A megszorítás az egy baloldali gazdasági válságkezelési eszköz. Így vették el a 13. havi nyugdíjat, így vették el a fizetések egy részét, így szüntették meg a lakástámogatási rendszert, így építették le a családtámogatási rendszert. (…) Mi sosem ezt alkalmazzuk, a nemzeti oldal inkább a gazdasági növekedést, az adócsökkentést előtérbe helyező gyógyszert alkalmaz ilyenkor

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2022 áprilisában, két nappal az országgyűlési választások előtt a Kossuth Rádiónak adott interjújában.

Több mint egy év elteltével, a 2024-es költségvetés törvényjavaslatának benyújtásakor Varga Mihály pénzügyminiszter megismételte, hogy a kormány kitart a rezsicsökkentés, a 13. havi nyugdíj és a családvédelmi intézkedések mellett, emellett az is elmondta, hogy

a megszorítás szót pedig nem is ismeri ez a kormány.

A két nyilatkozat jól hangzik, de van egy bökkenő: az elhangzásuk között a kormány adóemelések és megszorítások (kiadáscsökkentések) soráról döntött,

köztük éppen olyanokról is, amelyek a rezsicsökkentést vagy a családvédelmi intézkedéseket érintették.

Ezekre az intézkedésekre ráadásul részben éppen a saját gazdaságpolitikája miatt kialakult költségvetési helyzet miatt volt szükség. A választások előtt ugyanis a kormány a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint körülbelül 1600 milliárd forintnyi pénzt osztott szét fegyverpénz, ágazati béremelések, szja-visszatérítés vagy az extra nyugdíjkiegészítések formájában.

Ezeknek a pénzeknek a jelentős részét az emberek elköltötték, így az év végére csaknem 25 százalékos inflációhoz az energiaárak elszállásán kívül ez is hozzájárult. Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, miután ezek a pénzek elfogytak, a lakossági fogyasztás is kifulladt, az áfabevételek bezuhanása miatt pedig a kormány az idei és jövő évi költségvetést érintő megszorító intézkedések sorát volt kénytelen meghozni.

De mielőtt rátérnénk arra, hogy mik azok a területek, amikhez a kormány hozzányúlt, illetve amelyek még ilyen nehéz helyzetben is érinthetetlenek, tekintsük át, hogyan jutottunk ide az elmúlt nagyjából két év kiadáscsökkentési és adóemelési sorozatában.

Megszorít a megszorítást nem ismerő kormány

Két hónap sem telt Orbán Viktor április elsejei ígérete után, amikor május végén bejelentették, hogy ágazati különadókat vetnek ki egy sor iparágra. Másfél hónappal később már azt is bejelentették, hogy az adónem szabályainak szigorításával szűkítik a kisadózók körét, illetve a rezsicsökkentés feltételeinek szigorításával az energiatámogatásban részesülők körét. Rövid idő alatt tehát két adóemelést és egy pénzügyi támogatás visszavágását jelentették be.

Szintén tömegeket érintett a benzinárstop decemberben bejelentett és januártól hatályos, illetve az élelmiszerárstop júniusban bejelentett és augusztustól hatályos kivezetése. Ezek közül csak az előbbi hozott egyértelmű pluszbevételeket a költségvetésnek, de mivel a magasabb piaci ár mellett magasabb jövedéki adót is kell fizetni, ezt nyugodtan tekinthetjük újabb adóemelésnek.

Az élelmiszerárstopnak az áfabevételek növekedésén keresztül akkor volt költségvetési hatása, ha valóban gerjesztette az inflációt – az erről szóló vita cikkeit a G7-en ide, ide és ide kattintva lehet elolvasni -, annyi viszont biztos, hogy rövidtávon a piaci árak visszavezetése a jövedelmük nagyobb részét alapélelmiszerekre költő alacsonyabb jövedelműek vásárlóerejének csökkenéséhez járul hozzá.

Szintén az üzemanyagok árát érintő fejlemény az ezekre vonatkozó jövedéki adó június elején bejelentett emelése, ami alapján 2024 januárjától drágulhat jelentősen a tankolás. Szintén júniusban bejelentett adóemelés, hogy július óta szochót kell fizetni a megtakarítások után (az állampapírok és ingatlanalapok kivételével).

Mindezek mellett az állam a beruházásainak elhalasztásával és a saját működési költségeinek csökkentésével is spórol. Habár ezek nem jelentenek hagyományos értelemben vett megszorításokat, számos példát lehet az intézkedések között találni, amelyek rontják a lakosság életkörülményeit.

Ahogy arról például korábban részletesebben is írtunk, várhatóan a meglehetősen lerongyolódott magyar vasúti infrastruktúra fejlesztésére sem lesz pénz, ami a késések miatt magyarok tömegeinek jelenthet komoly problémát. De szélsőséges esetben akár olyan balesetekhez is vezethet a forráshiány, mint amilyen nemrég a Fehérgyarmatra tartó személyvonaton történt, ahol a motor túlmelegedése miatt forró gőz csapott fel az utastérbe, égési sérüléseket okozva az utasoknak.

De nem hagyja érintetlenül a takarékoskodás az állami intézményeket sem: a minisztériumokban és háttérintézményeiknél júniusban már meg is kezdődtek a leépítések. A takarékoskodás jövőre is kitarthat, a 2024-es költségvetés ugyanis egyes területekre nemhogy reál értelemben, de nominálisan is kevesebb pénzt tervezett be, ami a kiadások további lefaragását vetíti előre.

Lehetnek még intézkedések a csőben

A jövő évi költségvetésben is bőven találni adóemelést és kiadáscsökkentést is. Az első kategórián belül a legfontosabb az eredetileg csak 2022-re és 2023-ra beígért extraprofitadók fennmaradása. Mivel az érintett cégek ezeket részben vagy egészben áthárítják a fogyasztóikra, a különadók csökkentik a fizetések vásárlóerejét. A jegybank júniusi Inflációs jelentése szerint a különadók fenntartása és a kiskereskedelmi különadó kulcsának emelése önmagában 0,2-0,4 százalékponttal emeli majd a jövő évi inflációt.

A kiadáscsökkentések között egyértelműen a családpolitikát érintőek azok, amelyek a leglátványosabban megszorításnak számítanak. Itt egyrészt a városi csok teljes kivezetéséről van szó (a falusi csok összegének emelése mellett), valamint a babaváró hitel feltételeinek szigorításáról (csak olyan párok vehetik majd fel, ahol a nő nem múlt el 30 éves).

Az idei és jövő évi költségvetési bizonytalan helyzete miatt nem lennének meglepőek új intézkedések sem, amiknek az előkészítése talán már el is indult. Az uniós pénzek lehívásáért cserébe ugyanis

a kormány több területen is elkezdte felmérni az adórendszer egyszerűsítésének és a kiadások csökkentésének lehetőségeit. 

Először július elején jelent meg egy határozat a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoport létrehozásáról, amelynek a Portfolio.hu cikke szerint a feladata idén az egészségügyre, családtámogatásra és lakhatásra, jövőre pedig az oktatásra és állami beruházásokra fordított állami kiadások hatékonyságának ellenőrzése.

Emellett pedig idén még az is, hogy az egyes részterületeken 3 százaléknyi megtakarítható forrást találjanak. Július közepén pedig a Hvg360 számolt be róla, hogy egy másik munkacsoport már tavasz óta dolgozik a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok rendszerének felülvizsgálatán és az adónemek számának csökkentésén.

A kormány mindkét munkacsoportot az EU-nak beadott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében vállaltaknak megfelelően hozta létre, ezért persze felmerül a kérdés, hogy mennyiben csak a pénzek megszerzése érdekében kipipált feladatról van szó, vagy mennyire alapozhat meg későbbi döntéseket a munkacsoportok működése.

Az biztos, hogy az unió felé vállaltakból kötelező reform nem következik: az első munkacsoport a kiadási felülvizsgálatok eredményeiről kötelezően csak jelentést készít majd a Pénzügyminisztérium, a második munkacsoport pedig 2024 elejére egy olyan jelentés elkészítését vállalta, amire alapozva törvényjavaslat kerülhet a parlament elé arról, hogy miként lehet 10 százalékkal csökkenteni az adók számát. Ez ugyanakkor önmagában nem feltétlenül jelent megszorítást.

Amennyiben viszont a költségvetési helyzet megkívánja, a munkacsoportok ötletei alapján a kormány akár már a 2024-es költségvetést is módosíthatja, akár egyes család- és lakáspolitikai intézkedések szigorításával, ahogy azt a babaváró és a csok esetében láthattuk. (Az első munkacsoport létrejöttéről szóló sajtóhírek reagálva július elején a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki, mely szerint a kormány nem, csak „Brüsszel és a baloldal” akar megszorításokat.)

Van, amire még pénzszűkében is marad forrás

Az idei és jövő évi költségvetésben foglalt kiadáscsökkentések és adóemelések tükrében az is érdekes, hogy mely területeket érinti a költségvetési szigor és melyeket nem. Illetve hogy ezek a prioritások mennyire illeszkednek a kormány hosszabb távú költségvetési elképzeléseibe. Ha ugyanis a magyar közkiadások szerkezetét hosszabb távon és más országok preferenciáival összehasonlítva vizsgáljuk, érdekes összefüggéseket találhatunk.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy néhány fontosabb területen hogyan alakultak a magyar állam GDP-arányos kiadásai, és mindez hogy viszonyul az uniós átlaghoz, illetve a többi visegrádi ország kiadásaihoz.

Az ábra alapján egyrészt látható, hogy azoknak a területeknek a finanszírozása, melyeket a fentebb részletezett spórolás vagy a kiadási felülvizsgálat érint, már az elmúlt években is csökkent vagy stagnált. Amíg például szociális védelemre 2010-ben még 17 százalék körül költött az állam GDP-arányosan 2010-ben, 2021-ben már csak 13 százalék körül.

Eközben ugyanakkor brutálisan kilőtt az állam közvetlen szerepvállalása a gazdaságban. Ez alapján is nagyon látványos, hogy a 2010-es 6 százalék körüli szintről 2021-re 9 százalék fölé nőttek a gazdasági ügyek nevű terület kiadásai GDP-arányosan, megelőzve ezzel a többi V4-es ország és az uniós átlag kiadási szintjét is. Már csak az elmúlt pár hónap hírei alapján is látható, hogy

ez a terület a nehéz költségvetési helyzetben is fontos maradt a kormánynak. 

Erre utal például, hogy januárban az állam hitelből, tehát az államadósság növelése árán is kifizette a Vodafone 49 százalékáért a 323 milliárd forintos vételárat. A prioritásokat jól mutatja, hogy erre úgy talált a kormány forrást, hogy a családtámogatások szigorítása miatt a jövő évi költségvetésben az idei 383 milliárd forint kevesebb mint fele, nagyjából 182 milliárd forint van lakástámogatásokra betervezve. Szintén nem jelentett problémát az államnak idén áprilisban a Posta Biztosítók 66,9 százalékos tulajdonrészének felvásárlása, a sajtóhírekben nem részletezett vételáron.

Június elején aztán az derült ki, hogy a magyar állam 244 milliárd forintért megveszi a Zugló Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. gigaprojektjét. Ez a NER-közeli üzletemberhez, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Balázs Attilához tartozik. És szintén a frissebb felvásárlások közé tartozik, hogy június végén kiderült, az állami tulajdonban lévő Pro-M Zrt. – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. leányvállalata – veszi meg 68 milliárd forintért a 4iG csoporttól a DIGI teljes hazai mobilinfrastruktúráját birtokló céget.

Ráadásul az idén még akár bővülhet is a lista. A legfrissebb sajtóértesülések szerint társbefektetővel venné meg a magyar állam a Budapest Airportot, és a trazakció már akár az idei év végére is lezárulhat. A konkrét vételárról persze itt még korai lenne beszélni, de az biztos hogy nem aprópénzről van szó: két évvel ezelőtt az akkor végül meghíusult üzlet keretében a magyar állam akkori árfolyamon számolva mintegy 1600 milliárd forintért vált volna a reptér többségi tulajdonosává.

És bár a fenti ábrán a védelmi kiadások esetében még csak a 2021-ig tartó mérsékeltebb növekedés látható a GDP-arányos kiadások mértékében, ez a másik jelentősebb terület, amire a kormány megszorítások idején is sokat, sőt egyre többet költ. A fenti ábrán az Eurostat adatai alapján 2021-re a magyar állam már a GDP-je 1,1 százalékát költötte katonai kiadásokra. A 2024-es költségvetés alapján ez 2024-ben már a 2 százalékos szintet is átlépheti. Ahogy arról nemrég az Rtl.hu német sajtóértesülések alapján beszámolt, Magyarország eddig csak az idén valamivel több, mint 1 milliárd euró értékben (mintegy 390 milliárd forint) vásárolt fegyvereket német hadiipari cégektől.

Összességében tehát miközben a megszorítások már a Fidesz fő politikai termékeiként is funkcionáló programokat érnek el, mint amilyen a csok és a babaváró, a költségvetés válsága megmutatja, hogy a fegyver- és cégvásárlások még ezeknél is fontosabbak a kormány számára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány is látja, hogy baj van, de inkább áttolja 2024-re az idei költségvetés problémáitA lakosság vásárlóerejének csökkenése miatt brutálisan visszaestek a fogyasztáshoz kötődő adóbevételek, miközben egyre drágább az állam finanszírozása. Kockázatos manőverrel oldaná meg a bajokat a kormány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz 2024-es költségvetés állami cégvásárlások állami kiadás családpolitika költségvetés közkiadások lakáspolitika megszorítás Olvasson tovább a kategóriában