EU-s középmezőnybe kerültünk azzal, hogy kiemelkedően nőtt itthon egy fontos demográfiai mutató
2011 és 2021 között az Európai Unió tagállamai között Csehország után Magyarországon nőtt teljes termékenységi arányszám a második legtöbbet.
Magyarországon 1,23-ról 1,61-re nőtt ez a mutató, ami azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyereket szülne.
Ez azonban még messze van a kormány által kijelölt 2,1-es célszámtól: jelenleg az uniós országok között Magyarország középmezőnyben van ezzel a mutatóval.
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.