Már hat éve aggódik az Európai Központi Bank Matolcsy György tevékenysége miatt
Az egymást követő hatodik alkalommal fogalmazott meg aggodalmakat az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével kapcsolatban, derült ki az intézmény éves jelentéséből. Ez a hat év pont annyi idő, amióta Matolcsy György az MNB elnöke, és érdekes módon az EKB a magyar jegybankelnök összes szimbolikus húzását aggódva figyeli. (Az EKB ugyan nem felettes szerve az MNB-nek olyan mértékben, mint mondjuk a német vagy a szlovák jegybanknak, amelyektől a teljes monetáris politikát átvette, de a Központi Bankok Európai Rendszere nevű csoportosulásnak már része az MNB is, abban pedig az EKB a központi szerv. Így az EKB-nek vannak jogkörei, amelyekkel az eurozónán kívüli országokat is ellenőrizheti.)
A gondok a 2013-as évről szóló, a következő év áprilisában kiadott éves EKB-jelentés idején kezdődtek, amikor az európai jegybank aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az MNB magába olvasztotta a pénzügyi felügyeletet, a PSZÁF-ot. Az EKB-nak az volt ezzel a fő problémája, hogy a felveti a rettegett monetáris finanszírozás gyanúját, tehát hogy a jegybank pénzét fordítják olyan feladatokra, amelyekre a kormánynak kellene költenie. (Emellett azt is kifogásolták, hogy a magyar kormány olyan gyors tempóban vitte végig a folyamatot, hogy az EKB-nak nem volt ideje kifejteni véleményét; ez akkoriban még szokatlan volt a magyar kormánytól, most már inkább ez az alaphelyzet).
Később elindultak az MNB példátlan pénzköltéssel járó, jó szándékkal nehezen magyarázható*A jó szándék hiányát különösen a „közpénzjelleg elvesztése”-ügyből lehetett kiolvasni, tehát abból, hogy az MNB mindent megtett, hogy ne kelljen beszámolni a közpénz elköltéséről. Aztán amikor kiderült, hogy valójában mire fordították a milliárdokat az alapítványok, számos visszás esetre derült fény. programjai. Ezeket akkoriban még csak sajtóhírekből lehetett megismerni, mert sem az MNB műkincs- és ingatlanvásárlási programjáról, sem a több mint 250 milliárd forinttal teletömött alapítványok elindításáról nem volt nyílt kommunikáció. Az EKB szerint ezek is felvetették a monetáris finanszírozás lehetőségét, ezért azóta folyamatosan szoros figyelemmel követik a programokat.
Az aggodalmakat az alábbi ábrán foglaltuk össze az EKB éves jelentései alapján.
Volt olyan eset is, amikor az aggodalom cselekvésbe csapott át. Az EKB ugyanis 2017-ben megállapította, hogy az eszközöket reorganizáló – gyakorlatilag különböző cégek nem fizető hiteleit, javarészt ingatlan projekthiteleket húszmilliárdos nagyságrendben a bankoktól kivásárló – MARK Zrt. „megalapítása és finanszírozása a monetáris finanszírozás tilalmának olyan megsértését jelentette, amelynek megszüntetése volt szükséges“. Az MNB vette az adást, és hamarosan eladta a MARK Zrt.-t egy APS nevű cseh pénzügyi vállalatnak, de csak miután gyakorlatilag kiürítették a céget: az eszközöket átadták az MNB-nek.
A mostani EKB-jelentés nyugtázza, hogy ez a probléma megszűnt, ahogy a műkincsvásárlási program is véget ért. A Quaestor-károsultak egy részének kifizetésére létrehozott, sokszorosan diszkriminatív Kárrendezési Alapnál az EKB leszögezte, hogy ennek egyszeri esetnek kell lennie, nem szolgálhat precedensként a későbbiekre.
Más esetekben inkább a már megszokott bürokratikus huzavona megy. Az EKB továbbra is problémásnak látja, hogy a felügyelet az MNB-nél van, igaz, nem tud sokat tenni ebben az ügyben. De feltehetőleg az MNB elképzeléseit jelentősen korlátozta, hogy az EKB folyamatosan aggályokat fogalmaz meg, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a Pallas Athéné alapítványokat évről évre átszervezik, és inkább a tevékenységük visszafogásáról érkeznek hírek. Feltűnő viszont, hogy az MNB-féle önfinanszírozási program csak egyszer került be az aggodalommal figyelt körbe – nem véletlenül, hiszen az EKB valójában maga is hasonló programot valósít meg, csak sokkal nagyobb, európai léptékben.
Pénz
Hogyan lehet befektetni egészségügyi cégekbe, hogy az ne legyen dupla vagy semmi játék?
A tudományos eredmények előrejelzése helyett a megbízható alapokkal rendelkező minőségi vállalkozások azonosítás lehet a nyerő megközelítés.
Tovább szűkülhet az önkormányzatok gazdasági mozgástere az iparűzési adó átszabásával
2025-től a települések iparűzésiadó-bevételének egy része egy központi alapba kerülne, ezekre a forrásokra pedig a járások pályázhatnának.
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Fontos
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
