Hírlevél feliratkozás
Szabó Milán
2022. szeptember 18. 15:38 Pénz, Világ

Van pénzük, mégis a lakásaikba bezárva éheznek a Covid-betegek Kínában

Kína a kezdetektől máshogy védekezett koronavírus ellen, mint Európa vagy az USA , ahol jóval több halálos áldozata lett a járványnak. A Kína által alkalmazott zéró-Covid-politikának az a lényege, hogy amint megjelent a vírus egy városban, azt karantén alá vonták, és kontaktkutatásba kezdtek, amivel sikerült elkerülni a vírus gyors és kontrollálhatatlan terjedését. A módszer hatékonyan működött, és gyakran emlegették a sikeres védekezés példájaként.

A körülmények azonban jelentősen megváltoztak, mióta elérhetővé váltak hatékony vakcinák, és a legújabb variáns, az omikron jelentősen kisebb veszélyt jelent a népességre. Ennek ellenére a kínai vezetés továbbra is kitart a zéró-Covid-politika mellett. Sanghajt például márciusban majdnem hetven napra zárták le, és a karatén 25 millió embert érintett. Az észak-keleti Hszincsiang tartomány egy része pedig augusztus eleje óta van karantén alatt, így a helyiek már több mint 40 napja nem hagyhatják el otthonaikat.

Kenyér és zabkása

A bezártság nem csupán pszichológiai teher a helyiek számára, ugyanis több tudósítás szerint a lezárt területeken nem minden háztartás jut elég ételhez és orvossághoz. A betegek sem férnek hozzá orvosi ellátáshoz. A régió egyik lakója a Washington Postnak azt nyilatkozta, hogy „lakását kívülről zárták be, és csak akkor nyitották ki, mikor egészségügyi szakemberek jöttek tesztelni”. Arról is beszélt, hogy a helyi hatóságok „utoljára 11 napja vittek a lakásához ételt, így már csupán naan kenyeret és zabkását esznek”. A sanghaji karantént követően a városvezetés elismerte, hogy többen haltak meg egészségügyi ellátás hiányában.

A legnagyobb kínai közösségi médiában, a Weibon megjelent poszt szerint a dél-nyugati Guiyang városában is problémát okoz az élelmiszerhiány. A poszt szerint az élelmiszerboltok be vannak zárva, és az ételrendelő platformok az ellátás akadozása miatt nem működnek.

Több beszámoló szerint különösen súlyos a helyzet Hszincsiangban, ahol a központi hatalom által brutálisan elnyomott muszlim kisebbség, az ujgurok élnek. Számos poszt terjed a közösségi médiában arról, hogy hiába van pénzük, a lezárások miatt sokan nem jutnak élelmiszerhez. A helyzet annyira súlyos, hogy többen a lakásukban haltak éhen.

A járvány miatt fallal elválasztott lakónegyed Sanghajban. Fotó: AFP

A lezárások miatt több állatkertben is gond az állatok etetése. A dél-nyugati Kujcsou tartományban egy állatkert felhívást tett közzé, amely szerint sürgős ételszállítmányra van szükségük az állatok ellátásához.

A lezárások komoly anyagi nehézséget okoznak a lakosoknak, mivel sokan csupán a meglévő tartalékaikból tudnak gazdálkodni. A fiatalok körében a munkanélküliség majdnem húsz százalékot ért el júliusban. Ez az arány mindig nyár végén a legmagasabb a diplomázó egyetemisták miatt, ám a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben ugyanebben az időszakban 14 százalék volt ez a szám.

Nem elég jó oltások

A Foreign Policy cikke szerint a járványhelyzet miatt a pártvezetés növekvő elégedetlenséggel néz szembe az októberi pártkongresszus előtt. A kongresszust követően Hszi Csin-ping harmadik elnöki mandátumát kezdheti meg. Ezzel az első pártvezető lehet, aki Mao Ce-tungot követően két ciklusnál tovább marad a párt élén

Hiába árthatnak a mostani gazdasági nehézségek a kínai kommunista párt és Hszi tekintélyének, a Washington Post szerint legalább a kongresszusig a vezetés érdemben nem lazít a jelenlegi szabályozásokon. A járványügyi szabályok enyhítésére azért sincs nagy esély, mert a pártvezetés szerint a meglévő szabályok lazítása túlzott egészségügyi kockázattal járna, mivel a hatvan év feletti népesség 38 százaléka nincs beoltva Kínában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKötéltáncot jár a gazdasági lassulás kezelésével a kínai vezetésTizenkilenc intézkedésből álló gazdasági csomagot jelentett be Pekingben a kínai államtanács, hogy javítsa a gazdasági növekedés romló kilátásait, de sok a buktató.

Egy lehetséges fertőzési hullám az oltott lakosok számára is veszélyt jelentene, mert Kína csak hazai gyártmányú oltásokra támaszkodik, amelyek kisebb immunitást nyújtanak, mint az mRNS vakcinák*a Pfizer vagy a Moderna oltásai. A zéró-Covid-irányelv elvetését kockázatosabbá teszi az is, hogy népességarányosan kevés intenzív ellátást biztosító kórházi ággyal rendelkezik az ország. A pekingi egyetem kutatása szerint ugyanis ha Kína az USA-hoz hasonló módon kezelné a járványt, akkor a napi megbetegedések a hatszázezer főt is meghaladhatnák, így rohamos tempóban betelne a mintegy ötvenezer intenzív ellátást biztosító kórházi férőhely.

Szokatlan megközelítés

A lezárások számottevő károkat okoztak a kínai gazdaságnak: az idei második negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP . A világgazdaság szempontjából ennek kiemelt jelentősége van, ugyanis Kína az IMF előrejelzése szerint a 2021 és 2026 közötti időszakban a globális GDP-hez a legnagyobb mértékben fog hozzájárulni, a teljes növekedés ötödével.

A GDP nemcsak a zéró-Covid-politika miatt csökken, hiszen a magas energiaárak és az infláció miatt az európai és észak-amerikai exportpiacokon is csökkent a kereslet. Ezen felül a városokat és tartományokat érintő gyakori karanténok miatt több külföldi cég is visszafogja a befektetéseit Kínán belül, vagy akár áthelyezi gyártósorait máshova.

Lezárt lakónegyed előtt álló biztonsági őrök Pekingben májusban. Fotó: AFP

A periodikus kínai leállások a globális inflációt is súlyosbítják az ellátási láncok fennakadásai miatt. A legnagyobb ellátási problémát Sanghaj leállása okozta, mivel a régió az ország vezető gazdasági központja, és fontos elosztási pont a kínai exportban. A termelés csökkenését súlyosbította a Kína déli és dél-keleti részét sújtó aszály, mivel az energiahiány következtében több régióban is visszavágták vagy lezárták bizonyos gyárak energiaellátását.

Diana Choyleva, az Enodo Economics vezető közgazdásza és Sara Hsu, a kínai pénzügy és gazdaságfejlesztés szakértője is kiemeli, hogy a zéró-Covid-politikához való ragaszkodás eltér attól a Kínáról kialakult pragmatikus képről, ami a 90-es, 2000-es években, és még a 2010-es évek elején is jellemezte az országot. Ebben az időszakban a pártvezetés elsődleges célja a gazdasági növekedés előrelendítése volt, sok esetben a gyári dolgozók és a környezet kárára, a zéró-Covid-politika viszont nem illik bele ebbe a kormányzói felfogásba. Emiatt is várják többen, hogy a pártkongresszust követően lazítani fog a vezetés a jelenlegi járványügyi politikán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyilvános kritika érte a kínai vezetés zéró Covid stratégiáját, majd hirtelen eltűnt az anyag a netrőlA kínai kormánynak rendszeresen dolgozó agytröszt anyaga szerint a lassuló gazdasági növekedés miatt lazítani kellene a keményvonalas Covid stratégián.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ covid Kína zéró covid Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Torontáli Zoltán
2024. február 16. 09:22 Élet, Pénz

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Energiaközösséget indított a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elsősorban azokat célozva, akik az új, bruttó elszámolásba tartoznak, és így 5 forintért kell átadniuk a felesleges áramot, miközben 36-70 forintért veszik a többletigényüket.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.