Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. április 2. 16:25 Pénz

Már hat éve aggódik az Európai Központi Bank Matolcsy György tevékenysége miatt

Az egymást követő hatodik alkalommal fogalmazott meg aggodalmakat az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével kapcsolatban, derült ki az intézmény éves jelentéséből. Ez a hat év pont annyi idő, amióta Matolcsy György az MNB elnöke, és érdekes módon az EKB a magyar jegybankelnök összes szimbolikus húzását aggódva figyeli. (Az EKB ugyan nem felettes szerve az MNB-nek olyan mértékben, mint mondjuk a német vagy a szlovák jegybanknak, amelyektől a teljes monetáris politikát átvette, de a Központi Bankok Európai Rendszere nevű csoportosulásnak már része az MNB is, abban pedig az EKB a központi szerv. Így az EKB-nek vannak jogkörei, amelyekkel az eurozónán kívüli országokat is ellenőrizheti.)

A gondok a 2013-as évről szóló, a következő év áprilisában kiadott éves EKB-jelentés idején kezdődtek, amikor az európai jegybank aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az MNB magába olvasztotta a pénzügyi felügyeletet, a PSZÁF-ot. Az EKB-nak az volt ezzel a fő problémája, hogy a felveti a rettegett monetáris finanszírozás gyanúját, tehát hogy a jegybank pénzét fordítják olyan feladatokra, amelyekre a kormánynak kellene költenie. (Emellett azt is kifogásolták, hogy a magyar kormány olyan gyors tempóban vitte végig a folyamatot, hogy az EKB-nak nem volt ideje kifejteni véleményét; ez akkoriban még szokatlan volt a magyar kormánytól, most már inkább ez az alaphelyzet).

Később elindultak az MNB példátlan pénzköltéssel járó, jó szándékkal nehezen magyarázható*A jó szándék hiányát különösen a „közpénzjelleg elvesztése”-ügyből lehetett kiolvasni, tehát abból, hogy az MNB mindent megtett, hogy ne kelljen beszámolni a közpénz elköltéséről. Aztán amikor kiderült, hogy valójában mire fordították a milliárdokat az alapítványok, számos visszás esetre derült fény. programjai. Ezeket akkoriban még csak sajtóhírekből lehetett megismerni, mert sem az MNB műkincs- és ingatlanvásárlási programjáról, sem a több mint 250 milliárd forinttal teletömött alapítványok elindításáról nem volt nyílt kommunikáció. Az EKB szerint ezek is felvetették a monetáris finanszírozás lehetőségét, ezért azóta folyamatosan szoros figyelemmel követik a programokat.

Az aggodalmakat az alábbi ábrán foglaltuk össze az EKB éves jelentései alapján.

 

Volt olyan eset is, amikor az aggodalom cselekvésbe csapott át. Az EKB ugyanis 2017-ben megállapította, hogy az eszközöket reorganizáló – gyakorlatilag különböző cégek nem fizető hiteleit, javarészt ingatlan projekthiteleket húszmilliárdos nagyságrendben a bankoktól kivásárló – MARK Zrt. „megalapítása és finanszírozása a monetáris finanszírozás tilalmának olyan megsértését jelentette, amelynek megszüntetése volt szükséges“. Az MNB vette az adást, és hamarosan eladta a MARK Zrt.-t egy APS nevű cseh pénzügyi vállalatnak, de csak miután gyakorlatilag kiürítették a céget: az eszközöket átadták az MNB-nek.

A mostani EKB-jelentés nyugtázza, hogy ez a probléma megszűnt, ahogy a műkincsvásárlási program is véget ért. A Quaestor-károsultak egy részének kifizetésére létrehozott, sokszorosan diszkriminatív Kárrendezési Alapnál az EKB leszögezte, hogy ennek egyszeri esetnek kell lennie, nem szolgálhat precedensként a későbbiekre.

Más esetekben inkább a már megszokott bürokratikus huzavona megy. Az EKB továbbra is problémásnak látja, hogy a felügyelet az MNB-nél van, igaz, nem tud sokat tenni ebben az ügyben. De feltehetőleg az MNB elképzeléseit jelentősen korlátozta, hogy az EKB folyamatosan aggályokat fogalmaz meg, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a Pallas Athéné alapítványokat évről évre átszervezik, és inkább a tevékenységük visszafogásáról érkeznek hírek. Feltűnő viszont, hogy az MNB-féle önfinanszírozási program csak egyszer került be az aggodalommal figyelt körbe – nem véletlenül, hiszen az EKB valójában maga is hasonló programot valósít meg, csak sokkal nagyobb, európai léptékben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegijedtek az európai jegybankárok, ezért újabb adag ingyenpénzt adnak a bankoknakAnnyira lelassult a gazdaság, hogy 180 fokos fordulatot kellett venni.

Pénz ekb európai központi bank Magyar Nemzeti Bank monetáris finanszírozás monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2019. április 17. 09:52 Pénz

Nem fogjuk viszontlátni egyéni nyugdíjszámlánkon a magánpénztári befizetést

Az államnál nyilvántartott egyéni számla nem alkalmas a pénz elszámolására.

Váczi István
2019. április 16. 15:42 Pénz

Sosem találnád ki, melyik az évszázad legsikeresebb részvénye Amerikában

Nem az Amazoné és nem az Apple-é, hanem egy olyan energiaital-gyártóé, amelynek termékei Magyarországon is kaphatók.

Avatar
2019. április 16. 10:02 Pénz

Jobban járt, aki elkerülte az új román részvényeket

A frissen bevezetett részvények általában gyengébben szerepelnek az adott tőzsde átlagánál, így történt ez a közelmúltban Romániában is.

Fontos

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.

Jandó Zoltán
2019. április 16. 07:02 Közélet, Vállalat

Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.