Az utóbbi évek alacsony kamatkörnyezetében (0,9 százalékos alapkamat, 1-2 százalékos infláció) rengetegen úgy vettek fel hitelt, hogy nem számoltak azzal, hogy a következő években emelkedni fognak a kamatok. Ha ez esetleg mégis megtörténik, akkor olyan nagy ütés érheti a forintban eladósodottakat, mint ami a svájci frank elszállása után a devizahiteleseket.
Sokan nem fix, hanem változó kamatozású jelzáloghiteleket vetteket fel, ezeknek ugyanis jellemzően alacsonyabb volt a kamata. Csakhogy ezeket a kamatokat félévente vagy évente újraszámolják a bankok, és az adósoknak nincs lehetőségük előtörlesztésre.
A bankok számára ez a típusú hitelezés a legkockázatmentesebb, ezért a sűrű kamatfixálású, hosszú lejáratú hiteleiket adták el legszívesebben: 2017-ben a jelzáloghitelek 28 százaléka ilyen típusú volt, ezek a teljes hitelérték 40 százalékát adták.
Berlinger Edina a Corvinus Egyetem docense publikációjában (amit Szexiközgazdaságtan blog is bemutat) szenárióelemzésen keresztül mutatja be: ha nő a jegybanki alapkamat és az infláció, rengeteg adós válhat fizetésképtelenné.
Tegyünk fel két forgatókönyvet a kamatkörnyezet változására.
Berlinger a THM alapján vett legkedvezőbb hiteleket választotta ki (ahogy a legtöbb hitelfelvevő), hogy szemléltesse, hogyan változik a törlesztője egy 20 millió forintos, 20 év futamidejű jelzáloghitelnek a forgatókönyvek hatására.
Az éves kamatrögzítésú működő hitelek törlesztőrészletei nagyot, vagy nyolcvan százalékot nőnek, míg a 20 éves kamatfixálásúakra a kamatkörnyezet megváltoztása nincs hatással. A két forgatókönyv gazdasági értelemben normális eseteket illusztrál, de kivételes helyzetben (20 éves maximumon a referencia kamatláb) Berlinger tanulmánya szerint megtörténhet, hogy egy havi 100 ezer forintos törlesztő 350 ezerre ugorjon. Aki nyugodt akar maradni, válassza a drágább, de biztos törlesztőrészletet kínáló hiteleket.
Pénz
Fontos