Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. július 4. 11:41 Közélet

Megszavazta a státusztörvényt a parlament, átlépte az ötezret a felmondásról nyilatkozó tanárok száma

Az országgyűlés július 4-án, a nyári szünete előtt megszavazta az elmúlt hónapokban éles vitákat, tüntetéseket, tömegoszlatásos diáktüntetéseket kiváltó, úgynevezett státusztörvényt. Az összes pedagógust egy új foglalkoztatási jogviszonyba terelő törvény a kormánykommunikáció szerint vonzóbbá teszi a tanári pályát, a teljes jogszabály ellen tiltakozó szakszervezetek szerint viszont tömeges pályaelhagyáshoz és a tanárok helyzetének további romlásához vezet.

Mi van a törvényben? Az állami szférában dolgozó pedagógusok esetében megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt, az egyházi és magán oktatási szektorban dolgozó tanárok esetében pedig a munka törvénykönyvét cseréli le az új köznevelési dolgozói státuszra. Alapvetően az új szabályozás a munkáltatónak, vagyis a fenntartónak kedvez, és csökkenti a munkavállaló mozgásterét, csak úgy, mint az iskola és a pedagógusi testületek autonómiáját – arról, hogy pontosan miben, illetve, hogy ez miért tekinthető a tanárhiány hallgatólag beismerésének a kormány részéről, itt írtunk bővebben. 

Figyelembe vette a kormány az érdekképviseleti szervezetek javaslatait? Kis részben, egyes altémákban, de a kormány tett engedményeket. Ugyanakkor az első sztrájkok óta azonnali, mintegy 45 százalékos béremelést és a munkaterhek csökkentését követelő szakszervezetek ezekkel a módosításokkal együtt is elfogadhatatlannak tartják az új szabályozást. Civil szervezetekkel együtt egész napos tüntetést hirdettek a szavazás napjára. Az elmúlt években történt kisebb béremeléseket bőven elvitte az infláció, regionális és nemzetközi összehasonlításban a magyar pedagógusbérek rendkívül alacsonyak.

Néhány fontos részlet:

  • A felmondási időt az első változat még a félév vagy tanítási év végéhez kötötte. Ettől visszaléptek, nagyjából a közalkalmozotti státusz feltételrendszeréhez.
  • A 6 hónapra növelt próbaidőt visszavették 3 hónapra.
  • A nevelőtestületben mégsem kerültek be az óraadó- és hittantanárok, és mégsem csak a házirendről dönthetnek, hanem az SZMSZ elfogadásáról is. Ugyanakkor a pedagógiai program és az éves munkatervről továbbra sem, ezek lényegében a fenntartóhoz kerültek. 
  • Enyhítettek valamelyest a most visszahozott fegyelmi eljárás szigorán: továbbra is fel lehet függeszteni az eljárás idejére a tanárokat a munkavégzés alól, ami az illetmény felének visszatartásával is jár, de maga az eljárás maximum 30 nap lehet.
  • Változtattak az adatvédelmi előírásokon, aminek következtében a tanárok személyes technikai eszközei kikerültek a munkáltató ellenőrzési köréből.
  • Az első változat szerint a fenntartó még akár 9 hónapig is utasíthat másik telephelyen történő munkavégzésre, a tanár beleegyezése nélkül – ez lényegében átvezényelhetővé tette a tanárokat. Ezt annyiban szűkítették, hogy azoknál nem alkalmazható, akiknek kisgyereke van, később pedig legfeljebb napi 3 óra utazásban határozták meg az iskola maximális távolságát a tanár lakhelyétől. 

Ettől függetlenül tény, hogy az elhúzódó tanársztrájkok és bérkövetelések után a kormány úgy venne el a tanároktól, hogy látszólag ad nekik valamit, holott valójában a tervezetben rögzített többlépcsős béremelésre sem ad garanciát, hiszem azt az EU-s források megérkezésétől teszi függővé.

  • A feltételes béremelés mértéke nem egyértelmű, mert a megállapított bérsávok szélesek, a minimum adható bér alig nő: van, ahol csak 5 százalékkal, a maximum viszont jelentősen, van, ahol 100 százalékkal. A bér meghatározása viszont munkáltatói jogkör, vagyis állami szférában a tankerületé, az igazgató egyetértésével.
  • A munkaórák átcsoportosíthatóságát is úgy rögzíti a terv, hogy napi 12 óra munkavégzés is létrejöhessen. 
  • A szakszervezetek hatókörét jelentősen csökkenti a tervezet, ugyanis reprezentativitáshoz, adott taglétszámhoz köti a kormányra vonatkozó egyeztetési kötelezettségeket. 

Mi fog történni? A kormány szerint az egységes jogállás és az új feltételek hozzájárulnak a közoktatás javításához. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL kérdésére korábban azt válaszolta, a kormányzat nem számít tömeges felmondásra, és szerinte a csendes többség korrektnek tartja az új szabályokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehezen lesz ebből felzárkózás, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanMagyarország ezen a téren leszakadóban, és a kormány intézkedései inkább csak gerjesztik a folyamatot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk13 ábra arról, hogy miért került válságba a magyar közoktatás, és a státusztörvény miért nem megoldásHa most javítana a kormány a tanárok helyzetén, évek múlva kezdhetne fejlődni a rendszer – de a belügyminisztérium más úton jár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormányzati tanárbéremelést már rég elvitte az inflációAz új kommunikációs hangsúly, hogy a tanárbérek emelése alapvetően úgyis hazai forrásból megy, az EU ahhoz csak kis részben járulna hozzá.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közalkalmazotti közoktatás pedagógusbér Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Bucsky Péter
2024. május 14. 05:48 Adat, Közélet

Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad

Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Al-Hilal István
2024. május 15. 19:01 Pénz

Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is

A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.