Öt éve nem volt ilyen gyors a drágulás, szigorodni fog a magyar monetáris politika
Utoljára öt évvel ezelőtt, 2014. januárban volt olyan magas a maginfláció, mint idén februárban. A mutató éves összevetésben 3,5 százalékos drágulást mutat, és a 2018 első felében tapasztalható elbizonytalanodás óta élesen emelkedik. Ez nehéz helyzetbe fogja hozni a magyar jegybankot, amely korábban jelezte, hogy a 3 százalékot meghaladó adószűrt maginflációt tekinti annak a szintnek, ami után el kell gondolkodni a monetáris politika szigorításán.
Persze nem véletlen, hogy egyszerű fogyasztóként teljesen máshogyan érezzük ezeket a folyamatokat, hiszen nem hogy az egyes termékek, hanem még a legnagyobb termékcsoportok árai is teljesen más pályán vannak.
Az üzemanyag- és élelmiszerárak szélsőségesen ingadoznak, miközben a tartós fogyasztási cikkek ára hosszú ideje nyomott, és a – sokkal nehezebben mérhető – szolgáltatás-árak is csak lassan emelkednek. A maginflációs mutatót azért jó figyelni, mert ebben nincsenek benne ezek a külső hatások miatt mozgékony dolgok (így a nem feldolgozott élelmiszerek, az üzemanyagok és az energia, illetve a hatósági áras termékek-szolgáltatások árváltozásainak hatását is kiszűrik).
A Magyar Nemzeti Bank azért nincs könnyű helyzetben, mert nehéz eldönteni, hogy mi hat erősebben a magyar árakra: a drágulás felé ható belső tényezők (munkaerőhiány és az ebből következő kétszámjegyű béremelkedés) vagy az ezt lassító külső tényezők. Főleg ezért nehéz dilemma ez, mert Magyarországon erősen nyitott gazdaság, azért az importárak különösen fontosak.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a jelek szerint egy sor, nem csak az árstabilitás megőrzéséről szóló feladatot is követ az MNB. Cél a gyenge forint és kamatok minél alacsonyabban tartása, és nem is csak a gazdaság egészének élénkítése miatt, hanem azért is, mert az MNB saját eredményét is rontaná a forint erősödése, vagy a kamatok emelkedése. Ráadásul még egy csavar, hogy az Európai Központi Bank az eurózóna gazdasági lassulása miatt éppen tegnap jelentette be, hogy újra lazítani kezd monetáris politikáján.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
