Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. október 2. 16:06 Adat

Minden eddiginél nagyobb lendülettel térhet vissza a vagyonadó

Elképesztően jó idők jártak a világ legszerencsésebbjeire az utóbbi néhány évtizedben. Az adóparadicsomok és más, széles körben használt kreatív vagyonrejtegető megoldások miatt nem tudjuk a valódi helyzetet, de az ismert adatok alapján a világ leggazdagabb 1 százalékának jövedelme a nyolcvanas évek eleje óta az összes jövedelem 16 százalékáról a 21 százalékára nőtt.

A világ legnagyobb gazdaságán, az USA-n belül különösen látványos ez a folyamat. De mint a lenti ábra is mutatja, a jövedelem egyenlőtlenségénél még jelentősebb a vagyoné: a felső egy százalék az összes vagyon negyven százalékát birtokolja.

 

A vagyon felhalmozott megtakarítás (azaz el nem költött jövedelem), amit, ha jól fektetnek be, önmagában is jelentősen növekedhet. Az amerikai részvénypiac – ahol a vagyonosabbak nagyobb arányban befektetők – sokkal lendületesebben nőtt, mint az ingatlanpiac, ami tovább fokozta a vagyoni egyenlőtlenségeket.

Ezt a helyzetet nem csak azért lehet kritizálni, mert igazságtalan, hanem azért is, mert a kapitalista rendszer sem működik jól, ha ennyire torzít felfelé. Egyik oldalról a vállalatok kevesebb terméket tudnak eladni a fogyasztóknak, ha a jövedelem a költekezésre (arányaiban) kevésbé hajlamos gazdagoknál összpontosul. A másik oldalról pedig kialakul a globális megtakarítás-bőségnek (global savings glut) nevezett jelenség, ami azt jelenti, hogy rengeteg az értelmes módon be nem fektethető tőke, és ez többféle módon is felfordulást is okoz a világ pénzügyi rendszerében (például eszközár-buborékokat, folyó fizetési mérleg egyensúly problémákat és hasonlókat).*Ez egy kicsit meg is kavarja a helyzetet: részben a megtakarítás-bőség miatt nagyon alacsonyak a kamatlábak, ami végső soron a megtakarításokon elérhető járadék mértékét csökkenti (tehát szinte egy vagyonadó). Ez arra készteti a vagyonok tulajdonosait, hogy kockázatosabb eszközökbe, tehát részvényekbe, ingatlanokba, műtárgyakba és minden másba fektessenek. Ezeken ugyan a jó időkben el lehet érni a biztonságos kötvényeknél akár jóval magasabb hozamot, de hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható.

A legegyszerűbb megoldás erre a problémára természetesen az, ha az állam adót vet ki ezekre a folyamatosan gyarapodó vagyontömegekre, és a befolyó pénzt újraelosztja a társadalom rászoruló tagjai között. Ez sokáig tabu volt, sőt, inkább csökkentették a vagyont sújtó adókat a fogyasztást lefölöző adók (például az áfa) javára. Több országban is felkapta a jobboldal az örökösödési adó eltörlését vagy csökkentését. Sőt, egyes országokban, például Magyarországon még a progresszív jövedelemadót is megszüntették.

Most viszont a kapitalista világgazdaság legfontosabb országában, az Egyesült Államokban már a második esélyes elnökjelölt mutatott be egészen jelentős vagyonadó-terveket. Elizabeth Warren még tavasszal tette közzé terveit, Bernie Sanders pedig a múlt héten. Mindkét tervben közreműködött a kérdésben aktivistaként is fellépő két francia közgazdász, Gabriel Zucman és Emmanuel Saez.

Mindkét javaslat egyszerű. Warren évente 2 százalékos adót vetne ki az 50 millió dollár feletti vagyonokra (az első 50 millió dollárt nem érintené a javaslat, csak az afölötti részt), a kulcs egymilliárd dollár felett 3 százalékra emelkedne. A javaslatok elkészítésében segédkező közgazdászok ötleteit vizualizáló honlap segítéségével így lehet ábrázolni Warren elképzelését:

Azaz 62,6 ezer embertől szednének be tíz év alatt 2600 milliárd dollárt, úgy, hogy – mivel 50 millió dollárosnál nagyobb vagyonokról van szó – annyira nem éreznék húsbavágónak a megadóztatottak.

Sanders nemrég közzétett terve progresszívabb, tehát több az adókulcs, amelyek egy idő után jóval magasabbak: ő már az 500 millió dollár feletti vagyonokat is 4 százalékkal adóztatná, de végső soron évi 8 százalékkal fölöznék le a Bill Gates és Jeff Bezos-szintű leggazdagabbak vagyonát.

Összességében tehát Sanders kétszer annyi – de a több mint 300 millió amerikaihoz viszonyítva még mindig elhanyagolhatóan kevés, 156 ezer – embertől szedne be másfélszer annyi adót, mint Warren – igaz, a terv sarkszámait nem olyan könnyű megjegyezni. Mint kampánya állítja, a Sanders-féle vagyonadó – kiegészítve az ingatlan- és az örökösödési adó emelésével – hosszú távon felezné a dollármilliárdos amerikaiak vagyonát. (Ebben az esetben persze új adókat kellene kitalálni, hiszen alacsonyabb lenne az adóztatható alap.)

Ugyan Warren és Sanders együttvéve a demokrata szavazók közel felének támogatását bírják, egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy ötleteik simán átmennének a Kongresszuson, vagy a most már konzervatív többségű legfelsőbb bíróságon. De ha valami véletlen folytán mégis így lesz, annak komoly következményei lehetnek a dollármilliárdosok számára. Miközben Európában több vagyonadós kísérlet is elbukott az elkerülésen – tehát hogy a vagyonok egyszerűen átköltöztek alacsonyabb adójú joghatóságok alá -, addig az USA még mindig rendelkezik olyan nemzetközi politikai eszköztárral, amivel valóban változtatni tudna az adóelkerülés rendszerén, például a karibi adóparadicsomokon. (Warren egyik ötlete például a kilépési adó: ez az amerikai milliárdosok vagyonának 40 százalékát elkobozná, ha le akarnának mondani az állampolgárságukról.) Egyébként bizonyos fokú vagyonadó-elkerüléssel a fenti becslések is számolnak.

Eközben a két balos jelölt középutasabb ellenlábasa, Joe Biden egy szűken a pénzügyi szektorra koncentráló pénzügyi tranzakciós adót vetne ki (itt nem a Magyarországon bevezetett, a lakossági utalásokat büntető adóról van szó, hanem a tőzsdei műveleteket adóztatnák egy alacsony adókulccsal). A helyzet gyors változását mutatja, hogy korábban ez az elképzelés is a demokraták balszárnyának egyik távlati célja volt – Barack Obama elnökségének nyolc éve alatt érdemben meg sem próbálkozott a bevezetésével -, most viszont ez lett a mérsékelt terv.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz igazság a mindent megmagyarázó elefántábra mögöttJól néz ki az elefántábra, de érdemes a helyén kezelni. Nem Kína miatt stagnál a nyugati középosztály, hanem a globális elit hagyott mindenkit maga mögött.

Adat adó egyenlőtlenség gabriel zucman vagyonadó Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2019. október 12. 18:28 Adat, Világ

Nincs olyan kontinens, ahol ne lenne otthon a 20 legszennyezőbb vállalat

A hatvanas évek óta tudott róla az olajipar, hogy klímaváltozást okoznak a termékei, egy civilszervezet szerint ezért felelőssége van a folyamat megállításában is.

Hajdu Miklós
2019. október 9. 11:55 Adat

Melegrekordok százai dőltek meg idén nyáron

A sokáig tartó meleg mellett bőven kijutott a szélsőségesen forró napokból is a nyári hőhullámok során.

Avatar
2019. október 9. 10:11 Adat

Lassan nyugdíjas korú egy átlagos háziorvos, de egyre több helyen nincs is

A költségvetési zárszámadásokban szereplő számok is mutatják, hogy egyre több a betöltetlen háziorvosi praxis, miközben elöregszik a szakma.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. október 12. 12:09 Közélet

Egymáshoz hasonló településeken sem hoznak több pénzt a fideszes polgármesterek

Akkor sem látszik, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jobb anyagi körülmények között működnének, ha egymáshoz sok szempontból hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve vizsgáljuk meg a kérdést.

Jandó Zoltán
2019. október 11. 16:00 Közélet, Vállalat

Tízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az Audi

Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.

Bucsky Péter
2019. október 11. 07:01 Közélet

Gazdagabbak a fideszes kerületek, de az ellenzékiek jobban gyarapodnak

Vagyonosabbak az önkormányzatok és jobban lehet keresni a kormánypárt által vezetett fővárosi kerületekben, de az ellenzékiek lakossága gyorsabban nő.