Az élelmiszer-infláció mérséklésére kitalált online állami árfigyelő rendszer alapvető élelmiszerek napi árát hasonlítja majd össze, de mivel adatközlési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal felé csak egy bizonyos bevételhatár fölött keletkezik, a vásárlók azoknak a boltoknak az árait látják majd, amelyek között egyébként is éles a verseny.

Hogyan fog működni az állami árfigyelő rendszer? A hétfő esti közlönyben közzétett részletszabályok szerint július 1-től az előző üzleti évet több mint 100 milliárd forint nettó árbevétellel záró kereskedőknek naponta kell feltölteniük hatvanféle élelmiszer árát. A közeli szavatossághatár miatti akciós árakat nem lehet napi árként feltölteni.

Még nincs részletes lista a listázott termékekről, de a kormány eddig

• a sertéscombot,
• fehér kenyeret,
• 1,5 százalékos ESL tejet,
• trappista tömbsajtot,
• lédig idared almát,
• virslit,
• margarint,
• vajat,
• spagetti tésztát,

hozta példának.

Ellentmondás: A 100 milliárdos árbevételhatár miatt az olyan nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok, mint az Aldi, a Lidl, a Spar vagy a Penny beleesnek a kategóriába, ahogy természetesen az Auchan vagy a Tesco is.

Azonban az olyan, jellemzően franschise rendszerben működő – főként magyar tulajdonban lévő – láncoknak, mint a CBA, a Coop vagy a Reál nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségük, ahogy értelemszerűen a kisboltoknak sem.

Bár a szabályok szerint elvileg önkéntes alapon ezek is szolgáltathatnak adatot, nem valószínű, hogy ezt meg fogják tenni, tehát az ilyen boltok árait egyáltalán nem fogja látni a nagy állami ármonitorrendszer.

Kommentár: A G7 több élelmiszercsoport kiskereskedelmi árát saját rendszerben három éve rögzíti és monitorozza minden hónapban, ezekből az adatokból számoljuk saját metodológiával a hazai élelmiszer-inflációt – ami történelmi emelkedés után februártól mérséklődni kezdett, de még így is 36 százalékos.

Ezen tapasztalatok alapján azt mondhatjuk: az árfigyelő rendszer a piacnak éppen abban a részében akarja növelni az árversenyt, ahol az a legélesebb. Az alapvető élelmiszerek esetében ráadásul nagyon gyorsan reagálnak a szereplők egymásra, így ritkán vannak jelentős különbségek.

Az viszont továbbra is rejtve maradhat, hogy van-e jelentős különbség a nagy nemzetközi és a magyar láncok, illetve a kisboltok árai között.

Egy másik csodafegyver: Szintén a nyáron indul el a kormány másik inflációcsökkentő intézkedése, a nagy élelmiszerláncoknak előírt kötelező akciózás. Erről ágazati szereplőkkel folytatott beszélgetések alapján azt írtuk korábban: könnyen visszafelé sülhet el, gyors áremelésre sarkallhatja a kereskedőket, ami rövid távon inflációnövelő hatással bírna.

Nagykép: A magyar infláció 10 százalékponttal jár Közép-Európa előtt, és vezeti az EU-s inflációs rangsort 25,2 százalékkal. (A ma megjelent 24 százalékos áprilisi adatot még nem lehet európai kontextusba tenni, de jó eséllyel továbbra is a legmagasabb lesz.) Az unió fejlettebb országaiban áprilisra egy számjegyűre mérséklődött a pénzromlás üteme, ennek bekövetkeztét Orbán Viktor idén decemberre prognosztizálta még tavaly ősszel.

Egy érdekes friss adat: Az Eurostat szerint a zsiradékok magyar inflációja a sapkázott étolajárakkal együtt is a legnagyobb lett az EU-ban, megelőzve a dán, a belga és a francia adatot, valamint mintegy 10 százalékponttal az uniós átlagot is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen is rég volt, érdemben olcsóbb lett a nagy bevásárlásMost már két egymás utáni hónapban is egyre kevesebbet fizettünk a nagy bevásárlásunk alkalmával, éves összehasonlításban pedig áprilisban már „csak” 35,6 százalékos drágulást mértünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel két éve nem volt ilyen, nem drágultak az élelmiszerek áprilisbanA lakosság fizetőképessége csökken, az árak elérték azt a szintet, ahol a kereslet már látványosan esni kezdett. Áprilisban ennek már az inflációban is mutatkoztak a jelei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar infláció 10 százalékponttal jár Közép-Európa előttLengyelországtól Romániáig 15 százalék körüli a pénzromlás üteme, míg nálunk még mindig 25 százalék feletti az infláció.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat élelmiszer kereskedelem infláció kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában