i 7,77 százalékos szinten rögzítette. Így a bankok minden ilyen, június 28. után átárazott hitelnél kénytelenek ezt a referencia-kamatlábat alkalmazni. Vagyis fenti példánk esetében a piac által diktált 18,73 százalék helyett 9,77 (7,77+2) százalékban kell megállapítani a kamatot 2023. június végéig.
Ki a haszonélvező?
Kormányzati becslések szerint hatvanezer kis és középvállalat a haszonélvező, és összességében a náluk lévő 2000 milliárd forint után a bankok 80 milliárd forint kamatveszteséget szenvednek el. A kamatmegtakarítás 1,3-1,4 millió forint lehet vállalatonként, ami mögött nagy a szórás, átlagosan mindenesetre az elmaradt kamatköltség egy fő háromhavi bérköltségét teszi ki – úgy tűnik, inkább a politikai előny, a gondoskodó állam propagálása a fontosabb, mint a tényleges segítség.
A kérdés az tehát, hogy van-e olyan vállalati kör, amely számára az intézkedés érdemi segítséget jelent. Az elmúlt években sok-sok gazdaságösztönző közép- és hosszútávú hitel állt rendelkezésre. Az MNB az NHP programokat, a KAVOSZ a Szécsényi hitel programokat vezényelte. Ennek eredménye még ma is hat, a kis- és középvállalatok hitelszerkezetére: örvendetesen nagy a hosszabb távú hitelek és kicsi a folyószámla, illetve az éven belüli rövidtávú hitelek aránya (mintegy 80 és 20 százalék).
A hitelek jelentős része tehát kedvezményes, hosszabb lejáratú, sokszor fix kamatozású, amit a versenyképes, banki szempontból is elfogadható szintű teljesítménnyel rendelkező cégek igénybe tudtak venni. Ezeknél az MNB, vagy a KAVOSZ még a kamatfelár maximumát is meghatározta. Aki nem élt, vagy nem tudott élni ezekkel a lehetőségekkel azok a rövidebb futamidejű és változó kamatozású kölcsönöket vették fel. A kamatstoppal érintett hitelek jó része valószínűleg ide tartozik, vagyis valószínűleg az egyébként is kevésbé versenyképes cégeknek jelent ez érdemi előnyt.
A KKV-k hitelállományának 15-20 százalékát kitevő folyószámlahitelek továbbá normális esetben a szezonalitást finanszírozzák. Az inflációs adatok nem támasztják alá a kamatplafon bevezetését ezen kölcsönök eseteiben mivel a kamatköltség jellemzően kis súllyal szerepel a vállalat költségei között, ráadásul sokkal kevésbé nőtt, mint a termelői árak – néhány tized százalék költségmegtakarítás nem fogja érdemben csökkenteni az inflációt.
A kamatok emelkedése alapvetően tehát a rossz finanszírozási struktúrával működő cégnek okozhat érdemi problémát. Ebbe a körbe tartozhatnak például azok a cégek, amelyek nem felelnek meg a már említett kedvezményes hitelprogramok feltételeinek, és ezért akár rövid lejáratú hiteleket is felhasználnak a beruházások finanszírozására, illetve a rosszul jövedelmező vállalatok, amelyek még a magas infláció ellenére sem tudják előteremteni a növekvő kamatok fedezetét. A kamatstop így rövid távon a gyengébben teljesítő vállalatokat védheti meg az energiaválságot követő újabb sokkhatástól, ugyanakkor a pénzintézeti hitelforrások elapadása a gazdaság egészét sújthatja hosszabb távon.
Ki fizeti a révészt?
Első ránézésre a bankok szenvedik el a veszteséget. A költség, az elmaradt bevétel a pénzintézeteknél jelentkezik, hiszen az érintett kölcsönökre kénytelenek alacsonyabb kamatot kérni ahhoz képest, amit a piaci körülmények indokolnak. A magyar bankrendszer nettó eredménye – vagyis jövedelme – 225 milliárd forint volt 2022 első félévében, aminek 36 százalékát teszi ki a becsült 80 milliárdos kamatveszteség.
Az OTP előrejelzése szerint 2022 utolsó negyedévében egy mínusz 21 milliárd forintos tétel jelentkezik az eredményében, ami hozzácsapódik a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának és a bank, illetve az extraprofit-adók okozta kiesésekhez.
Az újabb kamatstop összességében biztosan nem növeli a bankok hitelezési hajlandóságát, még akkor sem, ha – mint a kormány ígéri – a hitelező bankoknak kedvezményt adnak a bankadóból. A forrásokért viszont a piacon verseny van, s versenyt többek között a hazai állampapírok biztosítják. A kölcsönök révén elérhető bevételeknek tehát plafont szab az állam, míg a megtakarítások bevonzásáért egyre többet kell fizetniük a bankoknak.
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a rövidebb távú állampapírok referenciahozamai 11-13 százalék körüliek. Akinek van megtakarítása, ezt a hozamot elvárja a bankoktól is, amelyek a már meglévő és új betétek kamatát a lehető legalacsonyabban tartják, és nem feltétlenül akarnak hitelt nyújtani, ha azon 6-7 százalék veszteség van, ráadásul még többletköltség és -kockázat is felmerül.
Az idén már eleve rendkívül alacsony marzsokat elérő hitelintézetek helyzete várhatóan még tovább szorul, ami végső soron a hitellehetőségek általános szűkülésével járhat. Minderre Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára is figyelmeztetett. Kovács szerint a jövőbeli hitelfelvevők kárára is történik a kamatok jelenlegi maximalizálása, amivel ráadásul méltánytalan helyzetbe kerülnek a megfontoltabb pénzügyi döntéseket hozó ügyfelek. A változó kamatkörnyezetre a bankok is kezdenek válaszolni, az OTP például lakáshitelt már csak a futamidő egészére fixált kamaton ad.
Járulékos veszteséggel is járnak ezek az infláció letörésére irányuló, de egyben a piaci mechanizmusokat sértő, a kiszámíthatóságot csökkentő intézkedések. Miközben szociálisan akár indokolt lehet egyes rétegek megsegítése, addig a fűnyíró elv alapján meghozott intézkedések sokba kerülnek és kevésbé célzottak, ráadásul mind a befektetői, mind a pénzpiaci bizalmat rombolják. Nő Magyarország kockázata a hitelezők szemében, és ha az államadósság finanszírozásánál csak 0,1 százalékkal nagyobb lesz ezért az ország kockázati felára, akkor ennek hatása négy-ötszörösébe kerül, mint amennyit a kamatstoppal az egyes cégek megtakaríthatnak.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
