Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. március 26. 14:39 Adat, Pénz

Hét év után először szigorított a monetáris politikán a Magyar Nemzeti Bank

Ha aprót is, de reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az infláció emelkedésére: a monetáris tanács mai ülésén ugyan nem emelte meg az alapkamatot, de a bankoknak fizetett egynapos kamatot feljebb tornázta egy tized százalékponttal. Ez utóbbi is nagy dolog, hiszen a jegybank 2011 óta nem emelt semmilyen típusú kamatot, ezért az apró változtatás is fontos jelzés. Matolcsy György, az MNB elnöke délután három órakor sajtótájékoztatót tart, ahol tovább árnyalhatja az új, szigorítás irányába mutató magyar jegybanki politikát.

Az infláció a múlt hónapban 3,1 százalékra emelkedett éves alapon. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árak átlagosa ennyit drágultak tavaly februárhoz képest. Ennél is fontosabb szám azonban a maginfláció alakulása, ami februárban 3,5 százalékot ért el.

A maginflációt úgy számítják ki, hogy megtisztítják a gyorsan változó mutatóktól, mint például az üzemanyagok, az energia és a gyógyszerek árszínvonala. Ebből jobban lehet arra következtetni, hogy éves átlagban hogyan fognak alakulni a fogyasztói árak Magyarországon.

Ez utóbbi adat – pontosabban annak adószűrt változata – az, amely monetáris szigorításra sarkallta a jegybankot. Az MNB-nek három százalékos az inflációs célja, vagyis ha e fölé kúszik az áremelkedés, akkor a jegybank beavatkozik, hiszen az árstabilitás tartása a legfontosabb feladata. Ez többféleképpen lehetséges. Egyrészt megemelheti a jelenleg rekord alacsony 0,9 százalékos alapkamatot. Ez lenne a legegyszerűbb, viszont a legdrasztikusabb lépés is.

De mivel a legtöbb elemző arra számít, hogy a legfontosabb gazdaságokban, így az Európai Unióban 2020-tól visszaeshet a gazdasági növekedés, nem is célszerű meglépni a kamatemelést. Ugyanezt mondja egyébként az Európai Központi Bank is, amely a hónap elején jelentette be, hogy felhagy az eddigi iránnyal, és újra lazítani kezd.

 

Van azonban két olyan intézkedése az MNB-nek, amellyel közvetve hatást gyakorolhat a kamatszintre, vagyis enyhítheti vagy szigoríthatja a monetáris politikát.

Az elmúlt években az MNB nyomást gyakorolt a bankokra, hogy ne a jegybanknál parkoltassák a pénzüket, hanem a gazdaságot hitelezzék. Az egynapos betéti kamatot emiatt mínusz 0,15 százalékra vitte le, vagyis ha egy pénzintézet a jegybankban tartja az éppen felesleges pénzét, akkor nem kap kamatot, sőt, ő fizet . A jegybank a mai döntésén 10 bázisponttal emelte a kamatfolyosót, ami holnaptól mínusz 0,05 százalék. Ezért mostantól kevesebbet veszítenek a bankok az ilyen egynapos ügyleteken.

Emellett a jegybank lényegében megszüntette a három hónapos betétek rendszerét. Korábban ez így működött, hogy a pénzintézetek a felesleges likviditásukat az MNB-nél helyezték el. A jegybank azt szerette volna elérni, hogy ezek a pénzek ne nála legyenek, hanem a bankoknál, és azok a gazdaságot hitelezzék. Ez az úgynevezett forintlikviditás kiszorító eszköz, a mostani sáv 400-600 milliárd forint között van negyedévente. Az MNB itt is szigorított ma, és a forintlikviditás célsávját 300-500 milliárd közé csökkentette.

De miért kell kamatot emelni, mi a gond az inflációval?

A jegybanknak az árstabilitás megőrzése a legfontosabb feladata. Ennek érdekében határozott a három százalékos infláció célról. Ha három százaléknál nagyobb ütemben drágulnak a fogyasztási cikkek, akkor valamit tennie kell.

 

A tartós fogyasztási cikkeken kívül minden termék drágul. Az élelmiszerek és a szolgáltatások ára is, emiatt egyre kisebb a fizetések vásárlóértéke – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Virovácz szerint ha a jegybank nem emeli a kamatot, akkor a fogyasztás tovább nő, a belföldi szereplők pedig egyre kevésbé tudják kielégíteni ezt a keresletet, ebből következően az import még jobban bővül. Ez tovább fokozza az árak emelkedését és egyéb makrogazdasági hatásai is vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt éve nem volt ilyen gyors a drágulás, szigorodni fog a magyar monetáris politikaÁtlépte azt a szintet az infláció, ami után állítólag jöhetnek a kamatemelések.

A magyar állam fizetési mérlege az utóbbi években pozitív volt, vagyis többet exportáltunk, mint importáltunk. Az elmúlt hónapokban azonban sokat romlott az egyenleg, mert a behozatal sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a kivitel, vagyis kezd borulni a külső egyensúly.

A túl magas infláció a forint árfolyamára is hatással van. Bár az MNB-nek hivatalosan nincsen árfolyamcélja, mégis hatni tud a forint erejére, és sok elemző szerint inkább a gyengébb forintban érdekelt. Egy kamatemelés, vagy a monetáris politika szigorítása esetén a forint erősödik, a laza monetáris politika pedig ezzel ellentétes hatást válthat ki.

A jegybank tehát a mai lépésével a fogyasztási kedv letörését kívánja elérni, és arra akarja ösztönözni a lakosságot, hogy megtakarítson. Erre pedig konkrét válasza is van, ami egybecseng a kormány tervével, vagyis minél többen vásároljanak magyar állampapírt. Az állam egyébként év elején már emelt a lakossági államkötvények kamatán, vagyis nem várta meg a jegybankot. Erre éppen az egyre növekvő infláció miatt volt szükség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétfőtől kevesebbet buksz, ha kölcsönadsz az államnakA tartósan 3 százalék körüli infláció miatt az Államadósság Kezelő Központ kénytelen volt emelni néhány állampapír kamatát.

Frissítés: A jegybank elérte inflációs célját – közölte az MNB monetáris tanácsa a mai kamatdöntésről kiadott közleményében. A jegybank 2,9 százalékról 3,1 százalékra emelte idei inflációs várakozását, a növekedési prognózisát pedig 3,5 százalékról 3,8 százalékra javította.

Jövőre 3,1 százalékos inflációval és 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol a jegybank. Az előző, decemberi inflációs jelentésében az MNB alacsonyabb, 3 százalékos inflációt és ugyancsak 3 százalékos növekedést jósolt. A 2021-es becslés szerint szerint az infláció és a növekedés is 3 százalék lehet.

Matolcsy György jegybankelnök sajtótájékoztatott tartott a kamatdöntést követően. Azt mondta, hogy a mai döntés a monetáris politika szigorításáról egyedi és eseti volt, azaz a jegybank nem kíván egy szigorítási ciklust elkezdeni. Matolcsy szerint az MNB továbbra is laza monetáris politikát folytat azzal a különbséggel, hogy ha szükséges, akkor „további lépéseket tesz”. Az MNB elsősorban az adószűrt maginflációt figyeli, és a döntései erre épülnek.

A jegybank bevezet egy új eszközt is, az úgynevezett növekedési kötvényprogramot. Ennek keretében vállalati kötvényeket fognak vásárolni 300 milliárd forint keretösszegben.

Matolcsy szerint a jegybank egymaga felelős a magyar GDP hat év alatt 23 százalékos növekedésének feléért. Az MNB tízezer milliárd forinttal segítette az ország pénzügyi helyzetének a javítását, amelyben nagyon fontos szerepe volt az alapkamat csökkentésének. A magyarországi cégek 1400 milliárd forinttal többet fizettek volna a bankoknak a hitelek után, ha nem vágtak volna az alapkamaton. A háztartások is hasonló nagyságrendben spóroltak az alacsonyabb kamatok miatt, fejtegette Matolcsy, aki szerint a növekedési hitelprogram összesen 2800 milliárd forintot juttatott a magyar gazdaság vérkeringésébe.

Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta, a jegybank mai döntése a következő 1-3 hónapban 10 bázisponttal emelheti a Bubort*Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Holnap lesz az első árjegyzés, akkor fog kiderülni, hogy milyen ütemű lesz az emelkedés.

A Bubor emelkedése már kihathat a változó kamatozási hitelekre. És bár az MNB nem emelte meg az alapkamatot, a monetáris szigorítás azért már lassan vissza fog köszönni a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteinek az emelkedésében.

Adat Pénz alapkamat infláció jegybank Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2019. szeptember 15. 12:21 Adat

Kevesebbet használjuk, mégis egyre több embernek van vezetékes telefonja

Az elmúlt években erősen ösztönözték a szolgáltatók, hogy vonalas telefonra is előfizessenek a háztartások, meg is lett az eredménye.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 17:37 Adat

Hadat üzentek az alkoholizmusnak, csúnyán elbukták a háborút

Észtországban minden ötödik embert az ital öli meg. A kormány lépni akart, de a gazdasági érdekek és a közös piac legyőzték az egészségügyi szempontokat.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 13. 11:16 Adat

Matolcsynak vagy Vargának van igaza? Kétszer nyolc grafikon a vita eldöntéséhez

A németek készülnek a recesszióra, és minden jel szerint meg is van az okuk erre, a magyarok azonban mintha egész más pályán mozognának.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?