(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Legutóbbi véleménycikkemben az szja-visszatérítésről volt szó, ám akkor az elsődleges kérdés az volt, hogy teljesülnek-e ehhez a feltételek. Miután gyakorlatilag biztosra vehető a visszatérítés, úgy vélem, érdemes lehet egy kicsit azzal is foglalkozni, hogy egy ilyen egyszeri jövedelembeáramlás mekkora sokkot jelenthet a fogyasztás vagy épp az infláció tekintetében.

Ráadásul az előttünk álló hónapokban – az szja-visszatérítés időpontjáig bezárólag – még számos intézkedés emeli a lakosság elkölthető jövedelmét. Az MNB és a kormányzati kalkulációk szerint a szóban forgó adóvisszatérítés nagyjából 600 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, ami megközelítőleg a GDP 1 százaléka. Amennyiben ezt lefordítjuk az idénre becsült nominális fogyasztás arányára, úgy nagyjából 1,8-1,9 százalékot kapunk. De itt még közel sincs vége a jövedelemrobbanásnak.

A nyugdíjasok is a jövedelmük jelentős bővülésére számíthatnak a következő hónapokban. Ezek egy része törvényi előírás, ami a nyugdíj reálértékének megőrzését célozza. Másik része pedig olyan egyszeri juttatás, ami vagy a gazdaság növekedéséhez kötött, vagy éppen egy új költségvetési intézkedés. Ami a novemberi visszamenőleges nyugdíjemelést illeti, a kormányzat 1,2 százalékos pluszemelést irányzott elő. Figyelembe véve az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelést, az év közbeni 0,6 százalékos korrekciót és a friss korrekciót, kirajzolódik, hogy a kormány 4,8 százalékos inflációval számol idén. Mindez nagyjából összhangban van a piaci várakozásokkal. A novemberi nyugdíjkompenzáció így nagyjából 55 milliárd többletjövedelmet hagy a nyugdíjasoknál. De itt még közel sincs vége.

Január elsejétől érkezik ugyanis a 13. havi nyugdíj újabb kiegészítő lépcsője, vagyis immár ennek a felét pluszban megkapják a nyugdíjasok. Habár Orbán Viktor jelezte, hogy tervben van akár a harmadik és negyedik heti kiegészítés odaítélése már 2022-ben, ezen túl eddig erről nem érkezett információ. Így ami biztos, hogy az év elején újabb nagyjából 80-90 milliárd forinttal emelkedik a nyugdíjasok elkölthető jövedelme. Végül, de nem utolsó sorban ott van még a nyugdíjprémium, ami eléri a törvényileg meghatározott maximum 80 ezer forintot, tekintettel arra, hogy az idei gazdasági növekedés rendkívüli mértékben meghaladja a 3,5 százalékot. Ez is 2021 novemberében érkezik, ami közel 200 milliárd forintnyi egyszeri extrajuttatást jelent. A fentieket összeszámolva tehát a következő hónapokban a nyugdíjasok révén összesen nagyjából 340 milliárd forint plusz elkölthető jövedelem jelentkezik a gazdaságban.

Eddig tehát összesen már közelítjük az 1000 milliárd forintos jövedelemnövekedést, de itt még mindig nincs vége a juttatások sorának. Van ugyanis egy másik, az szja-t érintő új szabály, ami 2022. január 1-től lép életbe. A 25. életévüket még be nem töltött munkavállalók jövedelme ugyanis az előző év júliusi átlagbérének mértékéig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ez az MNB számításai alapján összesen 130 milliárd forint, havonta tehát valamivel több mint 10 milliárd forint többletköltés megjelenését teszi lehetővé a fogyasztásban. Ezek alapján 2022 első két hónapjában nagyjából 20 milliárd forint pluszjövedelemmel számolhatunk.

Mindemellett van még egy rendkívül jelentős egyszeri juttatás 2022 elején, mégpedig a fegyverpénz. A rendvédelmi és honvédelmi dolgozók a hazai gazdaság megfelelő növekedése esetén (amit itt is 5,5 százalékban határoztak meg) hathavi fizetésüknek megfelelő összegű juttatásban részesülnek. A jegybank Inflációs jelentésében kalkuláltak alapján ez nagyjából 250 milliárd forinttal terhelné meg a költségvetést, és nagyjából ennyivel növeli az elkölthető jövedelem mértékét.

Végezetül egy apróbb tétellel még érdemes lehet kalkulálni. A minimálbér és a garantált bérminimum közel 20 százalékos emelése kalkulációim alapján havi szinten nagyjából 20-25 milliárd forint többletjövedelmet jelent az érintetteknek. A bértorlódás okozta béremelkedéstől most eltekintek, de ez még így is újabb 40-50 milliárd forint elkölthető pluszjövedelmet jelent összesen a jövő év első két hónapjában.

Hogyan is állunk tehát? A fentieket összeszámolva

2021 novembere és 2022 februárja között nagyjából 1250 milliárd forint extrajövedelem érkezik a lakossághoz.

Ez az idénre várt nominális bruttó hazai termék több mint 2,3 százaléka, míg a lakosság becsült végső fogyasztási kiadásához mérve közel 4 százalékot jelent.

A legfontosabb kérdés ezt követően, hogy ennek mekkora része jelenik majd meg végül tényleges fogyasztásként, és mi az, ami megtakarításként csapódik le. A legnagyobb tétel, az szja-visszatérítés minden vagyoni helyzetű családot érint, így várhatóan itt lesz a legmérsékeltebb arányú a jövedelemarányos fogyasztási ráta. Ezzel szemben a nyugdíjasok esetében érkező összegek ennél jóval nagyobb százalékban jelenhetnek meg a fogyasztásban. Szintén igaz lehet ez a fiatalok emelkedő jövedelme esetében, ahol rendkívül magas lehet a fogyasztási hajlandóság. A fegyveres erők esetében is inkább jellemzőbb az átlag alatti fizetés, ami így nagy valószínűség szerint jelentősebb fogyasztási hajlandóságot jelent.

Mindent egybevetve egy rendkívül konzervatív 50 százalékos jövedelemarányos fogyasztási határhajlandóság mellett is nagyjából 2 százalékos fogyasztási sokkot jelentenek ezek az intézkedések és változások az idei utolsó és a jövő évi első negyedév folyamán. Ezzel szemben a lakosság fogyasztási rátája jelenleg megközelíti a 82 százalékot, vagyis egy a konzervatívnál jóval drasztikusabb fogyasztásemelkedés is benne lehet a pakliban.

Mindez rendkívül nagy bizonytalanságot hordoz az aggregált keresletet illetően, nem véletlen, hogy a jegybank a szeptemberi Inflációs jelentés egy kiemelt alternatív forgatókönyvében kalkulál a dinamikus fogyasztásbővüléssel. Ez is jól jelzi, hogy bizony

a rendelkezésre álló jövedelem ilyen mértékű bővülése már komolyabb sokként jelentkezhet a gazdaságban.

A jegybanki előrejelző modellből kiindulva egy a vártnál magasabb fogyasztási hajlandóságból levezethető 1-2 százalékos fogyasztási sokk hatására akár újabb 0,1-0,2 százalékkal emelkedhet átlagban az infláció mértéke jövőre. A jelenlegi, mérsékelt fogyasztási sokkal kalkuláló előrejelzésem jövőre 3,7 százalékos átlagos inflációt jelez 2022-re. Ez egy 1-2 százalékos többletfogyasztási sokk esetében az alternatív pályán már 4 százalék közelébe lökné az átlagos inflációt. Mindezt úgy, hogy a monetáris politika nem marad tétlen, vagyis az általam alappályán várt 2,5 százaléknál tetőző alapkamat akár 0,3-0,6 százalékponttal is magasabb lehet már a jövő év első felében.

A fogyasztáshoz kapcsolt inflációs kockázatok mellett pedig jelenleg számos egyéb, az inflációra felfelé ható kockázat van jelen. Legyen szó akár az energiaárak vagy az ipari és mezőgazdasági nyersanyagok árának további emelkedéséről vagy épp az egyre jelentősebb importált inflációról. Mindezek fényében úgy vélem, hogy az október 19-i kamatdöntő ülés tartogathat számunkra meglepetéseket, akár egy a korábban jelzettnél nagyobb kamatemelést is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár szinte zsebben van az szja-visszatérítés, de ebben semmi meglepő nincsA magyar gazdaságnak a földbe kellene állnia, hogy ne teljesüljön a gyerekes családoknak egyszeri pénzesőt hozó kritérium - írja elemző szerzőnk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz fogyasztás garantált bérminimum infláció minimálbér-emelés nyugdíj nyugdíjemelés személyi jövedelemadó Olvasson tovább a kategóriában