Bevasalná a távozás árát a vagyonadó elől menekülő milliárdosokon a norvég kormány
A baloldali norvég kormány további adókkal nehezítené meg, hogy a gazdag norvégok elhagyják az országot és ezzel elkerüljenek adóterheket.
Vagyonadó Európában: Európában összesen még két országban van a norvéghoz hasonló vagyonadó – Spanyolországban és Svájcban –, és csak további három országban van részleges, csak meghatározott vagyonelemekre vonatkozó vagyonadó: Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban.
Előzmény: tavaly két nagy tekintélyű professzor közös könyvben állította azt, hogy a norvég társadalmi egyenlőtlenség sokkal nagyobb, mint korábban gondolták a hivatalos statisztikák alapján: a jövedelmi különbségek nagyjából olyan nagyok, mint az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban.
Mi történik most Norvégiában? A tavaly hivatalba lépett baloldali kormány folyamatosan növeli a leggazdagabbak adóterheit, aminek következményeként egyre több gazdag norvég költözik más országba, vagy fontolgatja az ország elhagyását. Erre válaszként a norvég kormány bejelentette: tovább növeli az „exitadókat”, és szigorít a szabályozáson.
Mit jelent ez? Például azt, hogy teljesen eltörlik a nem realizált (egyebek mellett részvényárfolyam-) nyereségekre vonatkozó ötéves exitadólimitet, sőt, a szabályokat kiterjesztik a tulajdon közeli családtagra történő átruházására is, azonnali hatállyal. Mindemellett a kormánypártok további 6 százalékponttal, 37,8 százalékra növelnék az osztalék és nyereség adóját, és keresik a további lehetőségeket, hogy minden Norvégiában szerzett vagyonelem után Norvégiában fizessen adót az is, aki elhagyja az országot, vagy más országban is vannak érdekeltségei.
Személyes példa: a többszörös olimpiai és világbajnok síelő, Bjørn Dæhlie a 2021-es kormányváltás után költözött más országba.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
