A külsős költségek ötödét a Rogán-féle kommunikáció vitte el a Diákhitel Központnál
Számos kritika jelent meg az elmúlt héten az állami kommunikációs kiadásokkal kapcsolatban. A Partizánnak adott interjújában Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter egykori férje az állami Diákhitel Központ Zrt. vezetése alatt szerzett tapasztalatait is megosztotta. A cégnél ő 2018-tól volt igazgatósági tag, 2019-től vezérigazgató 2022-ig.
Számokban: a közbeszerzési adatbázis alapján a Diákhitel Központnál a központosított állami kommunikációs rendszer 2015-ös bevezetése óta összesen 2,1 milliárd forintért szerződtek ilyen céllal.
Összesen 14 szerződést kötöttek meg.
A szerződések közül tizet Balásy Gyula cégei, a New Land Media és a Lounge Design nyertek el. Ez az 1,9 milliárd forint a teljes összeg 91 százalékát jelenti.
A második legtöbb megbízást 8 százalékkal – a Balásy-cégek előtt a Rogán Antal minisztériumához tartozó állami kommunikációs ügynökség tenderein taroló – Kuna Tiborhoz köthető cégek nyerték el. (Az alábbi grafikon a cikk eredeti verziójában hibás adatokkal jelent meg, elnézést a tévedésért.)
Felülnézet: a kommunikációs költségek nagyságrendjét az mutatja jól, ha azokat a hitelintézet szervezeten kívülre kifizetett költségeivel hasonlítjuk össze.
Az összes külső partnertől vásárolt szolgáltatás és árubeszerzés 2015 és 2022 között 9,4 milliárd forintba került, ennek ötödét tette ki az ebben az időszakban aláírt állami kommunikációs szerződések 1,9 milliárd forintos értéke.
Magyar Péter vezérigazgatói kinevezése után jelentősen csökkent a kommunikációs szerződések értéke.
Igen, de: a közbeszerzési szerződések aláírásának időpontja ismert, azt viszont nem tudhatjuk, hogy ezek terhére ténylegesen mekkora összegű szolgáltatást rendeltek meg. A szerződések ráadásul keretszerződések, így ténylegesen akár kevesebbet vagy a jellemző opciós lehetőségek miatt akár többet is megrendelhettek.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.
Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.
Elrendelte a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
A kisebb, olcsóbb autók piacát érinthetik a legrosszabbul az Egyesült Államokban a Donald Trump által bejelentett vámok, ebben a szegmensben ugyanis jellemzően a General Motors, a Ford, a Kia és a Hyundai külföldön – főleg Mexikóban – készülő modelljeit választják az amerikai vásárlók, derül ki a Bloomberg cikkéből.
25 százalékkal emeli Donald Trump az Egyesült Államokba szállított személyautókra és ezek alkatrészeire kivetett vámot, így az EU-val szemben ez 27,5 százalék lesz. A kisteherautókra eddig érvényben lévő 25 százalékos vám 50 százalékra emelkedik. (Ha a 25 százalék valóban a korábbiakra rakódik rá, mint egy fehér házi illetékes jelezte.)