Az egyik legkézzelfoghatóbb segítség egy karbonkalkulátor volna a magyar bankhasználóknak abban, hogy még környezettudatosabb vásárlási döntéseket tudjanak hozni. Bár összességében majdnem mindannyian tisztában vannak a klímaváltozás jelentette veszéllyel, a mindennapi gyakorlatban fordulhat a kocka és a fiatalok tanítják az idősebbeket a zöldebb életmódra – derült ki a Mastercard frissen publikált fenntarthatósági kutatásából.
Rengeteg fogyasztói szokásokat felmérő kutatás célozza a most nagyjából 10-25 éveseket, az úgynevezett Z generációt – de hívják őket Tiktok generációnak és digitális bennszülötteknek is, hiszen már a szüleik, környezetük által használt digitális eszközök között nőttek fel. Ennek a fiatal generációnak meglepően nagy, egy felmérés szerint mintegy 360 milliárd dollárnyi vásárlóereje van csak az USA-ban – ez több mint duplája a korábbi, 2018-as becslésnek. Azonban nem szórják úgy a pénzt, mint a megelőző milleniumi vagy Y generáció, amelyik szívesen adott ki nagobb összeget is utazásra vagy fesztiválra. A Z-sek nagyon megnézik, hol és mire költenek, sőt, keresetük mintegy harmadát félre is rakják. „A 2008-as válságban voltak gyerekek, és a koronavírus-járvány közepette diplomáztak– ez a két dolog nagyban meghatározta, hogyan tekintenek a pénzre” – nyilatkozta a Bloombergnek a Gen Z Planet kutató- és tanácsadócég alapítója.
A főbb személyiségjegyeiket nézve pedig ilyenek a mai fiatalok: realisták, hisznek a párbeszédben, az identitások és az igazság sokféleségében és a szabad kifejezésben, amivel kapcsolatban toleránsabbak is, mint a megelőző generációk. A McKinsey tanácsadócég megbízásából végzett felmérés szerint a fenti, általuk fontosnak tartott értékek a fogyasztási szokásaikban is megjelennek: a fogyasztást egyszerre tekintik az identitásuk kifejezésének és erkölcsi kérdésnek, valamint a használatot részesítik előnyben a tulajdonnal szemben.
A Mastercard megbízásából tavaly készített reprezentatív, ezen belül a Z generációra* A kutatásban a 18-24 évesek. fókuszáló felmérésből kiderült, hogy az ügyfelek szerint így fog kinézni egy jövőbeli zöld bank 2050-ben:
A kutatás szerint ezeknek az előnyöknek nagy részét már most is szívesen élveznék a magyar ügyfelek, akiknek csaknem egésze, 97 százaléka tisztában van azzal, hogy a klímaváltozás valódi probléma, és saját életvitelét is próbálja ennek megfelelően alakítani.
Amikor arról érdeklődtek, hajlandók-e jobban a zsebükbe nyúlni az ügyfelek a fenntarthatósággal kapcsolatos termékekért, kiderült, hogy látszatintézkedésekkel nem jutnak előre a bankok: az ügyfelek nem szívesen fizetnének azért, amiről úgy gondolják, hogy a banknak amúgy is kevesebb költséggel jár.
Az ügyfeleknek csak mintegy 30 százaléka fizetne a zöld bankszámlakivonatért vagy a digitális kártyáért, viszont szívesen adnak ki pénzt arra, amiben valódi értéket látnak: éppen a stabil, rendszeres jövedelemmel még nem feltétlen bíró Z generáció tagjai mondták legnagyobb arányban, 35 százalékban, hogy fizetnének egy banki karbonkalkulátorért – ez éppen a duplája a skála ellentétes végén lévő, 50 és 60 év közöttiek arányának, ami 17 százalék. A vállalatok számára ezért jó lehetőség lehet a fiatalok megszólítására a karbonlábnyomukról adott visszajelzés.
A karbonkalkulátor segíthet az ügyfeleknek abban, hogy jobban lássák és visszajelzést kapjanak a mindennapi, fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseik hatásosságáról. Az ügyfelek csaknem háromnegyede (72 százaléka) gondolja úgy, segítené a környezettudatosságban, ha nyomon tudná követni, mivel tesz jót a környezetnek. Ugyanez az arány a Z generáció esetében még magasabb, 82 százalék. De fontos számukra az is, hogy az adott termék gyártója által például a csomagoláson biztosított információn felül másra is tudjanak hagyatkozni. Mások egyfajta önképzésként tekintenek erre az eszközre, ami segíti őket tájékozottabbá és magabiztosabbá válni a fenntarthatóság témakörében. A Mastercard is kifejlesztett egy karbonkalkulátort a bankok számára, amihez már számos magyar banki ügyfél hozzáférhet mobilbanki csatornákon keresztül.
Ha általában a vásárlási szokásokat nézzük, a válaszadók több mint harmada (35 százalék) fizetett többet az elmúlt fél évben drágább, de környezetbarátabb termékért, kétharmaduk a helyi termelők áruiért lenne hajlandó többet fizetni, míg minden második válaszadó a megújuló energiaforrásért nyúlna jobban a zsebébe. Ennek feltétele, hogy átlátható legyen a drágulás oka, megfelelően bizonyított legyen a termék vagy szolgáltatás fenntarthatósága számukra, és ösztönzi őket az is, ha a felárból nem feltétlen a kereskedő részesül, hanem például a helyi gazdákhoz jut.
Ötből négy banki ügyfél egyetért azzal, hogy általában a digitalizáció, a digitális pénzügyi megoldások hozzájárulnak a környezet védelméhez, több mint háromnegyedük digitálisan végzi bankügyeit, és felük nem ragaszkodik a fizikai bankkártyához sem, megelégedne azzal is, ha az választható lenne a digitális kártya mellé.
Az ügyfelek csaknem 80 százaléka bankjától vár segítséget, eligazítást a környezettudatos pénzügyi döntésekben. Több mint a felük szeretné, ha fenntartható termékek vagy szolgáltatások vásárlása után kedvezménnyel is ösztönöznék, negyedük pedig tanácsokat is elfogadna költései alapján.
Mindezt annak ellenére, hogy hazai ügyfeleknek kevesebb, mint harmada véli úgy, hogy a bankja tesz a környezetvédelemért. Így ezt egy megelőlegezett bizalomként is fel lehet fogni a bankok irányába az ügyfelek részéről, amit érdemes kihasználni a hitelintézeteknek. Emellett fontos volna transzparensebben kommunikálniuk a fenntarthatósággal kapcsolatban.
„A bankok és pénzügyi szolgáltatók partnereként látjuk, hogy milyen komoly erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóságért. Szeretnénk segíteni őket abban, hogy mélyebben is rálássanak a folyamatosan növekvő ügyféligényekre, és így hatékonyabb lépéseket tehessenek saját zöld szolgáltatásaik és azok kommunikációja terén” – mondta a kutatás kapcsán Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
A cikk megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.
Pénz
Fontos