Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. október 2. 16:06 Adat

Minden eddiginél nagyobb lendülettel térhet vissza a vagyonadó

Elképesztően jó idők jártak a világ legszerencsésebbjeire az utóbbi néhány évtizedben. Az adóparadicsomok és más, széles körben használt kreatív vagyonrejtegető megoldások miatt nem tudjuk a valódi helyzetet, de az ismert adatok alapján a világ leggazdagabb 1 százalékának jövedelme a nyolcvanas évek eleje óta az összes jövedelem 16 százalékáról a 21 százalékára nőtt.

A világ legnagyobb gazdaságán, az USA-n belül különösen látványos ez a folyamat. De mint a lenti ábra is mutatja, a jövedelem egyenlőtlenségénél még jelentősebb a vagyoné: a felső egy százalék az összes vagyon negyven százalékát birtokolja.

 

A vagyon felhalmozott megtakarítás (azaz el nem költött jövedelem), amit, ha jól fektetnek be, önmagában is jelentősen növekedhet. Az amerikai részvénypiac – ahol a vagyonosabbak nagyobb arányban befektetők – sokkal lendületesebben nőtt, mint az ingatlanpiac, ami tovább fokozta a vagyoni egyenlőtlenségeket.

Ezt a helyzetet nem csak azért lehet kritizálni, mert igazságtalan, hanem azért is, mert a kapitalista rendszer sem működik jól, ha ennyire torzít felfelé. Egyik oldalról a vállalatok kevesebb terméket tudnak eladni a fogyasztóknak, ha a jövedelem a költekezésre (arányaiban) kevésbé hajlamos gazdagoknál összpontosul. A másik oldalról pedig kialakul a globális megtakarítás-bőségnek (global savings glut) nevezett jelenség, ami azt jelenti, hogy rengeteg az értelmes módon be nem fektethető tőke, és ez többféle módon is felfordulást is okoz a világ pénzügyi rendszerében (például eszközár-buborékokat, folyó fizetési mérleg egyensúly problémákat és hasonlókat).*Ez egy kicsit meg is kavarja a helyzetet: részben a megtakarítás-bőség miatt nagyon alacsonyak a kamatlábak, ami végső soron a megtakarításokon elérhető járadék mértékét csökkenti (tehát szinte egy vagyonadó). Ez arra készteti a vagyonok tulajdonosait, hogy kockázatosabb eszközökbe, tehát részvényekbe, ingatlanokba, műtárgyakba és minden másba fektessenek. Ezeken ugyan a jó időkben el lehet érni a biztonságos kötvényeknél akár jóval magasabb hozamot, de hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható.

A legegyszerűbb megoldás erre a problémára természetesen az, ha az állam adót vet ki ezekre a folyamatosan gyarapodó vagyontömegekre, és a befolyó pénzt újraelosztja a társadalom rászoruló tagjai között. Ez sokáig tabu volt, sőt, inkább csökkentették a vagyont sújtó adókat a fogyasztást lefölöző adók (például az áfa) javára. Több országban is felkapta a jobboldal az örökösödési adó eltörlését vagy csökkentését. Sőt, egyes országokban, például Magyarországon még a progresszív jövedelemadót is megszüntették.

Most viszont a kapitalista világgazdaság legfontosabb országában, az Egyesült Államokban már a második esélyes elnökjelölt mutatott be egészen jelentős vagyonadó-terveket. Elizabeth Warren még tavasszal tette közzé terveit, Bernie Sanders pedig a múlt héten. Mindkét tervben közreműködött a kérdésben aktivistaként is fellépő két francia közgazdász, Gabriel Zucman és Emmanuel Saez.

Mindkét javaslat egyszerű. Warren évente 2 százalékos adót vetne ki az 50 millió dollár feletti vagyonokra (az első 50 millió dollárt nem érintené a javaslat, csak az afölötti részt), a kulcs egymilliárd dollár felett 3 százalékra emelkedne. A javaslatok elkészítésében segédkező közgazdászok ötleteit vizualizáló honlap segítéségével így lehet ábrázolni Warren elképzelését:

Azaz 62,6 ezer embertől szednének be tíz év alatt 2600 milliárd dollárt, úgy, hogy – mivel 50 millió dollárosnál nagyobb vagyonokról van szó – annyira nem éreznék húsbavágónak a megadóztatottak.

Sanders nemrég közzétett terve progresszívabb, tehát több az adókulcs, amelyek egy idő után jóval magasabbak: ő már az 500 millió dollár feletti vagyonokat is 4 százalékkal adóztatná, de végső soron évi 8 százalékkal fölöznék le a Bill Gates és Jeff Bezos-szintű leggazdagabbak vagyonát.

Összességében tehát Sanders kétszer annyi – de a több mint 300 millió amerikaihoz viszonyítva még mindig elhanyagolhatóan kevés, 156 ezer – embertől szedne be másfélszer annyi adót, mint Warren – igaz, a terv sarkszámait nem olyan könnyű megjegyezni. Mint kampánya állítja, a Sanders-féle vagyonadó – kiegészítve az ingatlan- és az örökösödési adó emelésével – hosszú távon felezné a dollármilliárdos amerikaiak vagyonát. (Ebben az esetben persze új adókat kellene kitalálni, hiszen alacsonyabb lenne az adóztatható alap.)

Ugyan Warren és Sanders együttvéve a demokrata szavazók közel felének támogatását bírják, egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy ötleteik simán átmennének a Kongresszuson, vagy a most már konzervatív többségű legfelsőbb bíróságon. De ha valami véletlen folytán mégis így lesz, annak komoly következményei lehetnek a dollármilliárdosok számára. Miközben Európában több vagyonadós kísérlet is elbukott az elkerülésen – tehát hogy a vagyonok egyszerűen átköltöztek alacsonyabb adójú joghatóságok alá -, addig az USA még mindig rendelkezik olyan nemzetközi politikai eszköztárral, amivel valóban változtatni tudna az adóelkerülés rendszerén, például a karibi adóparadicsomokon. (Warren egyik ötlete például a kilépési adó: ez az amerikai milliárdosok vagyonának 40 százalékát elkobozná, ha le akarnának mondani az állampolgárságukról.) Egyébként bizonyos fokú vagyonadó-elkerüléssel a fenti becslések is számolnak.

Eközben a két balos jelölt középutasabb ellenlábasa, Joe Biden egy szűken a pénzügyi szektorra koncentráló pénzügyi tranzakciós adót vetne ki (itt nem a Magyarországon bevezetett, a lakossági utalásokat büntető adóról van szó, hanem a tőzsdei műveleteket adóztatnák egy alacsony adókulccsal). A helyzet gyors változását mutatja, hogy korábban ez az elképzelés is a demokraták balszárnyának egyik távlati célja volt – Barack Obama elnökségének nyolc éve alatt érdemben meg sem próbálkozott a bevezetésével -, most viszont ez lett a mérsékelt terv.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz igazság a mindent megmagyarázó elefántábra mögöttJól néz ki az elefántábra, de érdemes a helyén kezelni. Nem Kína miatt stagnál a nyugati középosztály, hanem a globális elit hagyott mindenkit maga mögött.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat adó egyenlőtlenség gabriel zucman vagyonadó Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 28. 10:38 Adat

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

A hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.