Már hat éve aggódik az Európai Központi Bank Matolcsy György tevékenysége miatt
Az egymást követő hatodik alkalommal fogalmazott meg aggodalmakat az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével kapcsolatban, derült ki az intézmény éves jelentéséből. Ez a hat év pont annyi idő, amióta Matolcsy György az MNB elnöke, és érdekes módon az EKB a magyar jegybankelnök összes szimbolikus húzását aggódva figyeli. (Az EKB ugyan nem felettes szerve az MNB-nek olyan mértékben, mint mondjuk a német vagy a szlovák jegybanknak, amelyektől a teljes monetáris politikát átvette, de a Központi Bankok Európai Rendszere nevű csoportosulásnak már része az MNB is, abban pedig az EKB a központi szerv. Így az EKB-nek vannak jogkörei, amelyekkel az eurozónán kívüli országokat is ellenőrizheti.)
A gondok a 2013-as évről szóló, a következő év áprilisában kiadott éves EKB-jelentés idején kezdődtek, amikor az európai jegybank aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az MNB magába olvasztotta a pénzügyi felügyeletet, a PSZÁF-ot. Az EKB-nak az volt ezzel a fő problémája, hogy a felveti a rettegett monetáris finanszírozás gyanúját, tehát hogy a jegybank pénzét fordítják olyan feladatokra, amelyekre a kormánynak kellene költenie. (Emellett azt is kifogásolták, hogy a magyar kormány olyan gyors tempóban vitte végig a folyamatot, hogy az EKB-nak nem volt ideje kifejteni véleményét; ez akkoriban még szokatlan volt a magyar kormánytól, most már inkább ez az alaphelyzet).
Később elindultak az MNB példátlan pénzköltéssel járó, jó szándékkal nehezen magyarázható*A jó szándék hiányát különösen a „közpénzjelleg elvesztése”-ügyből lehetett kiolvasni, tehát abból, hogy az MNB mindent megtett, hogy ne kelljen beszámolni a közpénz elköltéséről. Aztán amikor kiderült, hogy valójában mire fordították a milliárdokat az alapítványok, számos visszás esetre derült fény. programjai. Ezeket akkoriban még csak sajtóhírekből lehetett megismerni, mert sem az MNB műkincs- és ingatlanvásárlási programjáról, sem a több mint 250 milliárd forinttal teletömött alapítványok elindításáról nem volt nyílt kommunikáció. Az EKB szerint ezek is felvetették a monetáris finanszírozás lehetőségét, ezért azóta folyamatosan szoros figyelemmel követik a programokat.
Az aggodalmakat az alábbi ábrán foglaltuk össze az EKB éves jelentései alapján.
Volt olyan eset is, amikor az aggodalom cselekvésbe csapott át. Az EKB ugyanis 2017-ben megállapította, hogy az eszközöket reorganizáló – gyakorlatilag különböző cégek nem fizető hiteleit, javarészt ingatlan projekthiteleket húszmilliárdos nagyságrendben a bankoktól kivásárló – MARK Zrt. „megalapítása és finanszírozása a monetáris finanszírozás tilalmának olyan megsértését jelentette, amelynek megszüntetése volt szükséges“. Az MNB vette az adást, és hamarosan eladta a MARK Zrt.-t egy APS nevű cseh pénzügyi vállalatnak, de csak miután gyakorlatilag kiürítették a céget: az eszközöket átadták az MNB-nek.
A mostani EKB-jelentés nyugtázza, hogy ez a probléma megszűnt, ahogy a műkincsvásárlási program is véget ért. A Quaestor-károsultak egy részének kifizetésére létrehozott, sokszorosan diszkriminatív Kárrendezési Alapnál az EKB leszögezte, hogy ennek egyszeri esetnek kell lennie, nem szolgálhat precedensként a későbbiekre.
Más esetekben inkább a már megszokott bürokratikus huzavona megy. Az EKB továbbra is problémásnak látja, hogy a felügyelet az MNB-nél van, igaz, nem tud sokat tenni ebben az ügyben. De feltehetőleg az MNB elképzeléseit jelentősen korlátozta, hogy az EKB folyamatosan aggályokat fogalmaz meg, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a Pallas Athéné alapítványokat évről évre átszervezik, és inkább a tevékenységük visszafogásáról érkeznek hírek. Feltűnő viszont, hogy az MNB-féle önfinanszírozási program csak egyszer került be az aggodalommal figyelt körbe – nem véletlenül, hiszen az EKB valójában maga is hasonló programot valósít meg, csak sokkal nagyobb, európai léptékben.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
