Rengeteg német családi vállalkozás ellenzi a vagyonadó újbóli bevezetését Németországban. A növekvő vagyoni egyenlőtlenségek által újra politikai napirendre kerülő témával most már nemcsak a gazdasági elit legszűkebb rétege, hanem a középvállalkozások is elégedetlenek.

Németországban szeptember 26-án országgyűlési választásokat tartanak, a kampány már javában zajlik, amelynek az üzleti élet szempontjából egyik sarkalatos eleme a vagyonadó újbóli bevezetése. Ez az adónem 1997-ig volt érvényben, ám most a zöldek és a szociáldemokraták is belengették, hogy visszahoznák.

A társadalmi egyenlőtlenségek látványos erősödésének időszakában sokan támogatják az elképzelést, a vállalkozók azonban érthető módon ellenzik. Egyesek csak annyit mondanak, hogy a terv „nem túl kreatív”, mások szerint viszont a tervezet egyenlő a vállalatok lerombolásával.

Utóbbi érvelés első hallásra erős túlzásnak tűnhet, ám a valóságban egy rosszul meghozott törvény akár egy szélesebb társadalmi réteget, a vállalkozók körét is tényleg olyan helyzetbe hozhatja, amikor a cégeiket le kell építeniük. Már akkor is, ha az adó mértéke a vagyon értékének csak 1 százaléka lenne.

A Német Gazdasági Intézet (IW) felmérése szerint ugyanis van egy közkeletű félreértés a vagyonosokkal szemben: 

a tipikus német vállalkozó vagyonának döntő része nem luxushajókban, vagy drágakövekben, nem titkos magánszámlákon, hanem a vállalkozásának termelési eszközeiben van.

Ebből a vagyonszerkezetből viszont számos probléma adódik – írja a Die Welt.

Vegyünk egy tipikus példát: ha egy német vállalat tőzsdei értéke például 500 millió euró, és a jellemzően családi alapító tulajdonos 20 százalékkal rendelkezik, akkor 100 millió eurós vagyona után már 1 százalékos adókulccsal is 1 millió eurót kellene befizetnie. Csakhogy ez valószínűleg több, mint a cégből osztalékként kivehető jövedelem. Az éves osztalékok persze az átlagfizetéshez képest nagy összegek, a vállalatok forgalmához képest viszont általában nem.

Ahhoz tehát, hogy egy évi 1 százalékos adót be tudjon fizetni a tulajdonos, könnyen elképzelhető, hogy a saját részvényeiből kell eladnia, egy ilyen rendszer azonban egyrészt nagyon rombolja a vállalkozói kedvet, másrészt könnyen a külföldi befektetők kezére játssza a német családi vállalkozások jó részét.

A Die Welt természetesen leszögezi, hogy a pártoknak nem áll érdekében a nemzetgazdasági célok ellen menni, ám a fentiek miatt nagy kérdés, hogy ha tényleg elhatároznák magukat a vagyonadó mellett, akkor azt hogyan vezetnék be. Fontos lenne átgondolni, hogyan határozzák meg pontosan a vagyonadó alapját, és milyen kivételeket tesznek a szabályokba. Könnyen lehet, hogy egy ilyen törvénytervezetet csak rengeteg kivétellel és bonyolult szerkezettel lehet megalkotni, és ha nem sikerül jól, akkor vagy nemzetgazdasági károkkal jár, vagy a másik végletes esetben könnyen gumiszabállyá válik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ családi vállalkozások németország osztalék vagyonadó vállalatok Olvasson tovább a kategóriában