Csaknem 20 ezer hektár földrészletet kínál megvételre az állam a legújabb, július 1. és július 12. között lebonyolítandó földárveréseken, amelyeken szántók, rétek és legelők mellett vegyes művelési ágú földrészletekre lehet licitálni.
A hirdetmények szerint 10 hektárt (100 ezer négyzetmétert) meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz. Egy ekkora terület borászkodásra már elegendő lehet, de haszonnövények szántóföldi termesztéséhez 20 hektár is elég kevés. Vannak azonban ennél jóval nagyobb területek is az árverési csomagban: például 526 millió forintért induló licittel egy 116 hektáros csorvási földet kínálnak, amelyből 115 hektár a szántó és csak egy hektár az erdő.
Sok múlik persze a föld minőségén és az elhelyezkedésén. Akad például egy olyan Budapest XVII. kerületi, 61,6 milliós kikiáltási árú, valamivel több, mint 10,5 hektáros állami ingatlan is, amelyből 8,8 hektár szántó, csaknem 1,2 hektár erdő, a fennmaradó, fél hektárosnál kicsit nagyobb rész pedig kivett lakóház, udvar. Ez az ingatlan vélhetően lakhatásra és gazdálkodásra egyaránt alkalmas, ráadásul a fővárosban, ami nem tűnik rossz üzletnek, még ha a licitálás során az ár akár duplájára emelkedne is. Ám vigyázat, ebben az ingatlanban az állam tulajdoni hányada nem 1/1, azaz 100 százalék, hanem 105277/125969. A teljes terület vélhetően osztatlan közös tulajdon, és ha ez így van, az állam résztulajdonához logikusan elsősorban a többi résztulajdonosnak kellene hozzájutnia – az osztatlan felszámolása, illetve a rendezettség irányába tett egyik lépésként. Ez a kormány birtokpolitikájának egyik fontos célja, mivel a rendezetlen birtokviszonyok sokszor nehézzé vagy lehetetlenné teszik a hatékony gazdálkodást.
Szintén kedvezőtlen, hogy a rendszerváltás után a kárpótlás és a privatizáció miatt a birtokstruktúra szétaprózottá vált. A gazdaságok Magyarországon sok esetben még ma is nem a legideálisabb egybefüggő, hanem széttagolt, azaz itt-ott (sokszor több település határában elterülő), így-úgy megszerzett (vásárolt, örökölt, esetleg részben bérelt) területet művelnek. Ezen az elaprózottságon földcserékkel is lehetne javítani, az ilyesmit azonban – hiába buzdítja erre az állam – a magyar gazda Pató Pál úr óta nem sieti el. Még akkor sem, ha a koncentráltabb területen nagyobb profitot tudna termelni.
A rendszerváltozás utáni földtulajdon-váltás nadrágszíjparcellák melletti másik következménye az volt, hogy a föld tulajdoni és használati joga elvált egymástól. Pedig termelési és profitszempontból a termőföld bérleti díja sem elhanyagolható tényező. A helyzet ezen a téren ma már persze jobb, mint a 90-es és a 2000-es években volt, ahogyan a birtokok átlagos mérete is szépen meghízott mostanra.
Ez jelentős részben annak tudható be, hogy az utóbbi években, 2020 és 2023 között felére csökkent az egy hektárnál kevesebbet használó törpebirtokok száma, ezek korábbi számossága ugyanis lehúzta az átlagos birtokméretet. Ezzel szemben – mint az alábbi grafikonon látható – nőtt a kis- és középbirtokok száma és az általuk használt terület is.
Az Agrárminisztérium kommunikációja szerint a mostani földárveréssel a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását kívánja támogatni, a meghirdetett területekre ugyanakkor bárki tehet ajánlatot. A meghirdetett célok és a gyakorlat között azonban korábban a kritikusok szerint nem volt összhang, a 2015-16-os földárverésekről szóló, Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár által összeállított jelentések szerint sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, mezőgazdasággal korábban nem foglalkozó vállalkozók szerezték meg a földeket a helyi földművesek elől.
Ahogy akkor, most is sok olyan földet árvereznek, amelyekre élő haszonbérleti szerződés vonatkozik – ezeket csak a lejártuk után vehetik használatba az új tulajdonosok. Némelyiknél ez már idén októberben megtörténik, de például egy Mátételke határában lévő, 98 hektáros ingatlant – amelyből 97 hektár szántó – 2029-ig bérli a Bácsalmási Agráripari Zrt. Ennek közel 356 milliós kikiáltási ára sem csekély, de a rekorder az Ebes településnél 1,529 milliárdért hirdetett 147,6 hektáros szántó.*Ebből ténylegesen mintegy 147,2 hektár a szántó, a fennmaradó részen egy kivett saját használatú út van. Ezt a területet 2030-ig bérli a Kösely Zrt.
Van egyébként ennél is hosszabb bérleti szerződés, az Emőd határában 664 millió forintért meghirdetett 97 hektáros, vegyes használati ágú területet 2037-ig bérli a „Gazda” Mezőgazdasági Szövetkezet.
Magyarországon cégek, jogi személyek nem birtokolhatnak földet, csak magánszemélyek, és a földárverésekben is megmutatkozó kormányzati irányvonal eredménye látszik azon is, ahogyan az utóbbi években visszaszorult a legnagyobb területet művelő gazdaságok száma. (Magánszemélyek legfeljebb 300 hektárt birtokolhatnak, de családi összefogással, bérléssel a családi birtokok is beférhetnek ezer hektár fölé.)
A magyar állam a rendszerváltás óta több százezer hektár földet árverezett el a tulajdonában álló területekből, az Ángyán József által kritizált Földet a gazdáknak! program során, 2015-16-ban például 248 ezer hektárt, amelyből akkor 182 ezret sikerült értékesíteni.
Ráadásul az állam más módon is megválik földektől, például önkormányzatok számára történő, vétel vagy ingyenes tulajdonba adás címén történő juttatással, az egyházaknak ingyenes tulajdonba adással, földcserék vagy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán történt intézkedésekkel. Tíz hektárnál kisebb területekre pedig az Elektronikus Pályázati Rendszer felületén lehet ajánlatot tenni, legutóbb idén február-márciusban volt erre lehetőség.
Összehasonlításként érdemes felidézni, hogy a mezőgazdasági terület az ország területének 55 százalékát teszi ki, a szántóföldek nagysága pedig 4,2 millió hektár.
Ehhez képest a mostani 20 ezer hektár nem tűnik soknak, de egy átlagos nagyságú gazdaság felől nézve így is rengeteg termőföldről van szó. A várható bevétel szintén nem elhanyagolható: a legfrissebb termőföldpiaci elemzés, az OTP Termőföld Értéktérképe szerint tavaly átlagosan 2,064 millió forint volt egy hektár, ezzel számolva 41 milliárd 280 millió forintra tehet szert az állam. Az idei átlagár már ennél is valamivel magasabb lehet, az állami földek kikiáltási ára pedig a piaci árnál nagyobb, esetenként 10 százalékkal is magasabb szokott lenni.
Közélet
Két grafikon arról, miért valószínű, hogy Orbán nem segítségről és pénzről tárgyal Kijevben
Magyarország abszolút értékben és lehetőségeihez mérten sem költ sokat Ukrajna segítésére, még úgy sem, ha a menekültekkel kapcsolatos költségeket is beleszámítjuk.
Mélypontra esett a tenderek értéke, fogyókúra várhat a NER-es építőkre
Idén már növekedésnek indult az építőipari közbeszerzések értéke, de a hazai pénzszűke és az uniós források bizonytalansága beárnyékolja az ágazat kilátásait.
Kevesebbet költ családtámogatásra kormány, történelmi mélypont közelébe került a születésszám
Rossz irányba tart a demográfiai fordulat: 2010 óta csak két olyan hónap volt, amikor kevesebb gyerek született, mint idén májusban.
Fontos
Már 200 milliárd dollár felett jár, és nincs még vége a felvásárlási hullámnak az amerikai olajiparban
Az amerikai tőzsdén jegyzett olajipari cégek száma öt év alatt 65-ről 41-re csökkent a felvásárlások nyomán, és valószínűleg ez még csak a kezdet.
Mit adott nekünk az EU-tagság 20 éve, ha befektettük a pénzünket?
Elsőre jól néz ki a magyar állampapírok és a részvények hozama, de ha figyelembe vesszük az inflációt és a forint leértékelődését, akkor például a román eszközök jobban teljesítettek.
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
