Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. július 5. 16:12 Élet, Pénz

Új lakáshoz nagyon megy a csok, használthoz viszont egyáltalán nem

Az ingatlanpiaci növekedésről sok hír érkezik, és a bővülés valóban jelentős, százalékban kifejezve. Érdemes azonban egy évtizedes időtávban is megnézni, hogy tényleg olyan nagy felfutás van-e az új lakások építésében. A KSH adatai alapján ugyanis az látható, hogy még a válság éveiben is több új lakás épült, mint manapság. A 2013-as mélyponthoz képest jól hangzik a 2,5-szeres növekedés 2018-ra, de ez az érték egy hajszállal még a 2008-as szint felétől is elmarad.

A változás nem egységes, a magánszemélyek építési kedve jobban megjött, a válság előtti csúcs 56 százalékánál járnak, míg a vállalkozók még mindig csak 41 százalékon tartanak. Az állam és az önkormányzatok továbbra is csak elvétve építenek lakóingatlant, annak ellenére is, hogy az önkormányzati lakásépítés felpörgetése segíthetett volna a korábbi piaci visszaesés ellensúlyozásában. Ezzel az igen egyszerű és hatékony módszerrel azonban nem élt, és ma sem él a magyar állam.

 

Regionálisan is nagyok a különbségek: az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, hogy a vállalkozók és a magánszemélyek által épített lakások együttes száma hogyan változott 2008 és 2017*2018-ra még nem érhetők el adatok regionális bontásban között. Ebből az látható, hogy a vállalkozások által épített lakások száma csak Nyugat-Magyarországon tudott igazán felpörögni, ott már meg is haladta a válság előtti szintet, viszont még Közép-Magyarországon is csak annak 31 százalékán állt. Összességében 2017-ben a fővároson kívül a válság előtti érték 44 százalékán, míg Budapesten csak 29 százalékán állt az új lakásépítések száma, 2008-hoz képest. 

 

Az ingatlanpiaci változásokban nagyon jelentős szerepe lehetett a csoknak*Családok otthonteremtési kedvezménye, amely a korábbi szociálpolitikai lakástámogatást (szocpol) váltotta 2015-ben , Budapesten például az ingatlanárak elszálltak, ezért a korábbi feltételek mellett már nem nagyon lehetett az állami támogatást igénybe venni. Ezeken a szabályokon finomított ugyan a kormány, de az ingatlanárakban lévő különbségek továbbra is megosztják a piacot. A csok egy kisebb faluban a házépítés jelentős részét tudja finanszírozni, egy fővárosi új lakás esetében viszont még a legnagyobb, 10 milliós támogatás is jó ha egy új félszoba értékét állja. A csok azonban nem csak kiutalt támogatásból áll, hanem kedvezményes hitellehetőséget is tartalmaz, ez korábban legfeljebb 10, idén akár 15 millió forint is lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttadTérképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

A támogatás mértéke csak 3 gyerek esetén, új lakásra jelentős, mert ekkor 10 millió forintot lehet kapni. Használt lakás vásárlása esetén azonban még 4 gyermekkel is csak 2,75 millió forint a támogatási plafon. Érdekes, hogy ennek ellenére kezdetben a használt lakás vásárlása volt népszerűbb, a Magyar Államkincstártól kapott adatok szerint csak az utóbbi két évben fizetnek ki összességében több támogatást az új lakásokra, mint a használtakra.

 

Ezzel párhuzamosan a piaci alapú lakáshitelezés is gyorsan bővült az elmúlt években, de ha azt nézzük, hogy a teljes felvett hitelállományhoz képest mekkora volt azoknak a kölcsönöknek az aránya, amelyekhez csok is kapcsolódott, akkor látjuk, hogy a csoknak ebből a szempontból is nagy szerepe volt.  2016 és 2018 között a kihelyezett lakáshitelek összesített értékéhez viszonyítva már 16 százalékhoz kapcsolódott valamilyen csok megoldás. Az állami támogatás és a kedvezményes kamatozás jelenlétét pedig (ugyancsak értékben nézve) 8 százalékos szinten láthatjuk.

 

A fenti adatokban az új és a használt lakásokra felvett hitelek értéke egyaránt szerepel, mi azonban szerettük volna megbecsülni, hogy a csok igénybevétele mennyire jellemző külön-külön nézve: az új és a használt lakások vásárlásánál, illetve az újak építésénél.

A KSH adataiból azonban csak azt lehet pontosan megtudni, hogy hány darab új lakást és összesen mennyiért értékesítettek egy évben. Ebben értelemszerűen nincsenek benne a magánépítkezések, hiszen aki magának építtet házat, az jellemzően nem eladásra készíti, adásvétel híján pedig nem lehet piaci értéket meghatározni.

Ezért kiszámoltuk a vállalkozók által, eladásra épített lakások egy négyzetméterre jutó átlagos árát (aktuális piaci értékét), és ezzel a négyzetméterárral felszoroztuk a magánépítkezések összesített alapterületét. Ez a közelítés tehát abból a feltételezésből indul ki, hogy egy ház/lakás piaci értéke (és nem a bekerülési költsége) nagyjából ugyanakkora, attól függetlenül, hogy vállalkozó építi eladásra, vagy magánszemély saját használatra. Így viszont kiszámolható az, ami a KSH-ból hiányzik: hogy mekkora a teljes új lakóingatlan piac Magyarországon.

Ezek után már az is számolható, hogy ehhez a közelítéssel megkapott piaci értékhez képest mennyi a hitelek, a csokhoz kapcsolódó hitelek és maga a csok aránya.

Ami igazán érdekes, hogy ezek alapján úgy látszik,

több hitelt helyeztek ki, mint amekkora az elkészült új lakások becsült piaci értéke.

Az is kiderül, hogy a csok és a hozzá kapcsolt kedvezményes hitel az új lakóingatlanok piacán óriási jelentőségű, hiszen ha a tisztán piaci hitelek összesített értékét 100-nak vesszük, akkor az elmúlt három évben a csok és a csokhoz kapcsolt kölcsönök összege 20-25 volt. 

Ezek után megnéztük a használt lakások adatait, annál is inkább, mert erről már pontosabb képet lehet kapni. Az látható, hogy a használt lakások vételekor sokkal kisebb a hitel szerepe. A teljes tranzakciós értéknek – tehát az összes eladott lakóingatlan értékének – csupán 4 százalékát tették ki a lakáshitelek 2015-2016-ban, de 2017-ben is csak 5, 2018-ban pedig még mindig csak 7 százalékon állt a mutató. A csok és a hozzá kapcsolt kedvezményes hitel pedig a teljes tranzakciós értéknek még 2018-ban is alig csak 2 százalékát tette ki számításaink szerint.

 

A számokból az látszik, hogy a használt lakásokra költik a csok támogatások harmadát, ám a csok szerepe mégis elenyésző a használt lakások piacán. Az új lakásoknál viszont nagyon jelentős tényező lett a csok (csak itt kisebb az épülő ingatlanok száma, mert a piacnak ez a része nem talált magára a válság után).

Élet Pénz állami támogatás csok hitel ingatlan Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. november 15. 17:32 Élet

A zongoraművész könyvespolca

Annak, akinek éppen szüksége van rá, a magyar irodalom fontos és nagy irodalom, tele életre szóló, meghatározóan súlyos könyvekkel.

Torontáli Zoltán
2019. november 15. 11:41 Élet

Aldi-Lidl méretű választékot tartó bio/öko élelmiszerbolt nyílt Varsóban, és még csak nem is drága

Ez történik, amikor egy igazán nagy piaci szereplő rááll a divatos vonalra. A Carrefour 2500 terméket listázó boltja alapos nyomás alá helyezi a kisebb helyi bioboltokat.

Avatar
2019. november 14. 15:12 Élet

Magyarország kicsinek láthatja magát, de Európa nagy

A sértett magyarság és megsértői most már egy közös környezetben, határok nélkül bizonyíthatnak. Nem kell bezárkózni.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.