Döbbenetes, horrorisztikus, 15 filléres forintmozgások, betétben elégő megtakarítások és lesajnált európai papírok –2023. tavaszi szakmai kitekintőjükben a HOLD Alapkezelő senior vagyonkezelői fogalmaztak meg (rutinból, tapasztalatból és tudásból) néhány jó tanácsot hazánk és a nagyvilág piaci folyamatai kapcsán.
Az egész világon komoly átrendeződéseket jelentenek az újonnan megjelenő kamatok. Átírják az értékeltségeket, a vállalati mérlegeket és komoly terhet jelenthetnek az államháztartásoknak is. Magyarországon pedig igazán kifordultak a mindennapok a kamatváltozások dinamikájával és nagyságával, durván túlteljesítjük a fejlett világot – és már nem csak azt.
Fájdalmas éllovas-szerep.
24 évvel ezelőtt, 1999 júliusában szembesülhettünk utoljára 14 százalék feletti éves dkj-hozamokkal – a magas hozamkörnyezet mára a mindennapok természetes része lett. Különösen nagy gondatlanság nem figyelni a céges és magánszámlák lekötetlen, nem befektetett egyenlegeire.
A 70-es évek amerikai gazdaságának folyamatai nagyon hasonlítanak napjaink történéseihez. Laza költségvetés és laza monetáris politika jellemezte a ’60-as évek végének időszakát. Most Trump és a Covid-járvány hozta el az ultralaza költségvetési politika korszakát, a jegybankok 2008-tól nyomtatták a pénzt 2022-ig. 1973-ban jött egy olajársokk és több közel-keleti konfliktus. Most, 2022-ben kitört a háború Ukrajnában, feltornászva az energiaárakat. Megjelent az infláció, a költségvetés és a jegybankok inkább ellenszéllé váltak.
A 70-es években, 10 év alatt, nem volt olyan eszközosztály, amely védelmet nyújtott az infláció ellen. Egyedül a részvényeken belül az értékalapú papírok hoztak 6 százalékos évesített reálhozamot, felértékelve az aktív vagyonkezelés szerepét.
A megtakarítók túlnyomó többsége 2022-ben jelentős és véglegesnek tűnő reálértékvesztést könyvelt el befektetésein a magas infláció miatt. Egy ideig bízhattunk abban, hogy az idei “hivatalos” infláció körülbelül hasonlóan alakul, mint tavaly, de egyre több szakmai forrás módosítja korábbi becsléseit és előrejelzéseit fölfelé, közelítve a 20 százalékhoz, ami döbbenetesen magas érték.
A várakozásokkal/reményekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Banknak még tovább szükséges nagyon magas szinten tartani az irányadó kamatlábat, hogy fékezze a gazdaságot, megfelelő szinten stabilizálja az EURHUF-árfolyamot és ezzel mérsékelje az inflációt.
Miközben a rövid lejáratú magyar állampapírok hozama mostanára 14 százalék fölé emelkedett, a lakossági betétkamatok átlagos mértéke még 2022 év végén alig 0,6 százalékon állt és azóta sem nőtt érdemben. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi közel 8000 milliárd forintnyi lakossági betéten közel 1000 milliárd forintot fog elbukni a lakosság idén, ha nem foglalkozik likvid megtakarításaival. Mindenki eldöntheti, hogy legalább az állampapír-befektetések szintjén aktív portfóliókezelővé válik, vagy rábízza valakire a portfóliókezelést, vagy elfogadja a reálveszteséget.
„Elképesztő, mit művel a forint!” – olvasom március 13-án reggel az egyik hírportálon. És a folytatás: „Döbbenetes, mi történt a forinttal – ezt nézzék!”
Atyaég, hát mi történhetett?! – gondolhatnám naivan, ha nem lenne már némi rutinom az ilyen klikkvadász címmel ellátott üres zajok kapcsán. Most sem csalódtam. Reggel 6 órakor az euró 382 forintra gyengült a péntek esti 382,15 forintról. Tehát az “elképesztő, döbbenetes” történés egy mindössze 15 filléres forinterősödés volt.
Persze nem a tényközléssel van bajom, hanem a jelenséggel. Kérem, szelektáljanak Önök is! Gazdasággal, tőkepiacokkal, befektetésekkel kapcsolatos információkat csak minőségi forrásból fogyasszanak!
Európát hosszú évek óta temetik a nemzetközi befektetők. Mindig volt valamilyen rossz hír, amely elvette a kedvüket az öreg kontinenstől: görög adósságválság, Brexit, Covid-járvány, háború, energiaválság. Ennek köszönhetően viszont az EU számos tőzsdei nagyvállalatában jelentős felértékelődési potenciál halmozódott fel.
Két százalék volt csupán az éves átlagos visszatekintő teljesítménye az eurózóna tőzsdéinek (Eurostoxx 50 index szerint), az elmúlt nyolc esztendőben, amely lényegében megegyezett az átlagos inflációval. Tehát ennek az időszaknak a gazdasági növekedése és például a pénzügyi vállalatok emelkedő kamatszint miatt javuló profitabilitása még jellemzően nem tükröződik az árfolyamokban.
Pénz
Fontos