Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. június 21. 19:01 Közélet, Vállalat

A helyieknek tagadták, hogy akkugyár-beszállító épülne Ácson, majd jött a miniszteri bejelentés

Az Ácson élők két hete hétfőn a Facebookról hallottak először arról, hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánított valamit a városukban, de hogy mit, az nem derült ki, az ezt firtató kérdésekre pedig a polgármester kifejezetten cáfolta, hogy akkumulátorgyárról lenne szó.

“A tervezett beruházásokkal kapcsolatosan információ hiányában egyelőre nem tudok konkrét felvilágosítással szolgálni” – közölte Szentirmai István előbb június 5-én, majd amikor szárnyra kaptak az első pletykák az akkugyárról, azt írta:

“Ezt most szeretném megcáfolni. Mivel a befektető kérésére – üzleti érdekeit szem előtt tartva – azt nem lehet egyelőre publikálni, hogy milyen jellegű üzem szeretne idetelepülni, de azt kijelenthetem, hogy nem akkumulátor gyárról van szó és semmi olyanról, ami a környezetünkre negatív hatással lenne.”

Most szerdán aztán Szijjártó Péter külügyminiszter a Huayou Cobalt elnökével együtt jelentette be, hogy a kínai akkumulátorgyártó beszállítója 520 milliárd forintos óriásberuházással Ácson építi fel első európai üzemét, és erről már közel két éve tárgyaltak.

A Komárom-Esztergom megyei kisvárosban a lítium-ionos akkumulátorok négy fő komponensének egyikét, a nikkelben gazdag katódot fogják gyártani, évi 100 ezer tonna kapacitással. Formálisan tehát valóban nem akkumulátort, hanem annak az egyik kritikus részét.

Ezekkel várhatóan nagyrészt a Debrecenben gigaüzemet építő CATL-t, az ugyanott beruházó, szintén kínai EVE Powert, az AESC-t és a koreai LG lengyelországi gyárát fogják ellátni. Végső soron az itt gyártott katódok a BMW, a Volkswagen és más elektromos autókba kerülnek majd.

A kínai beruházáshoz a magyar kormány ismeretlen összegű támogatást nyújtott. Ezt még az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, Szijjártó Péter azt mondta, a pontos összeget majd ezt követően hozzák nyilvánosságra. A korábbi akkumulátoros beruházásoknál átlagosan 64 millió forintnyi állami támogatás érkezett minden egyes munkahelyhez.

A magyar külügyminiszter szavai szerint nagy verseny volt a beruházásért, több európai ország is lobbizott érte – tudomásunk szerint Németország és Bulgária is a lehetséges célpontok között volt.

A Huayou Cobalt zöldmezős beruházásával a magyarországi kínai beruházások tovább nőnek. 2022-ben az Európába irányuló teljes kínai FDI (közvetlen külföldi tőkeberuházás) 20 százaléka Magyarországra érkezett. Igaz, ez több mint 90 százalékban egyetlen projektnek, a CATL-nek volt köszönhető, de Magyarország ezzel felzárkózott a nagyokhoz: Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Németországhoz.

Idén újabb rekordot fog dönteni a magyar-kínai kereskedelmi volumen, a Magyarországra érkező beruházások összegét pedig meg fogják duplázni – mondta Szijjártó Péter. “A beruházás még szorosabbra fűzi kapcsolatunkat Kínával”.

Miután a kormány az energiaátmenetre és az elektromos autózás felfutására kapcsolódva stratégiai prioritássá tette az akkumulátorgyártást, egy sor ázsiai akkugyártó beruházást vonzott Magyarországra. Ezzel már az EU második legnagyobb gyártókapacitása nálunk van. Erről és a környezeti-gazdasági ellentmondásokról a Telex cikksorozatát érdemes elolvasni.

Az akkugyártás egyik hazai célterülete Kelet-Magyarország (CATL, Eve Power, W-Scope, EcoPro), Göd (Samsung), Iváncsa (SK Innovation) mellett éppen Komárom-Esztergom megye. Komáromban működik a dél-koreai SK Innovation két gyára, nekik a tatabányai ipari parkból több beszállítójuk is van, míg Nyergesújfalun a szintén koreai LG és a japán Toray Industries épít közös akkumulátorszeparátorgyárat egy 270 milliárd forintos beruházással.

Az Ácson beruházó Huayou Cobalt is globális játékos. A katódgyártásban felhasznált lítiumot többek között Zimbabwéből, a nikkelt Indonéziából, a kobaltot pedig Kongóból hozzák és dolgozzák fel. A vállalat néhány éve amiatt került a hírekbe, hogy az Apple-készülékekben is felhasznált kobaltot Kongóban gyerekmunkával bányászták – erről azonban állításuk szerint nem volt tudomásuk, a botrány után pedig szigorítottak a beszállítóikkal szemben.

“Ahogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Zimbabwéban, Dél-Koreában vagy Indonéziában, úgy Magyarországon és az Európai Unióban is szigorúan betartunk minden jogszabályt”

– mondta a szerdai budapesti bejelentésen Csen Hongjang, a Huayou Cobalt elnöke.

Ács polgármesterének nincsenek környezeti aggályai, és amikor szerdán telefonon nyilatkozott a G7-nek, továbbra is kitartott amellett, hogy minden hír ellenére nem is akkumulátorgyár létesül a településén, hanem csak akkumulátor-alkatrészgyár. “Ez egy nagy lehetőség nekünk, sok új munkahely jön létre. A kínaiak arról is mutattak prezentációkat, hogy más helyeken is hoztak még pénzeket a településnek” – mondta Szentirmay István a G7-nek. Hogy ez milyen esetleges fejlesztéseket jelenthet Ácson, arról még nem beszéltek.

 “Nem vagyunk a magunk ellenségei, nem lesz olyan üzem, ami bármilyen veszélyt jelentene a városra. Magam, gyerekeim és unokáim is itt élnek a településen” – írta a 7000 fős település polgármestere a Facebookon. Szentirmai István a G7-nek arról beszélt, hogy a kínai beruházók arról tájékoztatták, hogy az üzemnek nem lesz túl nagy a vízfelhasználása, de ezzel kapcsolatban pontos számokat nem tudott mondani. 

Az akkumulátorgyártási termelési lánc nagy vízigénye mára a leginkább közismert környezeti probléma lett, ekörül forrnak leginkább az indulatok Debrecenben, de Tata környékén is nagy mennyiségben vennének ki a karsztvizekből.

Egy másik potenciális probléma azonban a veszélyeshulladék. Az Ácstól 15 kilométerre lévő Mocsán amiatt volt tavaly nagy a feszültség, hogy a helyi hulladékkezelő telepre kerültek az SK Batterytől a sérülés miatt az akkumulátorgyártásban fel nem használt, nehézfémeket tartalmazó katód- és anódfóliák. Amikor rákérdeztünk az ácsi polgármesternél a veszélyes hulladékra, Szentirmai István azt mondta, erről nem esett szó a kínaiak tájékoztatóján, arról nincs tudomása.

A Huayou Cobalt üzeme egy közel száz hektáros területet fog elfoglalni, itt idáig jó minőségű szántóföldek voltak. A település polgármestere úgy tudja, a zöldmezős beruházásban ősszel kezdődhetnek a földmunkálatok. A kínai vállalat hivatalos bejelentése szerint a projekt első építési szakasza várhatóan két évig tarthat, ez alapján a termelés 2025 második felében indulhat el legkorábban.

Ezt követően Ács két akkumulátorüzem, a koreai SK és a kínai Huayou Cobalt közé kerül majd, északra és délre is ezek szegélyezik majd a korábban mezőgazdasági jellegű települést.

A hivatalos bejelentés szerint 900 munkahely jön létre. “Az Ács környékén élők biztos szaktudást tudnak adni” – mondta a bejelentésen Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy a kínai kutatás-fejlesztés és az általuk biztosított képzések révén a magyar munkaerő tovább fejlődik.

Kérdés azonban, hogy honnan állna rendelkezésre helyi munkaerő az új katódgyárhoz. Az Eurostat adatai szerint a közép-dunántúli régióban a harmadik legalacsonyabb a munkanélküliségi arány az egész Európai Unióban, az EU összes, 242 régiója között, alig 1,7 százalékos.

Ács polgármestere nekünk azt mondta, hogy Szijjártó Péter tájékoztatása szerint szlovákiai munkavállalók is jöhetnek, de ő is úgy gondolja, hogy távolabbról is érkezhetnek vendégmunkások.

Ez Lakatos Béla, Ács korábbi városvezetőjének szavai szerint elkerülhetetlen. Lakatos, aki 2018-ig volt polgármester, majd kilépett a Fideszből, arról beszélt nekünk, hogy a településen egyáltalán nincs munkaerő-felesleg.

“Ácson már most is több száz nem ácsi lakik, részben ukrajnaiak, főleg munkásszállásokon, de sok indiai és dél-koreai is van, vannak minden nációból. Az albérletek már most is olyan drágák, mint Győrben. Ácson egy szál munkaerőt nem fognak találni, oda csak vendégmunkások fognak jönni”

– mondta Lakatos Béla telefonon a G7-nek.

Szerinte a településnek alapvetően nyugodt alvóvárosnak kellene lennie, nem pedig ipari területnek – a felhasznált anyagok alapján pedig a katódgyárat potenciálisan veszélyesnek tartja Erről azonban szerinte a döntés nem helyben születik meg. “A környéken Czunyiné országgyűlési képviselő a kiskirály, a kormány pedig a projektet kiemelt beruházássá tette, így Ácson már nem nagyon tudnak beleszólni” – mondta. Lakatos, ha a jelenlegi városvezetés nem hív össze lakossági fórumot, ezt maga fogja kezdeményezni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat Ács akkumulátorgyár Huayou Cobalt Kína Komárom-Esztergom Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. június 24. 05:03 Közélet

Annyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióban

Pénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.

Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

Június 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 21. 05:04 Közélet, Vállalat

Nagyon fáj a külföldi tulajdonú cementgyártóknak a nyakukba varrt adó

Megnéztük, hogy a számok alapján mennyire szenvednek a külföldi kézben lévő építőanyaggyártók, amelyeket a kormány ki akar szorítani a piacról.

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.