Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 24. 14:39 Pénz

Újra belenyúltak az állampapírmatekba

A szerző a HOLD Alapkezelő senior privát vagyonkezelője, a cikk eredeti formájában az Alapblogon jelent meg.

A frissen kibocsájtott 5 éves, inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) idő előtti visszaváltási „díja” a korábban megszokott 1 százalék helyett 2 százalék lett.

Egy korábbi cikkemben már foglalkoztam a kérdéssel. Azt veséztem ki, hogy az a kijelentés, miszerint a lakossági állampapírok a lejáratuk előtt is bármikor, kis költséggel visszaválthatóak, téves. Ez csak egy megszokás (hiszen az elmúlt években így volt), de semmi garancia nincs rá, hogy ez a könnyű és relatíve olcsó visszaválthatóság mindig így marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy alábecsült kockázata a lakossági állampapíroknakAz állampapírok jelenleg könnyen és kedvező feltételekkel visszaválthatók, de nincs rá garancia, hogy ez egy válságos időszakban is így lesz.

A Magyar Államkincstár a korábban kibocsájtott lakossági állampapírokra minden nap visszaváltási árat jegyez, hogy aki akarja, lejárat előtt is visszaválthassa állampapírját. A szokásjog szerint az inflációkövető papírok (PMÁP) 1 százalékos „visszaváltási díjjal” voltak visszaválthatóak, az Egyéves Állampapír (régi nevén kamatozó kincstárjegy) 0,5 százalékos díjért, a frissen kibocsájtott MÁP Plusz pedig 0,25 százalékos díjért (kivéve a kamatfizetését követő 5 munkanapot, amikor ingyen).

Pár hónapja még azt feltételeztem, hogy ennek megváltozásához valami komolyabb külső sokk kell, ami miatt nehezebbé válik a magyar állam finanszírozása, és ennek okán nehezítik majd meg a visszaváltási feltételeket. De úgy tűnik, tévedtem. Komolyabb külső sokk nélkül is bekövetkezett az első szigorító lépés. Talán nem is véletlenül.

Korábbi cikkemben azt is részleteztem, hogy milyen könnyedén és mindenféle bejelentés nélkül, hogyan változtathatja meg az államkincstár e feltételeket. Úgy tűnik, most pontosan ez történt. Vajon mi lehet az irány?

Nyilván az olvasóban is felmerülhet a kérdés, vajon miért épp csak az inflációt követő (infláció + 1,7 százalékos kamatozású) állampapír visszaváltási költsége nőtt meg, miközben minden más állampapír „visszaváltási díja” változatlan maradt? Vajon arról lenne szó, hogy kevésbé kívánatossá szeretné tenni az államkincstár az inflációt követő kamatozású eszközök vásárlását, ezáltal még több tőkét terelve az új csillag, az inflációtól teljesen független kamatozású MÁP Plusz irányába? Vagy éppen ellenkezőleg? Ha már valaki megvette a most frissen kibocsájtott inflációkövető papírt, azt szeretné eltántorítani attól, hogy lejárat előtt visszaváltsa? A dilemma megválaszolására nem vállalkoznék, az olvasó és az államkincstár fantáziájára bízom.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg szuper a szuperállampapír?Lesz majd, amikor vissza lehet váltani a MÁP-ot. Na de mennyi ideig?

A fentieken túl azonban további két kérdés foglalkoztat még e témakörben, amire választ is adok:

  1. Vajon lehetünk-e abban bármennyire is biztosak, hogy a fent részletezett „visszaváltási díjak” – ha úgy hozza az élet, vagy valamilyen cél épp ezt támasztja alá – nem változnak meg ugyanígy? Meggyőződésem továbbra is, hogy e kérdésre nemmel kell válaszolni.
  2. Vajon fogjuk-e látni annak előjeleit, hogy ilyen típusú változás jöhet akár az inflációkövető, akár a fix kamatozású lakossági állampapíroknál? Eddig azt gondoltam, hogy jó eséllyel igen. Elég lesz csak nagyon figyelni a magyar makrót, az állampapír-forgalmazási adatokat, a devizapiacot és a kamattrendeket. De ez a mostani, ilyen típusú előjel nélküli változás megdöntötte eddigi elméletemet. Így sajnos azt kell mondjam, hogy jó eséllyel itt sem számíthatunk kiszámíthatóságra.

A fentiek okán tehát meg kell ismételjem korábbi kijelentésem:

Senki ne vegye azt készpénznek, hogy az idő előtti visszaváltási díjak mindig a mai szinten maradnak!

És ez nem csak az inflációhoz kapcsolt kamatozású papírokra igaz, hanem a mostani értékesítések sztárjára, a MÁP Plusz ma 0,25 százalékos „visszaváltási díjára” is érvényes kijelentés. A kamatfizetés utáni 5 napos díjmentes visszaváltás megváltoztatásához ennél sokkal komolyabb beavatkozásra lenne szükség, de az időközi visszaváltás feltételei könnyen és bármikor megváltoztathatók.

Ettől még e papírok továbbra is fontos és befektetői szemmel is izgalmas instrumentumok. Ha lejáratig tartom őket, akkor a fentiek pedig nem is kell érdekeljenek. De a likviditásukról alkotott vélemény, továbbra is azt gondolom, a lakosság nagy részében téves illúzión alapszik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a szuperállampapír a nyerő választás, ha így megy továbbAz első féléves pénzromlás alapján jobb döntés az inflációkövető állampapír, mint az új Magyar Állampapír Plusz, amelyből már ezermilliárdnyit zsákoltunk be.

Pénz állampapír Magyar Államkincstár magyar állampapír plusz prémium magyar állampapír Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Torontáli Zoltán
2020. október 9. 17:41 Élet, Pénz

Aki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolás

Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.