A korábbinál gyengébb fegyverrel kezdi a harcot a kormány az élelmiszer-infláció ellen
5,6 százalékkal nőttek az árak februárban az egy évvel korábbi szinthez képest. Különösen nagyot drágultak az élelmiszerek (7,1 százalék) és a szolgáltatások (9,2 százalék). Folytatódott tehát az infláció tavaly szeptember óta tartó emelkedése, amire válaszul Orbán Viktor a kereskedők árrésének tíz százalékos korlátozását jelentette be bizonyos élelmiszereknél.
Számokban: kiemelkedő mértékben drágult egy év alatt többek között a liszt (44,3 százalék), az étolaj (27,5 százalék), a tojás (24,7 százalék) és a tej (22,5 százalék), miközben az energiaárak alakulása lefelé húzta az inflációt. Az év elején tapasztalt áremelkedés szintje megegyezik a 2023 végivel, amikor lecsengőben volt a korábbi inflációs csúcs.
Az élelmiszerek drágulása már 2024 közepén fokozódni kezdett, és az üteme ősz óta egyre nagyobb mértékben meghaladta az átlagos inflációét. A magas élelmiszer-infláció visszatérésére a G7 év eleji árösszeírásának alapján is számítani lehetett, ami alapján az éves infláció januárban 9,12 százalék volt.
Előzmények: az inflációban jócskán érintett tejtermékek a nemzetközi piacokon is drágultak, ami a magyar boltokban duplán visszaüt a forint gyengülése miatt. Az importált árucikkek mellett ugyanis a hazai termékek ára is nő, mert azok sem lehetnek olcsóbbak a magyar vevőnek annál, mint amennyi pénzt külföldön, euróban lehetne értük elkérni.
Korábban ársapkákkal és akciók előírásával avatkozott be a kormány, amikor elszállt az infláció, amelyek hatással voltak az árrések – ezek a beszerzési és a fogyasztói árak különbségei az egyes termékek eseteiben – alakulására is: a szabályozott termékcsoportokban csökkent, míg más árucikkeknél nőtt a kiskereskedelmi felár.
Más termékek árazásában kompenzálhatták tehát a hatósági árszabás miatti veszteségeiket a kereskedők, már akik ezt megtehették – a kisebb, független szereplőknél, akik csak szűkebb termékkört tudnak értékesíteni, a bolt bezárása is felmerülhetett. Az ársapkák az egyébként a kormány által támogatott falusi kisboltokat is nehéz helyzetbe hozták.
Frissítés (13.17): egy háttértájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte a Portfolio.hu tudósítása szerint, hogy csak az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedőkre vonatkozik az új szabály, a kisboltokra tehát nem.
Mit mondanak ők? A hét százalék feletti élelmiszer-infláció lehetőségét már az elmúlt napokban felvetette a kormány, és önkéntes árcsökkentésre szólította fel a kiskereskedőket. Az inflációs adat publikálását követően derült ki, hogy március közepe és május vége között 30 élelmiszer esetében (ezek harmada tejtermék) 10 százalékra korlátozza a boltok árrését a kormány.
A korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető lett volna az árstop ismételt bevezetése, ami a most bejelentettnél erősebb piactorzítás volt. Szintén ez mondható el a kötelező akciózásról, amikor a volt árstopos termékeket beszerzési áron vagy annál 15 százalékkal olcsóbban kellett adni.
Tágabb kontextus: az élelmiszerek és a szolgáltatások az eurózónában is átlagon felüli mértékben drágultak, ám a közös valutát használó országokban 2,5 százalék alatt lehetett a februári általános infláció. A viszonylag magas hazai áremelkedés a fogyasztói bizalmat és a jegybanki politika mozgásterét is csorbítja Virovácz Péter a lapunkhoz eljuttatott kommentárja szerint.
Elkezdte árverésre bocsátani az egykor a szombathelyi labdarúgócsapatot működtető Szombathelyi Haladás Kft. megmaradt vagyontárgyait a cég felszámolója.
A bezárástól tartó piaci árusokat egyedül a kiszámíthatóság nyugtatná meg, de a minisztérium egyelőre nem sieti el a számukra fontos részletek tisztázását.