Tavaly áprilisban egy kilogramm spagetti tészta 398 forintba került, ha négy nagy boltlánc (Aldi, Lidl, Penny Market és Tesco) átlagát nézzük. Idén április végén azonban ugyanez már 753 forint volt, vagyis a termék egy év alatt 89 százalékkal drágult. Ugyanígy számolva az őrölt kávé 70, a tojás 56, a paradicsom pedig 52 százalékkal lett drágább, a G7 saját mérései szerint ez a négy termék drágult több mint másfélszeresére az elmúlt 12 hónapban.

Ezen kívül majdnem másfélszeres áron kapható ma a zsemle, a kifli, a trappista sajt, a kígyóuborka és a félbarna kenyér is. A 42 terméket vizsgáló listánkon mindössze négy olyan van, amelynek az ára egy év alatt csökkent: a fehérrépa és a sárgarépa egyaránt 15, a vöröshagyma 5, a burgonya pedig 4 százalékkal olcsóbb most, mint 12 hónappal ezelőtt.

A százalékos eltéréseknél talán jobban megfogható a forintban mért konkrét árváltozás, ezért a 42 termék adatait az alábbi grafikonon mutatjuk be. Kékkel látszik a 2021. április végi (négy bolt alapján számított) átlagos ár, rózsaszínnel pedig az egy év alatt tapasztalt változás – vagyis a jelenlegi árat a kettő összege (csökkenés esetén különbsége) adja meg. A kurzort a grafikon oszlopaira vezetve megjelenik a termék neve és az adat értéke, a kék és rózsaszín összetevőt pedig a jelmagyarázatra kattintva lehet ki- és bekapcsolni.

A fenti adatokat azért tudjuk most bemutatni, mert 2020 januárja óta ennek a 42 terméknek az árát havonta monitorozzuk. Szubjektív, nem hivatalos fogyasztói kosarunk pontos összetétele erre a csillagra kattintva olvasható^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg, módszertanunk pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva jelenik meg^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..

Az adatokból egyébként az is látszik, hogy az árstopnak a 2,8-as UHT tejet sikerült megfognia, ez egy év alatt csak 1,2 százalékkal drágult, de a csirkemell filé 3,45 százalékos áremelkedése is alacsonynak mondható. Összehasonlításul: a többi tejfajta egységesen 33-34 százalékos pluszban van egy év alatt, a pulykamell pedig például 9 százalékos drágulást mutat.

A lisztet ezzel szemben már későn sikerült fixálni, hiszen éves összehasonlításban a központi intézkedés ellenére is 25 százalékos emelkedésben van, és hasonló a helyzet az étolajjal, amely az árstop ellenére is 9 százalékkal lett drágább, ha a teljes évet nézzük. Ráadásul az étolaj esetében ez csak egy elméleti érték, a gyakorlatban ugyanis az árstoppolt olaj nagyon sok esetben fantomtermék, nem elérhető a boltokban (vélhetően azért, mert mostanra annyival olcsóbbá vált a versenytáraknál, hogy a vevők elkapkodják).

A nagy bevásárlásunk összesített költsége 2021 áprilisában (bolttól függően) 16 184 és 16 939 forint között volt, idén azonban ugyanezért már 19 902 – 20 693 forintot kellett fizetnünk.

Egyébként nagyot fordult a világ a boltokban, hiszen

ha a 2020 és 2021 áprilisa közötti összesített értékeket nézzük, akkor 2 százalékos árcsökkenést látunk, míg 2021 és 2022 között 21,9 százalékos inflációt mértünk.

Vagyis ha a négy bolt átlagát nézzük, akkor a mi méréseink szerint az árstopnak messze nem érezhető érdemben a csillapító hatása.

Kedvező jel talán csak az lehet, hogy egy hónappal ezelőtt (2021 és 2022 márciusa között) is majdnem ugyanekkora drágulást mértünk, azaz legalább az infláció gyors ütemű emelkedésének megtorpanását rögzíthetjük. Talán ez a 22 százalék körüli érték lehet majd az élelmiszerinfláció platója – de ezt persze csak a következő hónapok adatai döntik majd el.

Szokás szerint közöljük a nagy bevásárlás költségét a négy általunk vizsgált üzletben, az elmúlt 12 hónapban:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar boltok 2022 tavaszán: áruhiány, mennyiségi korlátozás és 20 százalék feletti drágulásNem hivatalos, de két éve állandó módszertanunk szerint nagyon durvul az élelmiszer-infláció, az árstop mennyiségi korlátozást és átmeneti áruhiányt okoz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz Aldi élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában