Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. október 27. 17:07 Pénz

Nem véletlen, hogy most terjesztik ki a kamatstopot a vállalkozásokra

Hullámvasútra ültette a magyar gazdaságpolitika a kisvállalkozók idegrendszerét az elmúlt hetekben, miután a forint árfolyamának mélyrepülését megfékezni hivatott intézkedéssel október második hetében a jegybank a hitelek piacát is erősen visszafogta. Noha az alapkamat a Monetáris Tanács szeptember végi döntésének megfelelően változatlan maradt, a magas kamatozású gyorstenderek bejelentésével és a kamatfolyosó felső szélének 25 százalékra növelésével mégis jelentős kamatemelés történt. Az intézkedést a forint erősödése követte, azonban mélyütésként hatott a hitelfelvétel előtt álló vagy nem fixált törlesztővel rendelkező vállalkozásoknak.

Október 22-én egy rendkívüli kormányinfón végül kiderült, hogy a kamatstopot kiterjesztik a kkv-szektorra is, amely 60 ezer vállalkozást és nagyjából 100 ezer hitelt érint, közel 2000 milliárd forint értékben. Az erről szóló kormányrendelet a szerda esti közlönyben jelent meg, az intézkedés november 15-től hatályos, jelen állás szerint 2023. június végéig. (De hasonló intézkedéseket a kormány már többször is meghosszabbított.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElszálltak a hitelek, és ez a kisvállalkozóknak már most nagyon fájA vállalatok is kezdik érzékelni a szigorodó monetáris politika következményeit, növekszik az érdeklődés a devizakölcsönök iránt, a kkv-k kevesebb beruházással terveznek.

Ahhoz, hogy értsük, miért volt erre szükség, érdemes egy kicsit megvizsgálni, milyen helyzetet teremtett a jegybank kamatemelése. A hitelpiacok kiszáradásának egyik legfontosabb, lényegében azonnali következménye a fejlesztések elmaradása – ez jól látszik például a 2016-os adatokon, amikor a kölcsönök kihelyezésének stagnálásával együtt járt a beruházási aktivitás gyengülése. Mindez hosszabb távon a növekedés lassulásával, sőt, akár a termelés visszaesésével és csődhullámmal is fenyeget, amire az elmúlt hetekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részéről Parragh László, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviseletében Perlusz László is figyelmeztetett.

Kérdésünkre Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója mindehhez hozzátette, hogy

a felelős vállalatok két számjegyű kamatok mellett már nemigen vesznek fel hitelt

a bankárok általános véleménye szerint, és a hitelek költsége ezt a szintet már augusztusban elérte. Ugyanakkor az árfolyam feltartóztathatatlan gyengülése és az infláció szárnyalása legalább ennyire kedvezőtlen a gazdaság számára. A rövidtávú hátrányokat tehát középtávon ellensúlyozhatja a turbulens pénzpiaci mozgások lecsitításának kedvező hatása. Más kérdés a szakértő szerint, hogy elkerülhető lett volna-e a lórúgásszerű jegybanki lépés átgondoltabb kamatpolitikával, illetve a megelőző időszak körültekintőbb fiskális és monetáris politikájával.

Ifjabb Becsey Zsolt, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza szerint az idei második negyedévi kkv-s hitelfolyósítások között 40 százalékos volt az éven belül forduló vagy folyószámla tranzakciók aránya, a kamatemelés ezért a kkv-k egy jelentős részének durva lökést jelentett volna. (Az MNB lépése nyomán ugyanis a bankközi kamatok is jelentősen megemelkedtek, ez gyűrűzött volna át a változó kamatozású hitelere, mert azok árazása a bankközi kamatlábhoz, a BUBOR-hoz kötött.) A szombati bejelentés viszont a nagyvállalatokat nem érintette, itt jelentős kamatteher-növekedéssel kell számolni az érintetteknek (a nagyvállalati hitelek adják a teljes vállalati hitelállomány közel 40 százalékát).

A szombati bejelentés ugyanakkor egy újabb, a piaci viszonyokat torzító lépésként is értelmezhető, aminek következményeire Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliókezelője hívta fel a figyelmet blogbejegyzésében. Ahogy a szakember fogalmaz, az előre megjósolhatatlan beavatkozások kevesebb befektetéshez és gyengébb növekedéshez vezetnek végső soron,

az eltérített árak pedig ráadásul természetszerűen hiányt okoznak.

Mindez jelen esetben a hitelkínálat várható szűkülését jelenti. Ezt a kormány vélhetően azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy – mint arról Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az említett szombati kormányinfón beszélt – a Bankszövetséggel egy olyan programon kezd dolgozni, amely szerint a többet hitelező pénzintézeteknek kevesebb bankadót kellene fizetniük.

Árnyalja a kilátásokat, hogy a már hónapok óta rendkívül pesszimista háztartások vásárlóereje is csökken, amit például a turizmus területén működő cégek jócskán érzékelhetnek – a vendéglátóknál további problémákat okozhatnak a téli bezárások okozta bevételkiesések a hitelek törlesztésében –, de az építőiparra is kihat.

A szigorodó monetáris politika természetesen a lakossági hitelek piacát is befolyásolja, amit mi sem szemléltet jobban, mint hogy már húsz százalékkal kamatozó személyi kölcsön is akad a kínálatban – igaz, a már felvett változó kamatozású hitelekre ebben a szegmensben már tavaly kamatstopot vezetett be a kormány, amit október közepén hosszabbított meg a jövő év közepéig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgész másként értékelik a gazdasági helyzetet a cégek és a háztartásokA lakosságot és a vállalatokat jellemző konjunktúramutatók alakulása a 2006-os megszorítások időszakára emlékeztet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz hitel hitelezés kamatemelés kamatszint recesszió Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.