Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. október 2. 16:06 Adat

Minden eddiginél nagyobb lendülettel térhet vissza a vagyonadó

Elképesztően jó idők jártak a világ legszerencsésebbjeire az utóbbi néhány évtizedben. Az adóparadicsomok és más, széles körben használt kreatív vagyonrejtegető megoldások miatt nem tudjuk a valódi helyzetet, de az ismert adatok alapján a világ leggazdagabb 1 százalékának jövedelme a nyolcvanas évek eleje óta az összes jövedelem 16 százalékáról a 21 százalékára nőtt.

A világ legnagyobb gazdaságán, az USA-n belül különösen látványos ez a folyamat. De mint a lenti ábra is mutatja, a jövedelem egyenlőtlenségénél még jelentősebb a vagyoné: a felső egy százalék az összes vagyon negyven százalékát birtokolja.

 

A vagyon felhalmozott megtakarítás (azaz el nem költött jövedelem), amit, ha jól fektetnek be, önmagában is jelentősen növekedhet. Az amerikai részvénypiac – ahol a vagyonosabbak nagyobb arányban befektetők – sokkal lendületesebben nőtt, mint az ingatlanpiac, ami tovább fokozta a vagyoni egyenlőtlenségeket.

Ezt a helyzetet nem csak azért lehet kritizálni, mert igazságtalan, hanem azért is, mert a kapitalista rendszer sem működik jól, ha ennyire torzít felfelé. Egyik oldalról a vállalatok kevesebb terméket tudnak eladni a fogyasztóknak, ha a jövedelem a költekezésre (arányaiban) kevésbé hajlamos gazdagoknál összpontosul. A másik oldalról pedig kialakul a globális megtakarítás-bőségnek (global savings glut) nevezett jelenség, ami azt jelenti, hogy rengeteg az értelmes módon be nem fektethető tőke, és ez többféle módon is felfordulást is okoz a világ pénzügyi rendszerében (például eszközár-buborékokat, folyó fizetési mérleg egyensúly problémákat és hasonlókat).*Ez egy kicsit meg is kavarja a helyzetet: részben a megtakarítás-bőség miatt nagyon alacsonyak a kamatlábak, ami végső soron a megtakarításokon elérhető járadék mértékét csökkenti (tehát szinte egy vagyonadó). Ez arra készteti a vagyonok tulajdonosait, hogy kockázatosabb eszközökbe, tehát részvényekbe, ingatlanokba, műtárgyakba és minden másba fektessenek. Ezeken ugyan a jó időkben el lehet érni a biztonságos kötvényeknél akár jóval magasabb hozamot, de hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható.

A legegyszerűbb megoldás erre a problémára természetesen az, ha az állam adót vet ki ezekre a folyamatosan gyarapodó vagyontömegekre, és a befolyó pénzt újraelosztja a társadalom rászoruló tagjai között. Ez sokáig tabu volt, sőt, inkább csökkentették a vagyont sújtó adókat a fogyasztást lefölöző adók (például az áfa) javára. Több országban is felkapta a jobboldal az örökösödési adó eltörlését vagy csökkentését. Sőt, egyes országokban, például Magyarországon még a progresszív jövedelemadót is megszüntették.

Most viszont a kapitalista világgazdaság legfontosabb országában, az Egyesült Államokban már a második esélyes elnökjelölt mutatott be egészen jelentős vagyonadó-terveket. Elizabeth Warren még tavasszal tette közzé terveit, Bernie Sanders pedig a múlt héten. Mindkét tervben közreműködött a kérdésben aktivistaként is fellépő két francia közgazdász, Gabriel Zucman és Emmanuel Saez.

Mindkét javaslat egyszerű. Warren évente 2 százalékos adót vetne ki az 50 millió dollár feletti vagyonokra (az első 50 millió dollárt nem érintené a javaslat, csak az afölötti részt), a kulcs egymilliárd dollár felett 3 százalékra emelkedne. A javaslatok elkészítésében segédkező közgazdászok ötleteit vizualizáló honlap segítéségével így lehet ábrázolni Warren elképzelését:

Azaz 62,6 ezer embertől szednének be tíz év alatt 2600 milliárd dollárt, úgy, hogy – mivel 50 millió dollárosnál nagyobb vagyonokról van szó – annyira nem éreznék húsbavágónak a megadóztatottak.

Sanders nemrég közzétett terve progresszívabb, tehát több az adókulcs, amelyek egy idő után jóval magasabbak: ő már az 500 millió dollár feletti vagyonokat is 4 százalékkal adóztatná, de végső soron évi 8 százalékkal fölöznék le a Bill Gates és Jeff Bezos-szintű leggazdagabbak vagyonát.

Összességében tehát Sanders kétszer annyi – de a több mint 300 millió amerikaihoz viszonyítva még mindig elhanyagolhatóan kevés, 156 ezer – embertől szedne be másfélszer annyi adót, mint Warren – igaz, a terv sarkszámait nem olyan könnyű megjegyezni. Mint kampánya állítja, a Sanders-féle vagyonadó – kiegészítve az ingatlan- és az örökösödési adó emelésével – hosszú távon felezné a dollármilliárdos amerikaiak vagyonát. (Ebben az esetben persze új adókat kellene kitalálni, hiszen alacsonyabb lenne az adóztatható alap.)

Ugyan Warren és Sanders együttvéve a demokrata szavazók közel felének támogatását bírják, egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy ötleteik simán átmennének a Kongresszuson, vagy a most már konzervatív többségű legfelsőbb bíróságon. De ha valami véletlen folytán mégis így lesz, annak komoly következményei lehetnek a dollármilliárdosok számára. Miközben Európában több vagyonadós kísérlet is elbukott az elkerülésen – tehát hogy a vagyonok egyszerűen átköltöztek alacsonyabb adójú joghatóságok alá -, addig az USA még mindig rendelkezik olyan nemzetközi politikai eszköztárral, amivel valóban változtatni tudna az adóelkerülés rendszerén, például a karibi adóparadicsomokon. (Warren egyik ötlete például a kilépési adó: ez az amerikai milliárdosok vagyonának 40 százalékát elkobozná, ha le akarnának mondani az állampolgárságukról.) Egyébként bizonyos fokú vagyonadó-elkerüléssel a fenti becslések is számolnak.

Eközben a két balos jelölt középutasabb ellenlábasa, Joe Biden egy szűken a pénzügyi szektorra koncentráló pénzügyi tranzakciós adót vetne ki (itt nem a Magyarországon bevezetett, a lakossági utalásokat büntető adóról van szó, hanem a tőzsdei műveleteket adóztatnák egy alacsony adókulccsal). A helyzet gyors változását mutatja, hogy korábban ez az elképzelés is a demokraták balszárnyának egyik távlati célja volt – Barack Obama elnökségének nyolc éve alatt érdemben meg sem próbálkozott a bevezetésével -, most viszont ez lett a mérsékelt terv.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz igazság a mindent megmagyarázó elefántábra mögöttJól néz ki az elefántábra, de érdemes a helyén kezelni. Nem Kína miatt stagnál a nyugati középosztály, hanem a globális elit hagyott mindenkit maga mögött.

Adat adó egyenlőtlenség gabriel zucman vagyonadó Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2019. november 18. 15:13 Adat

A pályakezdő férfiaknak nem sok jobb hely van Európában, mint Budapest

Miközben Olasz- és Görögország egyes régióiban a pályakezdők kétharmada munkanélküli, nálunk közel 90 százalékuk talál állást, ami uniós viszonylatban sem rossz.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Kasnyik Márton
2019. november 14. 10:56 Adat

Milyen lassulás? Öt százalékkal száguld a magyar GDP

A harmadik negyedévben sem gyűrűzött be.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.