Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. április 2. 16:25 Pénz

Már hat éve aggódik az Európai Központi Bank Matolcsy György tevékenysége miatt

Az egymást követő hatodik alkalommal fogalmazott meg aggodalmakat az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével kapcsolatban, derült ki az intézmény éves jelentéséből. Ez a hat év pont annyi idő, amióta Matolcsy György az MNB elnöke, és érdekes módon az EKB a magyar jegybankelnök összes szimbolikus húzását aggódva figyeli. (Az EKB ugyan nem felettes szerve az MNB-nek olyan mértékben, mint mondjuk a német vagy a szlovák jegybanknak, amelyektől a teljes monetáris politikát átvette, de a Központi Bankok Európai Rendszere nevű csoportosulásnak már része az MNB is, abban pedig az EKB a központi szerv. Így az EKB-nek vannak jogkörei, amelyekkel az eurozónán kívüli országokat is ellenőrizheti.)

A gondok a 2013-as évről szóló, a következő év áprilisában kiadott éves EKB-jelentés idején kezdődtek, amikor az európai jegybank aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az MNB magába olvasztotta a pénzügyi felügyeletet, a PSZÁF-ot. Az EKB-nak az volt ezzel a fő problémája, hogy a felveti a rettegett monetáris finanszírozás gyanúját, tehát hogy a jegybank pénzét fordítják olyan feladatokra, amelyekre a kormánynak kellene költenie. (Emellett azt is kifogásolták, hogy a magyar kormány olyan gyors tempóban vitte végig a folyamatot, hogy az EKB-nak nem volt ideje kifejteni véleményét; ez akkoriban még szokatlan volt a magyar kormánytól, most már inkább ez az alaphelyzet).

Később elindultak az MNB példátlan pénzköltéssel járó, jó szándékkal nehezen magyarázható*A jó szándék hiányát különösen a „közpénzjelleg elvesztése”-ügyből lehetett kiolvasni, tehát abból, hogy az MNB mindent megtett, hogy ne kelljen beszámolni a közpénz elköltéséről. Aztán amikor kiderült, hogy valójában mire fordították a milliárdokat az alapítványok, számos visszás esetre derült fény. programjai. Ezeket akkoriban még csak sajtóhírekből lehetett megismerni, mert sem az MNB műkincs- és ingatlanvásárlási programjáról, sem a több mint 250 milliárd forinttal teletömött alapítványok elindításáról nem volt nyílt kommunikáció. Az EKB szerint ezek is felvetették a monetáris finanszírozás lehetőségét, ezért azóta folyamatosan szoros figyelemmel követik a programokat.

Az aggodalmakat az alábbi ábrán foglaltuk össze az EKB éves jelentései alapján.

 

Volt olyan eset is, amikor az aggodalom cselekvésbe csapott át. Az EKB ugyanis 2017-ben megállapította, hogy az eszközöket reorganizáló – gyakorlatilag különböző cégek nem fizető hiteleit, javarészt ingatlan projekthiteleket húszmilliárdos nagyságrendben a bankoktól kivásárló – MARK Zrt. „megalapítása és finanszírozása a monetáris finanszírozás tilalmának olyan megsértését jelentette, amelynek megszüntetése volt szükséges“. Az MNB vette az adást, és hamarosan eladta a MARK Zrt.-t egy APS nevű cseh pénzügyi vállalatnak, de csak miután gyakorlatilag kiürítették a céget: az eszközöket átadták az MNB-nek.

A mostani EKB-jelentés nyugtázza, hogy ez a probléma megszűnt, ahogy a műkincsvásárlási program is véget ért. A Quaestor-károsultak egy részének kifizetésére létrehozott, sokszorosan diszkriminatív Kárrendezési Alapnál az EKB leszögezte, hogy ennek egyszeri esetnek kell lennie, nem szolgálhat precedensként a későbbiekre.

Más esetekben inkább a már megszokott bürokratikus huzavona megy. Az EKB továbbra is problémásnak látja, hogy a felügyelet az MNB-nél van, igaz, nem tud sokat tenni ebben az ügyben. De feltehetőleg az MNB elképzeléseit jelentősen korlátozta, hogy az EKB folyamatosan aggályokat fogalmaz meg, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a Pallas Athéné alapítványokat évről évre átszervezik, és inkább a tevékenységük visszafogásáról érkeznek hírek. Feltűnő viszont, hogy az MNB-féle önfinanszírozási program csak egyszer került be az aggodalommal figyelt körbe – nem véletlenül, hiszen az EKB valójában maga is hasonló programot valósít meg, csak sokkal nagyobb, európai léptékben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegijedtek az európai jegybankárok, ezért újabb adag ingyenpénzt adnak a bankoknakAnnyira lelassult a gazdaság, hogy 180 fokos fordulatot kellett venni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz ekb európai központi bank Magyar Nemzeti Bank monetáris finanszírozás monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Trippon Mariann
2024. március 25. 16:18 Pénz

Veszélyes szinteken a forintárfolyam, mi lesz így a kamatokkal?

Legutóbb még úgy ítélhette meg a jegybank, hogy márciusban is lehetősége lesz egy százalékponttal vágni, közben azonban megváltoztak a piaci folyamatok.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.