A szerző a HOLD Alapkezelő senior privát vagyonkezelője, a cikk eredeti formájában az Alapblogon jelent meg.
A frissen kibocsájtott 5 éves, inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) idő előtti visszaváltási „díja” a korábban megszokott 1 százalék helyett 2 százalék lett.
Egy korábbi cikkemben már foglalkoztam a kérdéssel. Azt veséztem ki, hogy az a kijelentés, miszerint a lakossági állampapírok a lejáratuk előtt is bármikor, kis költséggel visszaválthatóak, téves. Ez csak egy megszokás (hiszen az elmúlt években így volt), de semmi garancia nincs rá, hogy ez a könnyű és relatíve olcsó visszaválthatóság mindig így marad.
A Magyar Államkincstár a korábban kibocsájtott lakossági állampapírokra minden nap visszaváltási árat jegyez, hogy aki akarja, lejárat előtt is visszaválthassa állampapírját. A szokásjog szerint az inflációkövető papírok (PMÁP) 1 százalékos „visszaváltási díjjal” voltak visszaválthatóak, az Egyéves Állampapír (régi nevén kamatozó kincstárjegy) 0,5 százalékos díjért, a frissen kibocsájtott MÁP Plusz pedig 0,25 százalékos díjért (kivéve a kamatfizetését követő 5 munkanapot, amikor ingyen).
Pár hónapja még azt feltételeztem, hogy ennek megváltozásához valami komolyabb külső sokk kell, ami miatt nehezebbé válik a magyar állam finanszírozása, és ennek okán nehezítik majd meg a visszaváltási feltételeket. De úgy tűnik, tévedtem. Komolyabb külső sokk nélkül is bekövetkezett az első szigorító lépés. Talán nem is véletlenül.
Korábbi cikkemben azt is részleteztem, hogy milyen könnyedén és mindenféle bejelentés nélkül, hogyan változtathatja meg az államkincstár e feltételeket. Úgy tűnik, most pontosan ez történt. Vajon mi lehet az irány?
Nyilván az olvasóban is felmerülhet a kérdés, vajon miért épp csak az inflációt követő (infláció + 1,7 százalékos kamatozású) állampapír visszaváltási költsége nőtt meg, miközben minden más állampapír „visszaváltási díja” változatlan maradt? Vajon arról lenne szó, hogy kevésbé kívánatossá szeretné tenni az államkincstár az inflációt követő kamatozású eszközök vásárlását, ezáltal még több tőkét terelve az új csillag, az inflációtól teljesen független kamatozású MÁP Plusz irányába? Vagy éppen ellenkezőleg? Ha már valaki megvette a most frissen kibocsájtott inflációkövető papírt, azt szeretné eltántorítani attól, hogy lejárat előtt visszaváltsa? A dilemma megválaszolására nem vállalkoznék, az olvasó és az államkincstár fantáziájára bízom.
A fentieken túl azonban további két kérdés foglalkoztat még e témakörben, amire választ is adok:
- Vajon lehetünk-e abban bármennyire is biztosak, hogy a fent részletezett „visszaváltási díjak” – ha úgy hozza az élet, vagy valamilyen cél épp ezt támasztja alá – nem változnak meg ugyanígy? Meggyőződésem továbbra is, hogy e kérdésre nemmel kell válaszolni.
- Vajon fogjuk-e látni annak előjeleit, hogy ilyen típusú változás jöhet akár az inflációkövető, akár a fix kamatozású lakossági állampapíroknál? Eddig azt gondoltam, hogy jó eséllyel igen. Elég lesz csak nagyon figyelni a magyar makrót, az állampapír-forgalmazási adatokat, a devizapiacot és a kamattrendeket. De ez a mostani, ilyen típusú előjel nélküli változás megdöntötte eddigi elméletemet. Így sajnos azt kell mondjam, hogy jó eséllyel itt sem számíthatunk kiszámíthatóságra.
A fentiek okán tehát meg kell ismételjem korábbi kijelentésem:
Senki ne vegye azt készpénznek, hogy az idő előtti visszaváltási díjak mindig a mai szinten maradnak!
És ez nem csak az inflációhoz kapcsolt kamatozású papírokra igaz, hanem a mostani értékesítések sztárjára, a MÁP Plusz ma 0,25 százalékos „visszaváltási díjára” is érvényes kijelentés. A kamatfizetés utáni 5 napos díjmentes visszaváltás megváltoztatásához ennél sokkal komolyabb beavatkozásra lenne szükség, de az időközi visszaváltás feltételei könnyen és bármikor megváltoztathatók.
Ettől még e papírok továbbra is fontos és befektetői szemmel is izgalmas instrumentumok. Ha lejáratig tartom őket, akkor a fentiek pedig nem is kell érdekeljenek. De a likviditásukról alkotott vélemény, továbbra is azt gondolom, a lakosság nagy részében téves illúzión alapszik.
Pénz
Feldoppingolt arany lehet a bitcoin, de más kriptoeszközök is egyre fontosabbá válnak
Ahogy a digitális pénzeszközök integrálódnak a pénzügyi rendszerekbe, megértésük nélkül egyre kevésbé lehet megalapozott befektetési döntéseket hozni.
Egyszer már kivéreztették Orbán nagy dobását, az alacsony kamatú lakáshitelt
Az első Orbán-kormány lakástámogatási programja végül fenntarthatatlannak bizonyult, igaz, most az akkorinál jóval kevesebben lesznek jogosultak.
Annyi a bizonytalanság, hogy a befektetők továbbra is kitartanak a nemesfémek mellett
A geopolitikai feszültségek, a dollárba vetett bizalom csökkenése és a kereskedelmi háborús bizonytalanságok hajtják fel az arany, az ezüst és a platina keresletét.
Fontos
Közép-Európát sújtják leginkább hosszabb és súlyosabb aszályok a fejlett világon belül
Magyarországon és a közép-európai régióban nőtt a legnagyobb mértékben az aszályok kiterjedtsége és intenzitása az OECD-országok mezőnyében.
Nagy lehetőségek előtt áll az akkumulátoripar, csak el kéne szakadni a járműgyártástól
Amerikai vásárlóra talált a csődbe ment Northvolt lengyelországi üzeme, az ipari energiatárolók piacában ugyanis bőven van potenciál.
Nem volt elég 63 milliárd forint egy évre a labdarúgó NB I-nek
A csapatok bevételei között elkezdtek markánsabban megjelenni piacinak tűnő elemek is, de ha jobban a számok mögé nézünk, kiderül, hogy nincs érdemi előrelépés.
