Hullámvasútra ültette a magyar gazdaságpolitika a kisvállalkozók idegrendszerét az elmúlt hetekben, miután a forint árfolyamának mélyrepülését megfékezni hivatott intézkedéssel október második hetében a jegybank a hitelek piacát is erősen visszafogta. Noha az alapkamat a Monetáris Tanács szeptember végi döntésének megfelelően változatlan maradt, a magas kamatozású gyorstenderek bejelentésével és a kamatfolyosó felső szélének 25 százalékra növelésével mégis jelentős kamatemelés történt. Az intézkedést a forint erősödése követte, azonban mélyütésként hatott a hitelfelvétel előtt álló vagy nem fixált törlesztővel rendelkező vállalkozásoknak.
Október 22-én egy rendkívüli kormányinfón végül kiderült, hogy a kamatstopot kiterjesztik a kkv-szektorra is, amely 60 ezer vállalkozást és nagyjából 100 ezer hitelt érint, közel 2000 milliárd forint értékben. Az erről szóló kormányrendelet a szerda esti közlönyben jelent meg, az intézkedés november 15-től hatályos, jelen állás szerint 2023. június végéig. (De hasonló intézkedéseket a kormány már többször is meghosszabbított.)
Ahhoz, hogy értsük, miért volt erre szükség, érdemes egy kicsit megvizsgálni, milyen helyzetet teremtett a jegybank kamatemelése. A hitelpiacok kiszáradásának egyik legfontosabb, lényegében azonnali következménye a fejlesztések elmaradása – ez jól látszik például a 2016-os adatokon, amikor a kölcsönök kihelyezésének stagnálásával együtt járt a beruházási aktivitás gyengülése. Mindez hosszabb távon a növekedés lassulásával, sőt, akár a termelés visszaesésével és csődhullámmal is fenyeget, amire az elmúlt hetekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részéről Parragh László, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviseletében Perlusz László is figyelmeztetett.
Kérdésünkre Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója mindehhez hozzátette, hogy
a felelős vállalatok két számjegyű kamatok mellett már nemigen vesznek fel hitelt
a bankárok általános véleménye szerint, és a hitelek költsége ezt a szintet már augusztusban elérte. Ugyanakkor az árfolyam feltartóztathatatlan gyengülése és az infláció szárnyalása legalább ennyire kedvezőtlen a gazdaság számára. A rövidtávú hátrányokat tehát középtávon ellensúlyozhatja a turbulens pénzpiaci mozgások lecsitításának kedvező hatása. Más kérdés a szakértő szerint, hogy elkerülhető lett volna-e a lórúgásszerű jegybanki lépés átgondoltabb kamatpolitikával, illetve a megelőző időszak körültekintőbb fiskális és monetáris politikájával.
Ifjabb Becsey Zsolt, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza szerint az idei második negyedévi kkv-s hitelfolyósítások között 40 százalékos volt az éven belül forduló vagy folyószámla tranzakciók aránya, a kamatemelés ezért a kkv-k egy jelentős részének durva lökést jelentett volna. (Az MNB lépése nyomán ugyanis a bankközi kamatok is jelentősen megemelkedtek, ez gyűrűzött volna át a változó kamatozású hitelere, mert azok árazása a bankközi kamatlábhoz, a BUBOR-hoz kötött.) A szombati bejelentés viszont a nagyvállalatokat nem érintette, itt jelentős kamatteher-növekedéssel kell számolni az érintetteknek (a nagyvállalati hitelek adják a teljes vállalati hitelállomány közel 40 százalékát).
A szombati bejelentés ugyanakkor egy újabb, a piaci viszonyokat torzító lépésként is értelmezhető, aminek következményeire Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliókezelője hívta fel a figyelmet blogbejegyzésében. Ahogy a szakember fogalmaz, az előre megjósolhatatlan beavatkozások kevesebb befektetéshez és gyengébb növekedéshez vezetnek végső soron,
az eltérített árak pedig ráadásul természetszerűen hiányt okoznak.
Mindez jelen esetben a hitelkínálat várható szűkülését jelenti. Ezt a kormány vélhetően azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy – mint arról Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az említett szombati kormányinfón beszélt – a Bankszövetséggel egy olyan programon kezd dolgozni, amely szerint a többet hitelező pénzintézeteknek kevesebb bankadót kellene fizetniük.
Árnyalja a kilátásokat, hogy a már hónapok óta rendkívül pesszimista háztartások vásárlóereje is csökken, amit például a turizmus területén működő cégek jócskán érzékelhetnek – a vendéglátóknál további problémákat okozhatnak a téli bezárások okozta bevételkiesések a hitelek törlesztésében –, de az építőiparra is kihat.
A szigorodó monetáris politika természetesen a lakossági hitelek piacát is befolyásolja, amit mi sem szemléltet jobban, mint hogy már húsz százalékkal kamatozó személyi kölcsön is akad a kínálatban – igaz, a már felvett változó kamatozású hitelekre ebben a szegmensben már tavaly kamatstopot vezetett be a kormány, amit október közepén hosszabbított meg a jövő év közepéig.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
