A kamatok emelkedésével látványosan mérséklődik a vállalatok hitelkereslete, ami a beruházási aktivitás csökkenését vetíti előre. A Magyar Nemzeti Bank által megkérdezett pénzintézetek szerint a következő félévben a mostanság tapasztalható kamatszínvonal jócskán visszafogja a vállalati hitelkihelyezéseket, és a befektetések alakulása is ebbe az irányba hat majd.
A tendencia különösen a kis- és mikrovállalkozásokat érinti, ebben a körben sokkal erősebb keresletcsökkenést várnak a bankok, mint a nagy és a közepes vállalatok csoportjában, a hosszú lejáratú hitelek iránt legalábbis.
A már meglévő hitelállomány kamatterheinek változásai is érzékenyen érinthetik a cégeket, noha a jegybank tavaszi elemzése szerint a változó kamatozású forinthitelek kamatlába a referenciakamathoz képest kevésbé emelkedett. Az irányadó kamatláb változásai ráadásul leginkább és leghamarabb a – sokszor átmeneti pénzügyi problémák áthidalására felvett – rövid lejáratú kölcsönök költségeiben mutatkoznak meg, ezek azonban a vállalati hitelkibocsátás kisebb részét teszik csak ki. Ezeknél gyakoribbak főleg a beruházások finanszírozásakor a hosszabb távú hitelek, amelyek, akár rögzített kamatozású, sok esetben államilag támogatott konstrukciók is lehetnek.
A jegybanki kamatemelések egyik következményeképp növekedni látszik a deviza alapú hitelek jelentősége. Az MNB adataiból kiderül, hogy míg a pénzintézetek a forintkölcsönök visszaszorulását prognosztizálják a következő fél évben, addig a devizahitelek terén némi bővüléssel számolnak – hasonló helyzetet, miszerint a hazai valutában folyósított hiteltermékek keresleti kilátásai jelentősen rosszabbak a devizakölcsönök iránti érdeklődéshez képest, az elmúlt 13 évben nem mutatott ki a jegybank felmérése.
A szigorodó monetáris politika másik hatása a várható beruházási aktivitás területén mutatkozik meg, igaz, egyelőre csak a kis- és középvállalkozások terén (a mikrovállalkozásokat tekintve nincs erről adat). A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) nyári felmérése szerint idén április és július között a kkv-k jelentősen visszavágták a beruházási terveiket, számos más szemponthoz – például a létszám vagy a kapacitáskihasználtság várható alakulása – képest ezen a területen sokkal inkább leromlottak a kilátásaik. A nagyobb cégek körében hasonló változás ugyanakkor nem volt kimutatható, így ebben a tekintetben jócskán elváltak egymástól a két vállalati szegmens kilátásai.
A kamatemelési ciklusnak egyelőre nem látszik a vége: a központi bank épp a héten növelte 18 éves csúcsra, 11,75 százalékra az alapkamatot, és az előrejelzések tükrében az irányadó ráta további emelése várható. A hitelhez jutás körülményei tehát várhatóan tovább szigorodnak, illetve a meglévő, változó kamatozású hitelek törlesztőrészletei növekvő terheket róhat a vállalkozásokra, ami végső soron még inkább kikezdheti a beruházási hajlandóságukat. Mindez ráadásul az energiaárak elszállásával párhuzamosan történik, az ebben érintett cégek tehát az energiahatékonyságot fokozó beruházásaik vagy akár váratlan rezsiköltségeik áthidaló finanszírozására egyre kedvezőtlenebb körülmények között tudnak kölcsönökhöz jutni.
