Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. február 3. 06:36 Pénz

Németországban sikerült átmeneti áfacsökkentetéssel segíteni a rászorulóknak

Amikor a koronavírus-válság 2020 tavaszán beköszöntött Európába, a gazdasági és pénzügyi döntéshozók kénytelenek voltak új válságkezelő eszközökhöz nyúlni, miután a gazdaságélénkítés klasszikus módja, a monetáris politika lazítása nem kecsegtetett sok sikerrel. Az évek óta a nulla környékén mozgó kamatokat már nem volt hova csökkenteni, és az Európai Központi Bank és más európai jegybankok eszközvásárlási programjaikkal és egyéb, unortodox módszerekkel is évek óta hiába próbálták felpörgetni a növekedést és a fogyasztást.

Az egyik csapásirány a nemkonvencionális költségvetési politika alkalmazása lett, amelynek számos példája volt, a foglalkoztatás vagy a vállalati szféra átmeneti támogatásától kezdve a szociális juttatások kiterjesztéséig. 

Németországban emellett egy további gazdaságélénkítő módszert is sikeresen alkalmaztak: az átmeneti áfacsökkentés gyorsan és jelentősen növelte a németek fogyasztását.

A német kormány 2020. június 3-án jelentette be, hogy 3 százalékponttal, 19-ről 16 százalékosra csökkenti a forgalmi adót, valamint 7-ről 5 százalékra a kedvezményes áfakulcsot. A lépés július elsején lépett életbe, és december 31-ig volt hatályban. Német kutatók egy csoportja tavaly megvizsgálta, hogy az átmeneti (és egyébként nem túl jelentős) áfacsökkentés milyen hatással volt a fogyasztásra, és meglepően jelentős értékekkel szembesültek:  

a lépés 34 milliárd euróval növelte a fogyasztást, a hatás nagyrészt a fiatalabb és alacsonyabb vagyonú háztartások körében érvényesült.

Jelentős hatás

Azt a kutatók is kiemelik, hogy az áfacsökkentés fogyasztásra gyakorolt hatását nem könnyű elválasztani más gazdasági jelenségekétől. Az áfacsökkentés időszakában Németországban tombolt a járvány és az azzal összefüggő recesszió, a kormány pedig erre reagálva az áfacsökkentés mellett számos más élénkítőintézkedést hozott, egy összesen 130 milliárd eurós csomag részeként például a gyermekes családok anyagi támogatásáról, a vállalati adók csökkentéséről és a kurzarbeit bevezetéséről is döntött. Emellett a vizsgált időszakba beleesik a karácsony és a nyári vakációk időszaka is, azaz a fogyasztást szezonális jelenségek is erősen befolyásolták.

Ezek kivédése végett a kutatók a Bundesbank és a GfK piackutató fogyasztói felméréseire hagyatkozva próbálták kibogozni, hogy az egyes társadalmi csoportok fogyasztásának változását mely változók mennyiben magyarázzák. Ennek keretében felmérték, hogy az emberek eredetileg mennyit terveztek költeni 2020 második felében, illetve hogy tisztában voltak-e az áfaszabályok változásával. Ezek közül azokra összpontosítottak, akik tisztában voltak az áfaszabályokkal, miután feltételezték, hogy a másik csoport vásárlási döntéseit nem fogja közvetlenül befolyásolni az áfacsökkentés. Majd megnézték, hogy a két csoport fogyasztási mintái mennyiben tértek el a tervezetthez, illetve a másik csoportéhoz képest. Ez alapján arra jutottak, hogy az áfacsökkentés 10 százalékponttal növelte a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának esélyét a vizsgált csoport korábbi (szezonálisan kiigazított) fogyasztási mintáihoz képest.

Egy másik módszerrel részletesebben is megnézték, hogy az emberek hogyan reagálták le az áfacsökkentést. Egyrészt aszerint csoportosították a felmérések válaszadóit, hogy mennyire érzékelték az áfacsökkenéssel járó árcsökkenést. Ez alapján azok a háztartások, amelyek úgy érzékelték, hogy jelentős negatív hatással volt az árakra az áfacsökkentés, 36 százalékkal növelték a fogyasztásukat azokhoz képest, akik úgy érezték, nem jelenik meg az árakban az adócsökkentés hatása. A fogyasztásnövelő hatás idővel nőtt, és a legmagasabb értékét december végére, az áfa eredeti értékének visszaállítása előtt érte el.

Ez a hatás elsősorban a tartós fogyasztási cikkek esetében működött, de a részben tartós és nem tartós cikkek fogyasztása is 11, illetve 2 százalékkal nőtt. A kutatók számításai szerint ez nagyjából 34 milliárd eurós többletfogyasztást jelent, amelyből 21 milliárdot a tartós fogyasztási cikkek vásárlása tett ki. Ez jó megtérülést jelent ahhoz képest, hogy az áfacsökkentés költségvetési költségét a német kormány előzetesen 20 milliárd euróra taksálta.

A hatást két csoport hajtotta. Az egyik a kifejezetten árérzékeny, a termékek árait gyakran összehasonlító és ennek fényében tudatosan bevásárló háztartásoké; a másik pedig a fiatalabb és relatíve gyengébb pénzügyi helyzetben lévőké volt. Ebből fakadóan az áfacsökkentés egyszerre járt pozitív gazdaságélénkítő hatásokkal és pozitív vagyoneloszlási hatásokkal, mert annak előnyeit nagyrészt a jobban rászorulók használták ki. 

Tényleg csökkentek az árak

Az áfacsökkentéssel kapcsolatban közkeletű nézet, hogy az nem is csökkenti az árakat, a kereskedők lenyelik a különbözetet. Egyebek mellett egy korábbi kutatás a francia éttermi árak vizsgálata alapján arra jutott, hogy a fogyasztók nem sokat érzékelhettek az adócsökkentésből. 

A német esetre ugyanakkor ez nem volt igaz, bár a fogyasztók árérzékenysége és a piaci verseny intenzitása valóban hatással lehet az árcsökkenés mértékére, derült ki egy másik, 2020-as tanulmányból, amely az áfacsökkentésnek a lakossági üzemanyagpiacon érzékelt hatását vizsgálta. A kutatás a német benzinkutak árainak változását összehasonlította a kontrollcsoportként használt francia benzinkutak árainak mozgásával (ahol nem volt áfacsökkentés) 2020. július elseje előtt és után. 

Ez az elemzés azt hozta ki, hogy a német kutak a dízel üzemanyagok esetén az adócsökkentés hatásának 83 százalékát “hárították át” a fogyasztókra, míg a 10 százalékos etanoltartalmú benzin esetében 61, az 5 százalékos etanoltartalmú benzin esetében 40 százalék volt a fogyasztók részesedése a költségcsökkenésből.

A különböző üzemanyag-kategóriák árcsökkenése közti különbségeket több faktorral magyarázzák. Egyrészt a dízelt tankoló németek felmérések szerint átlagosan kétszer annyi kilométert vezetnek, mint a benzines autót használók, ezért vélhetően árérzékenyebbek és jobban informáltak azt árakról (több kút körül fordulnak meg). Más szóval a dízelpiacon nagyobb az árverseny, és jobban rá vannak kényszerítve a kutak az árcsökkentésre.

A benzin esetében az árérzékenység hiányát jelzi, hogy bár a 10 százalékos etanoltartalmú benzin olcsóbb, az 5 százalékos piaci részesedése sokkal nagyobb, dacára annak, hogy az autók döntő többsége számára nincs teljesítménybeli különbség a kettő között. Azaz a kevésbé versengő piacon kisebb volt az árcsökkentési nyomás. Ez a jelenség más termékek esetében is jelentkezett, a Starbucks például nem csökkentette árait, de a diszkont élelmiszerláncok esetében – ahol a vásárlóközönség jóval árérzékenyebb – megjelent az áfacsökkentés az árakban.

Egy irodalmi áttekintés szerint a korábbi tapasztalatok alapján az áfacsökkentés hatása szektoronként és termékcsoportonként eltérő lehet, és a lépés kommunikációja sem független attól, hogy mennyire hatásos a módszer. Egy másik, 17 eurózónás tagállam 70 árucsoportjának havi árait 1999 és 2013 között vizsgáló tanulmány pedig azt írta, az árcsökkentő hatás a fő áfakulcs esetében jelentős, de a kedvezményes áfakulcsok esetén nem (azaz az a magyarországi szelektív áfacsökkentés ez alapján nem hatékony intézkedés).

Nem csodaszer

Egy további, elméleti megközelítésű német tanulmány szerint az áfacsökkentés egyik fontos előnye, hogy egyszerű és világos intézkedésről van szó, amelynek kihasználása nem követel különösebb pénzügyi ismereteket és bonyolultabb anyagi tervezést a háztartásoktól. Ezzel szemben például az infláció és a növekedés beindítására irányuló laza monetáris politika nem váltott ki jelentősebb lakossági reakciót, dacára annak, hogy részben pont az volt a célja, hogy a jövőbeli inflációs várakozások növelésével megtámogassa a fogyasztási hajlandóságot.

Az eredmények értelmezése kapcsán mindazonáltal fontos szempont, hogy a fogyasztásnövelő hatást az elmélet szerint nem csupán az áfa csökkentése idézte elő, hanem fontos volt annak átmeneti jellege is: a fogyasztók arra számítottak, hogy a valamivel alacsonyabb árak időlegesek lesznek, ezért előre hozták a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. Ez a hatás megfigyelhető volt a 2005-ben bejelentett német áfaemelés idején is, amikor 16-ról 19 százalékra emelték a forgalmi adót: az emelés életbe lépése előtt a németek jól bevásároltak, tartva a jövőbeli áremelkedéstől. Hasonló folyamatok játszódtak le az utóbbi években a japán fogyasztási adó emelésekor is, amikor az emelés előtti negyedévek kiemelkedő fogyasztást hoztak.

Ezzel együtt a magyarországi hatósági árazás időszakában a német példa mégis szolgálhat tanulságokkal arra vonatkozóan, hogy a fogyasztás támogatásának vannak olyan, rendkívül hatékony eszközei, amelyek – a hatósági árazástól eltérően – nem járnak súlyos potenciális járulékos károkkal.

A német szerzők szerint európai uniós téren is hasznos lenne elgondolkozni az átmeneti áfacsökkentés eszközének jövőbeli használatában: az Európai Központi Bank unortodox monetáris politikai lépései rengeteg politikai konfliktussal és mérsékelt eredménnyel jártak (az inflációt végül nem az évtizedes ultra laza monetáris politika indította be, hanem a Covid-válság átmeneti következményei); a hagyományos költségvetési élénkítés (főként Németországban) szintén vitás politikai téma lehet, különösképpen az euró költségvetési kritériumainak fényében; cserébe az átmeneti áfacsökkentés hatékony és politikailag könnyebben eladható lépés. (Az persze egy másik kérdés, hogy jelenleg már nem az infláció beindítása Európa fő problémája, bár ez  a legtöbb közgazdász szerint átmeneti helyzet.)

Pénz adócsökkentés áfa áfacsökkentés gazdaságélénkítés németország Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2022. június 29. 16:04 Pénz

Miért nem gondolta senki, hogy ennyire elszáll az infláció?

Olyan sokáig nem volt gond a pénzromlás ütemével, hogy az elemzők, jegybankárok és befektetők emlékezetéből is kikoptak a korábbi inflációs időszakok.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Suppan Gergely
2022. június 27. 16:06 Pénz

Kell-e aggódnunk a magyar ikerdeficit miatt?

Több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki, azaz egyszerre negatív a költségvetés és a külső fizetési mérleg egyenlege. Sok azonban a különbség a 2000-es évekhez képest.

Fontos

Avatar
2022. július 4. 12:08 Világ

A Kreml új kommunikációs taktikát alkalmaz, hogy fogást találjon a nyugati szankciókon

Emberek milliói függnek az Oroszországból és Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékektől, ám ezek nem jutnak el hozzájuk az orosz blokádok miatt.

Jandó Zoltán
2022. július 3. 17:04 Vállalat

Egy 34 méteres jacht és több ezer hektó ecet maradt a magyar ásványvízkirály birodalmából

Találtak még 2750 hektoliter ecetet annál a cégnél, amelyből az értékes vagyontárgyakat Mészáros Lőrinc vásárolta ki tavaly, illetve egy jacht is előkerült időközben.

Pálos Máté
2022. július 3. 04:34 Élet, Közélet

Az egyszerűbb meddőségi kezeléseket a megyei kórházakra bízhatja a kormány

Az egységesen magas színvonalú ellátás feltétele a teljes átláthatóság, központi irányítás és felügyelet az állami meddőségi programot koordináló Humánreprodukciós Igazgatóság szerint.