Amikor az orosz hadsereg februárban megtámadta Ukrajnát, és elkezdtek ellene életbe lépni a nyugati szankciók, kevesen fogadtak volna arra, hogy ebből a szituációból gazdaságilag jól jöhetnek ki azok a kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok, amelyek szoros kereskedelmi és munkaerőpiaci kapcsolatban maradtak Oroszországgal.
Ez valószínűleg nem is történt volna meg, ha nem alakul olyan rosszul az orosz támadás, hogy szeptemberben Vlagyimir Putyinnak 300 ezer ember mozgósítását kelljen elrendelnie, ettől tartva pedig ennél is többen hagyják el az országot. (A becslések fél- és egymillió között szóródnak, a háború miatt már korábban távozottakat is beleszámítva). A távozók olyan helyet kerestek letelepedésre, ahova vízum nélkül bejuthattak, és az orosz nyelvvel is lehet boldogulni. Az említett szovjet utódállamok pedig ilyenek.
Ennek egyik leglátványosabb következménye, hogy míg idén a világ legtöbb devizája gyengült a dollárral szemben, az örmény dram 22 százalékot erősödött, míg a grúz lari 16, a tádzsik szomoni pedig 10 százalékot. Ennek az a legfőbb oka, hogy a letelepedő oroszok hozzák magukkal a megtakarításaikat is, amit ha átváltanak a helyi fizetőeszközre, az erősíti az adott devizát.
Ahogy a Bloomberg írja, ez a folyamat jól látszik az országok közötti devizamozgásokból is. Oroszországból Grúziába a szokásos pénzátutalásnak az ötszöröse érkezett idén, az 1,75 milliárd dollárnyi összeg az országba érkező összes ilyen pénzmozgás több mint 60 százalékát tette ki. Örményországban hasonló dinamika alakult ki.
A hatás nem korlátozódik a devizapiacokra, a letelepedő oroszok a teljes helyi gazdaságot élénkítik, hiszen felpörgetik a fogyasztást a megvásárolt árukkal, az igénybe vett szolgáltatásokkal, a lakások iránti pluszigény miatt pedig az építőipar is fellendül. Az örmény nemzeti bank a bevándorlás miatt 4,9-ről 13 százalékra emelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, míg Tádzsikisztán esetében 4-5 helyett 7 százalékos gyarapodásra számít a helyi jegybank. Grúziának 10 százalékos növekedést jósol a Nemzetközi Valutaalap, jelentős részben szintén az oroszok és a pénzük beáramlása miatt.
Pénz
Fontos