Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. november 8. 16:09 Közélet

Lakáspolitika Magyarországon: ne a szegényeknek legyen sokkal jobb, hanem a gyereket ígérő felső középosztálynak kicsit

A Habitat for Humanity november 7-én saját fővárosi közösségi helyiségében mutatta be idei lakhatási jelentésének érdemi részét a felkért kutató szerzők, Czirfusz Márton (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, KRTK Regionális Kutatások Intézete) és Ámon Katalin (Central European University) részvételével.

A civil szervezet nemcsak közvetlenül segít lakhatási vagy energiaszegénységben élők mindennapjain – így például a baranya megyei Ágon építettek hatékony kályhákat az energiaszegénység ördögi körében vergődő rászorulók lakásaiba –, de szakpolitikai munkát is végez: 2012 óta minden évben átvilágítja a magyar lakhatási helyzetet a lakhatási szegénységben élők konkrét helyzetétől egészen a kormányzati intézkedések és költségvetési tételek értékeléséig.

A magyar állam ideológiai-politikai okokból nem tekinti feladatának a lakhatási szegénység közvetlen kezelését, a lakhatási szegénységben élők, rászorulók szociális alapú támogatását-felemelését – nem véletlen, hogy törvényben rögzítette, hogy a szociális helyzetéért az egyén viseli a felelősséget. Így a Habitat tevékenysége nélkül a magyar lakhatási helyzet és közpolitika szociális szempontú monitorozása hiányozna a magyar közéletből és szakpolitikai diskurzusból, nem elfelejtve persze más civil csoportok és kutatók hasonló tevékenységét.

Nem fog átmenni

A Habitat tulajdonképpen egy hipotetikus, a jelenleginél gondoskodóbb magyar állam monitorozó tevékenységét végzi el. Életben tartja ezeket a szociálpolitikai szempontokat a nyilvános és általa gyűjtött adatokból visszakövetkeztetve. Ugyanis az Orbán-kormányok és vonatkozó minisztériumai egyáltalán nem végeznek szociális szempontú  önelemzéseket, és már az adatokat is saját politikai céljaik megvalósulásának fényében veszik fel és rendszerezik: a lakáspolitikát lényegében család- és népesedéspolitikai eszköznek tekintik, ezért a fő hasznosulási kritérium is inkább a megszületett gyerekek száma, és nem a lakhatási helyzet minél hatékonyabb javítása.  A magyar termékenységi ráta nőtt is az elmúlt években, ezzel EU-s középmezőnybe kerültünk, noha így is nagyon messze van a kormány által kijelölt 2,1-es, a népességet szinten tartó*A bevándorlás és elvándorlás arányát nem számítva. arányszám.

Ahogy Szegfalvi Zsolt, a Habitat ügyvezető igazgatója elmondta: szakpolitikai javaslataik hiába jutnak el minisztériumi asztalokra, a válasz az államtitkárságok munkátársaitól általaban az, hogy “értjük, de ez nem fog átmenni”. Szegfalvi úgy látja, a lakáspolitikában évtizedes távlatú stratégiák mentén lehetne csak eredményeket elérni, ehhez képest a valódi döntéshozói szinten, az államtitkárságok fölött a szakpolitika alárendelődik az aktuális politikai szempontoknak. Ezért is irányítja a Habitat a fókuszt inkább az önkormányzati szintre, ahol több változást tud elérni. 

Rekordkiadás és rezsivédelem

Tavaly a katasztrofális tűzifahelyzet közepette olcsó kályhákkal az utcát fűtöttük az energiaválság közepén, idén pedig tovább mélyült az általános lakhatási krízis: folytatódott az az igazságtalan tendencia, hogy bár a lakhatási és energiaszegénység arányosan jobban sújtja a szegényebbeket, addig az állami támogatásokból nagyobb arányban részesülnek a jobb módúak. Még úgy is, hogy 2022-ben az otthonfelújítási program rekordmagas igénylése miatt a lakástámogatások költségvetési tétele reálértéken a rendszerváltás utáni legmagasabb szintre ugrott. A következő években a megszorítások következtében a tétel a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb szintjeire eshet vissza.

Idén és jövőre – amikor is folyó áron mintegy 1400 milliárd lakhatási célú állami költésre számíthatunk – az állami lakhatási támogatások kétharmadát a lakossági rezsivédelem viszi el. 

Az alábbi ábracsoporton láthatók a lakhatási célú költségvetési kiadások részletes adatai:

  • minden eddiginél korábbi, hatalmas arányt tesz ki az energiaköltség-támogatás, vagyis a rezsivédelem
  • szintén nagyon magas lett a lakástulajdonohoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások aránya
  • közben elfogytak a köztulajdonú lakások fenntartására fordított kiadások, míg az önkormányzati lakásállomány felújítására az önkormányzatok 2022-ben 16,8 milliárd Ft-ot fordítottak.

Az is látszik, hogy a lakástulajdonhoz kapcsolódó szociálisan célzott támogatási kiadások hiánya vagy nagyon alacsony szintje nem friss fejlemény, sőt általános jellemzője a rendszerváltás utáni lakáskiadásoknak. 

Meg kell szorítani

A szorító költségvetési helyzet miatt a három nagy családtámogatási-lakáspolitikai eszközén is változtatott a kormányzat. Ezeket jobbára eddig sem a rászorulók és alacsony jövedelmi ötödökbe tartozók vették igénybe, de a jövőben a kiáramló összegek is csökkenni fognak. 

  • A 2024-től jelentősen átalakuló családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) tovább növelheti a területi szempontú lakhatási szegénység kockázatát: a városi CSOK kivezetésével a városi lakáshoz jutás megfizethetőségi problémáinak megoldásából kivonul az állam, az igénylőket pedig kistelepülések irányába mobilizálja.
  • A babaváró hitel szűkítése paradox módon növelheti az igazságosságát az eszköznek, ugyanis a gazdagabb háztartások közül kevesebben férnek majd hozzá, ráadásul a babaváró hitel elértéktelenedésével a gazdagabbaknak juttatott állami források reálértéken csökkennek.
  • Az otthonfelújítási támogatás eddig sem volt hozzáférhető a szegényebb háztartások számára.

Az alábbi ábrán az látható, hogy az egyik legfontosabb családtámogatási és közvetetten lakáspolitikai intézkedés, a babaváró hitel felvétele hogyan oszlott meg eddig jövedelmi ötödök szerint: minél alacsonyabb jövedelem felé megyünk, annál kevésbé részesültek ebből a támogatott hitelből a magyarok.

Érdemes kitérni a jóformán egyetlen, közvetlenül szociális alapú, a lakhatási szegénység mérséklésében meghatározó szerepet játszó – eredetileg állami, mostanra főként EU-s finanszírozásból, karitatív szervezetek felelősségi köre alá rendelve megvalósuló – Felzárkózó települések (FETE) programra, ami például az Ózd melletti Arlón élő fiataloknak is igyekszik perspektívát adni, az állammal ellentétben, ami még a vállalt tornaterem-építést is lefújta. A FETE keretei között mindenesetre egy 2000 lakásos szociális bérlakásállomány és az energiaszegénységben élőket segítő naperőműkapacitás épül ki területileg szétszórtan az ország legszegényebb településein.

A lejtő, amire egyre nehezebb felkapaszkodni, de egyre nagyobbat lök a fentieken

Ennek a politikának az alábbi ábrán látható az eredménye: a háztartások energiakiadásainak jövedelmi ötödök szerinti megoszlása meglehetősen meredeken alakul, Magyarországon minél jobb módú valaki a jövedelme szerint, arányosan annál kevesebbet kell energiára költenie. A legalsó jövedelmi ötödben ez 12,2 százalék, míg a legfelsőben nincs 6, míg például üzemanyagra aranyosan ugyanannyit költünk minden jövedelmi ötödben. 


Mindebből az is következik, hogy az elszálló árak és a megélhetési költségek növekedése miatt egyre nehezebb kigazdálkodni a lakhatás költségeit, ez pedig a lakhatási válság mélyülését hozza magával.

Akiket magára hagy az állam

A következmény az lesz, hogy a fentebbi ábrán látható eltolódás meredekebbé válik: még inkább az fizet majd a bevételeinek arányában többet a lakhatásért, aki kevesebbet keres. A megfizethetőségi problémák a háztartások eladósodásához és lakásvesztéshez vezetnek: a magyarországi lakosok 11,2%-ának volt elmaradása a lakáshitel-részletek, a bérleti díjak vagy a rezsiköltségek fizetésében, míg az európai uniós átlag 8,9% a Eurostat 2021-es adatai szerint. 

  • 2022-ben a lakosság 10,3%-a rendelkezett jelzáloghitel-, rezsi- vagy lakbér-hátralékkal, ami kicsivel magasabb az uniós országok átlagánál (9,2%). Ezek a terhek a medián jövedelem 60%-ánál kevesebbet keresőknél sokkal nagyobbak, 26%-uknak, vagyis több mint a negyedüknek van tartozása, jóval több alacsony jövedelmű lakosnak, mint az uniós átlag (19,8%).
  • Sokaknak nincs megfelelő minőségű lakása. A lakosok 20,4%-a él olyan lakásban, ahol beázik a tető; 1,5% olyan ingatlanban, ahol nincs WC, fürdőszoba. A lakosság 16,7%-a él túlzsúfolt lakásban, ezen belül a 0-17 év közöttieknek közel harmada, 30,7%-a (KSH).
  • Az OECD adatai alapján Magyarországon 2015 óta 63,6%-kal nőttek az albérletárak, nagyobb mértékben, mint az Európai Unió többi országában, Litvániát kivéve.

A releváns adatok hánya miatt nehéz megmondani, hogy pontosan mennyien élnek lakhatási szegénységben, ahogy azt is, hogy a koronavírus és az azóta jelentkező energiaválság, rekord infláció és gazdasági visszaesés hány embert taszított lakhatási szegénységbe, hány embert lökött egy szinttel mélyebbre a lakhatási szegénységi létrán. Ehhez részletesebb, célzott kutatások-elemzések kellenének.

Az biztos, hogy a lakosok 20,4%-a, azaz körülbelül 1,9 millió lakos él beázó tetejű és/vagy penészes ingatlanban. A lakosok 1,5%-ának nincs WC, fürdő, zuhanyzó a lakásában, ez bő 140 ezer embert jelent. A lakosok 16,7%-a, 1,6 millió ember él túlzsúfolt lakásokban. A lakosság 4,5%-a, azaz körülbelül 432 ezer ember él piaci alapú albérletekben, 3,6%, körülbelül 345 ezer ember nem piaci alapon bérelt lakásban, és 0,7%-uk, 67 ezer lakos szívességi lakáshasználó. Bentlakásos intézményekben 86 586 fő élt 2022-ben, közülük 9308 hajléktalanszállókon. Támogatott lakhatásban csak 3474 fő élt.

A családok átmeneti otthonok hivatalos férőhelyszáma 4142 a Szociális Ágazati Portál intézménykeresője szerint. A fedél nélküliek számáról nincsenek hivatalos adatok, de a Február Harmadika Munkacsoport 2023-as adatfelvételekor 1530 közterületen élő hajléktalan emberről gyűjtöttek adatot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúsz év alatt közel kétszeresére nőtt az óriáslakások száma MagyarországonA Jászságban és a budapesti belvárosban a legkevesebb a legalább 120 négyzetméteres lakások aránya.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olcsó kályhákkal az utcát fűtjük az energiaválság közepénMagyarország elvesztegetett egy évtizedet: szigetelt lakásokban, jobb kályhákkal, tudatos tüzelőhasználat mellett negyedannyi fa is elegendő lenne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Habitat for Humanity lakhatási szegénység szociális bérlakás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.

Avatar
2024. április 5. 04:34 Közélet

Így ne értsük félre a konzervatív oktatást

Nem aktuálpolitika, nem múltorientáció, hanem klasszikus értékek állnak a konzervatív oktatás mögött, érvel írásában a Mathias Corvinus Collegium főigazgató-helyettese.