(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között a MOL vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A kormány az infláció megfékezésére hivatkozva, a 2022-es választási felkészülés jegyében, a háztartások kiadásainak növekedését fékezendő, három termékkörben – az energia-, az üzemanyagárak és hat (majd később még kettő) alapvető élelmiszer esetében – a piacinál lényegesen alacsonyabb hatósági árakat írt elő, amit a közbeszédben ársapkáknak neveznek.

A piacitól elmaradó energiaárak inflációt csökkentő hatása nem vitatott, az üzemanyagok árbefagyasztásáról és az élelmiszer-ársapkáról ezzel szemben az a közvélekedés alakult ki, hogy inflációnövelő hatásúak. Írásomban részletesen áttekintem az ezen álláspont hivatkozási alapjául szolgáló MNB-számítást, és arra is választ keresek, hogy mivel magyarázható az európai szinten is kiugróan magas élelmiszer-drágulás.

Az ársapkák inflációnövelő hatásáról először Matolcsy György beszélt az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában 2022. december 5-én. Bár a bizottsági ülésen a gazdaságpolitikáról sok fontos megállapítást tett a jegybank elnöke, mégis „Az ársapkák inflációs többletet okoznak” címmel jelent meg a meghallgatásról írás egy gazdasági lapban. Az MNB december 16-án közzétette „Az élelmiszerek és üzemanyagok inflációja Magyarországon” című hivatalos ábrakészletét, és megjelent Balatoni András írása az MNB elemzőinek blogján, amely magyarázza az ábrakészletet. Az elemzési igazgató írását még gazdasági lapok is annak bizonyítékaként értékelték, hogy az ársapkák végső soron emelték az árakat. Ezt az érvelést átvették egyes pártok és vezető közgazdászok is.

A jegybank elnöke az MNB 2021. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának országgyűlési tárgyalásakor újra kijelentette, hogy „…az élelmiszeripari ársapkák rontották a helyzetet, az inflációt 3-4 százalékkal mesterségesen és feleslegesen feltornázták.”^*7373. oldal, 3. bekezdés Továbbá „…az egyensúly eleresztése az egyik műhiba, a másik pedig az ársapkákkal megnövelt infláció, amit már régen… – hát, nem kellett volna bevezetni, de ha bevezetik, már régen, január 1-jén ki kellett volna vezetni”.^*7374. oldal, 9.30 utáni első bekezdés

Az az állítás, hogy a piaci árnál olcsóbb hatósági áras termékek növelik az inflációt, ellentmond a formális logikának

is, mert ha valaminek az ára változatlan, akkor az nem növelheti az inflációt. Ezért érdemes alaposabban megnézni, hogy mivel bizonyítja az ársapkák inflációnövelő hatását az MNB.

Az infláció meglódulása nem magyar jelenség, az EU átlagát és a más tagállamokban mértet jelentősen meghaladó hazai inflációnak azonban nyilván sajátos, speciális okai vannak. 2021 novemberében – a kormány gazdaságpolitikájának irányváltását szorgalmazva – Matolcsy György a magas költségvetési hiányt jelölte meg az inflációt növelő hazai tényezőnek.

Nem az ársapkák okozzák a 40 százalék feletti élelmiszer-inflációt

A kiugróan magas, közel ötven százalékos élelmiszer-inflációra sokáig nem találtak magyarázatot. Az MNB márciusi inflációs jelentése szerint „önmagában az élelmiszerek áremelkedése okozza a Csehországgal és Lengyelországgal szemben fennálló hazai többletinfláció körülbelül kétharmadát, a régiós átlaggal szemben pedig közel 50 százalékát. A különbözet túlnyomó része nem a nyers, hanem az élelmiszeripar által feldolgozott élelmiszerekből származik.” Továbbá rögzíti azt is, hogy „a hazai élelmiszerár-emelkedés annak ellenére magas nemzetközi összevetésben, hogy kormányzati intézkedések rögzítették bizonyos alapvető élelmiszerek (a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó étolaj, a sertéscomb, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell és a csirke far-hát, a friss tojás és az étkezési burgonya) árát.

Matolcsy és az MNB szerint azonban nem a hatósági árak ellenére, hanem éppen azok miatt magas a hazai élelmiszer-infláció.

A jegybanki prezentáció fő üzeneteinek konklúziója alapján sokan mások is az EU-átlag csaknem kétszeresét meghaladó drágulás fő okát az ársapkákban látják.

Az MNB elemzési igazgatójának a hivatkozott írásában foglalt álláspontja szerint az árbefagyasztások közvetlen inflációt csökkentő hatása rövid távon volt domináns, tartós fennmaradásukkal az inflációt növelő alkalmazkodási hatások egyre erősebbé váltak, amelyek nagysága 2022 végéhez közeledve elérhették a 3-4 százalékpontot^*Az írás utolsó bekezdése szól erről.. Mivel ő magyarázza az MNB prezentációját, érdemes számszakilag is alaposabban szemügyre venni a dolgozatát. Az árkorlátozás inflációra gyakorolt hatását az alábbi táblázat tartalmazza.

A táblázat adataiból világosan látható, hogy az árkorlátozás közvetlen hatása 3,7 százalékkal mérsékli az inflációt. Ezt azonban az MNB számításai szerint a piaci szereplők döntő részben (a magasabb árrés fenntartásának 0,6-0,8 százalékos árnövelő hatása csak az üzemanyagok hatósági árának megszüntetése után jelentkezik) hatástalanítják. A táblázat számai azt bizonyítják, hogy az élelmiszer- és az üzemanyag-árkorlátozás a fennállása alatt nem inflációnövelő, hanem pontosan ellenkezőleg, az ársapkák 0,8-1,3 százalékkal mérséklik inflációt^*Az MNB szerint az árkorlátozás közvetlen hatása 3,7 százalékkal csökkenti az inflációt. A 3,0-3,7 százalék inflációt növelő hatásból az MNB szerint 0,6-0,8 százalék csak az árkorlátozás megszüntetése után jelentkezik..

Nem az ársapkák alkalmazásának időszakában, hanem – amennyiben helytállóak lennének a számítások és a mögötte álló hipotézisek – az ársapkák kivezetését követően maradhatna fenn 3-3,7 százalékos inflációs hatás. A kettő között az alapvető és lényeges különbség az, hogy az ársapkák növelték vagy nem csökkentették az inflációt, mert a piaci szereplők válaszlépései eliminálták azok hatását. Márpedig a táblázat adatai és címe szerint is ez utóbbiról van szó. Azt érdemes tehát vizsgálni, hogy az ársapkák bevezetésének hatását számszerűsítő tényezők megalapozottak-e, és ha vannak inflációs következmények, akkor azok valóban fennmaradnak-e az árkorlátozások megszüntetése után?

Az MNB számításait összefoglaló fenti táblázat szerint az élelmiszerárstopok közvetlen inflációt csökkentő hatása 1,2 százalék, de ez nem érvényesült, mert a rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre. Ez nyilvánvaló volt a hatósági árak bevezetésekor is, ezért előre lehetett tudni, hogy ez fog történni, és azt is, hogy az élelmiszerárstopnak nem lesz inflációcsökkentő hatása.

Az a példasorozat^*a prezentáció 4. oldalán azonban, 

amely a helyettesítő termékek áralakulásával szemlélteti a hatósági áras termékeken elszenvedett veszteségek inflációs hatását, nem magyaráz meg semmit, különösen nem a közel 50 százalékos drágulást.

Egyrészt azért, mert a helyettesítő termékek volumene nagyságrendileg kisebb, mint az árstopos termékeké. Másrészt azért, mert nemcsak a helyettesítő termékek ára növekedett, hanem szinte minden élelmiszer drágulása messze meghaladta a többi EU tagállam élelmiszer-inflációját. A KSH szerint 31 élelmiszer ára növekedett több mint 50 százalékkal 2022/2021 decemberi összevetésben. Például a kenyér több mint 100 százalékkal, a zsemle 91-el, a spagetti 82-vel, a háztartási keksz 76-tal, a rizs 74-gyel, a só 68 százalékkal drágult, pedig ezek nem helyettesítő termékek.

Az élelmiszerárstopnak az étkezéshez kötődő szolgáltatások áraira történő tovagyűrűző, 0,2-0,4 százalékpontos inflációt növelő hatásának indokolása nem helytálló. Ha az éttermek, büfék a hatósági áras termékeket – amint az indokolás állítja – a nagybani piaci áron vásárolták, akkor nem hathatott rájuk a többi termékre áthárított áremelés, mert az a kiskereskedelemben történt, és nem érintette a nagykereskedelmi piaci árakat. Az éttermi étkezés, a büféáruk és munkahelyi étkezés áraira döntően az energiaárak drasztikus növekedése, a termékdíjak, a béremelkedés és a kata megszüntetése, valamint a forgóeszköz hitelkamatok emelkedése gyakorolt hatást, de nem érintette őket az élelmiszerek hatósági árazása. (Tekintsünk el attól a pozitív hatástól, hogy – különösen eleinte – sok vendéglátós is a kiskereskedelemben vásárolta az ársapkás termékeket.)

Azt alapesetben senki sem vonja kétségbe, hogy a hatósági árak megszüntetését követően az árak piaci szintre növekedése növeli az inflációt. Annak feltételezése azonban, hogy ez így lesz az élelmiszerárstop megszüntetése után is, mert „beragad” az árstop idején más termékekre áthárított árrésveszteség, pusztán egy hipotézis, amit semmivel sem támaszt alá az MNB. Sőt, a mindennapi tapasztalat szerint az árverseny olyan erős, hogy folyamatos árcsökkentő akciókat hirdetnek a nagy áruházláncok. Következésképpen

ahogy az élelmiszerárstop nem eredményezett inflációcsökkentést, úgy annak kivezetése sem növeli az inflációt, mert nem kell veszteséget kompenzálni, és ez minden bizonnyal megjelenik majd az árazásban.

Az árstop hatáselemzésén túlmenően az MNB az egyes élelmiszereknek a V3 országok átlagánál 30-50 százalékkal és az élelmiszer-főcsoportoknak a 13-41 százalékkal magasabb éves inflációját az árfolyam-leértékelődés importárnövelő hatásával és az egyes élelmiszeripari szegmensekben – például tejipari termékek – az ellátási láncokban kialakuló tartós zavarokkal is indokolja. Ezek azonban csak részben magyarázzák az infláció különbségeket. Arra a kérdésre, hogy miért magasabb Magyarországon az infláció még a szomszédos országokhoz képest is, más szerzők is keresték a magyarázatot. A Portfolión megjelent elemzésben a V4 országokban és Romániában mért, EU-átlagot lényegesen meghaladó infláció okát a szerzők a következőkben találják:

• A fogyasztói kosár eltérő szerkezete:
  • az élelmiszerek és alkoholmentes italok aránya a fogyasztói kosárban mind az öt elemzett országban jóval – 3-14 százalékkal – az európai uniós 15,6 százalékos átlag felett van;
  • a rezsiköltségek magas arányúak – bár a hazai 9 százalék csak fele a V3 országokénak;
  • a közlekedés és szállítás költségei megugrottak – a hazai 43 százalékos drágulás számottevően magasabb a többi ország esetén mért 20-30 százaléknál;
• A nemzeti valuták leértékelődése: a forint még a februári erősödése után is messze a legnagyobb mértékben veszített erejéből.
• A fiskális politika: 2021-ben és 2022-ben nálunk volt a legmagasabb az államháztartási hiány, amely a fiskális és a monetáris politika összhangja esetén egyébként nem feltétlenül vezet inflációhoz.
• A munkaerőköltségek és a bérek növekedése: a nominálbérek emelkedése az elmúlt két évben kiemelkedő volt mind az öt országban, és ahogy a munkavállalók bére emelkedik, hajlamosak többet költeni, ami az áruk és szolgáltatások iránti nagyobb kereslethez vezet.
• Kamatpolitika: az MNB emelte a legnagyobb mértékben a kamatokat, az alapkamat szeptember óta 13 százalék, ami több mint kétszerese a többi vizsgált országénak.

A fogyasztási adók növelése bizonyosan növelte az inflációt

Van azonban egy tényező, amelynek inflációt növelő hatásáról nem szólnak sem a fenti cikk szerzői, sem az MNB, sem Balatoni András. Pedig következménye még az árfolyam gyengülésnél is jelentősebb és tartósabb hatású az élelmiszerek és üzemanyagok drágulása tekintetében. Ez pedig az élelmiszereket is érintő termékdíjnövelés és különösen a kiskereskedelmi adó 2023. január 1-től történő 4,1 százalékra növelése^*Ezt az adómértéket az árbevételnek a 100 milliárd forintot meghaladó része után kell megfizetni, de a nagy áruházláncok ebbe a körbe tartoznak, és ők az ármeghatározók. és a kiskereskedelmi pótadó kivetése 2022-re.

2022-ben 2,7 százalék volt a kisker adó, és a júliusban megjelent kormányrendelet értelmében a 2021. évi kisker adó 80 százalékának megfelelő összeget is be kellett fizetni pótadóként 2022 november végén, és ezt kevesebb mint fél év alatt kellett beszedni.

A forgalmi adók növelése áremelő hatású. Minden árbevétel-arányos adó ugyanolyan hatású, mint az áfa, ugyanúgy az eladott termékek nettó értéke alapján kell számolni. A 2022 júliusában kivetett kisker pótadó az egyébként is fizetendő 2,7 százalékos kiskereskedelmi adón felül további 4 százalékos adóemelésnek minősül, mert fél év alatt kellett beszedni a 2021-es 2,5 százalékos kisker adó 80 százalékának fedezetét. Mit tehettek a kisker adóval jelentős mértékben érintett kereskedelmi vállalkozások, ha meg akarták őrizni az elmúlt öt évben kialakult, lényegében stabil jövedelmezőségüket és hatékonysági mutatóikat? Beépítették a kisker adó miatti költségnövekményüket is az árakba, méghozzá azoknak a termékeknek az árába, amelyből a legnagyobb forgalmat bonyolítják, és így a legnagyobb eséllyel tudják a kisker adó miatt megnövekedett költségeiket rövid idő alatt a vásárlókra áthárítani. Ezek a termékek pedig az élelmiszerek. Ráadásul mivel ez az adó költségként viselkedik, amit az árakban érvényesítenek, még áfát is kell utána fizetni.

Az élelmiszer-áremelkedés gyorsulásában szerepet játszhatott az is, hogy a KSH adatai szerint 2022 júliusától csökken az élelmiszer-forgalom volumene, így egyre kisebb mennyiségeken kellett beszedni a kiskereskedelmi pótadót. Karsai Gábor Portfolión megjelent írásának ábrájából az is látszik, hogy a kereskedelemben az áremelést tervezők aránya 2020 közepén, a kiskereskedelmi adó újbóli bevezetésekor kezdett meredeken növekedni, és a pótadó kivetésekor vett új lendületet.

Az üzemanyagárstop hatásának számítása megalapozatlan

Az MNB szerint az üzemanyagok hatósági árazásának – miközben közvetlen hatásként 2,5 százalékkal csökkentette az inflációt – 1,6-2,1 százalékos inflációnövelő hatása volt. Ennek legnagyobb tétele a fogyasztás növekedése miatt romló folyó fizetési mérlegből adódó árfolyamhatás, ami a magasabb inflációs közegben gyors és a korábbiaknál magasabb begyűrűzéssel 0,6-0,7 százalékponttal emelte az inflációt.

Ez a számítás bizonyosan nem megalapozott. Az üzemanyagok fogyasztásának alakulását bemutató ábrában szereplő mennyiségek lényegesen eltérnek a forrásul megjelölt NAV hivatalos statisztikájától. Például az ábra szerint 2019-ben minden hónapban érdemben 480 millió liter alatt maradt az üzemanyag-fogyasztás, és ez még 480 millió liter/hó fogyasztással számolva is egész évben csak 5760 millió liter, miközben a NAV adatai szerint az éves fogyasztás 6497 millió liter volt. És a különbségek minden évre igazak.

2021-ről 2022-re valóban jelentősen, 374 millió literrel, 5,7 százalékkal növekedett az üzemanyag-fogyasztás, ami egyébként nem rendkívüli, mert például 2017-ről 2018-ra ennél is nagyobb mértékű, 5,9 százalékos volt a növekedés. A fizetési mérlegre gyakorolt hatás szempontjából azonban nem ennek, hanem a kőolaj- és kőolajtermék-import értékének van jelentősége. A KSH adatai szerint a 2022-ben ebben a termékkörben a külkereskedelmi forgalom hiányának nettó növekménye 800 millió euró volt, miközben a földgáz és villamosenergia az import/export szaldó 6,713 milliárd euróval volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag-fogyasztás mennyiségének hibája és az energiahordozó-import értékek arányai több mint kétségessé teszik azt, hogy az üzemanyag célú 800 millió euró többletkiadás – miközben több mint 10 milliárd euróval romlott a külkereskedelmi mérleg – rontotta olyan mértékben a fizetési mérleget, hogy annak árfolyamhatása 0,6-0,7 százalékkal növelte az inflációt.

Az üzemanyagár befagyasztásának az árfolyamhatáson túl a magasabb piaci árnak a növekvő vállalati, szállítási költségek begyűrűzése miatt 0,4-0,6 százalékos, valamint az árkorlátozás megszűnését követően a magasabb árrés fennmaradása következtében további 0,6-0,8 százalékos inflációs hatást tulajdonít az MNB.

A szállítási költségek nem az ársapka miatt növekedtek, hanem – amint a KSH adataiból is kitűnik – a piaci áremelkedést érvényesítették a fuvarozó vállalatok.

Az MNB szerint a hatósági ár kivezetése után az inflációs hatás amiatt lesz, mert az üzemanyagok árában jelentősen nagyobb lett az árrés, és külön elemzésben mutatják be, hogy ez így is maradt. Amíg szerintük a Brent kőolaj jegyzésárának növekedése a gázolaj esetén 64, a benzinnél 52 forint áremelést indokol, addig a fogyasztói árak ennél lényegesen nagyobb mértékben, a gázolaj esetén 181, a benzinnél 126 forinttal voltak magasabbak az árkorlátozás megszűnését követő harmadik napon, 2022. december 9-én, mint 2021. november 15-én.  

Az üzemanyagpiac árazásának nem értéséről tanúskodik az üzemanyagok áralakulását bemutató számszaki példa.

Nem lineáris a kapcsolat az alapanyagárak és a termékárak között, mert a termékpiac árazása eltér az alapanyag árának alakulásától. A benzinnek és a gázolajnak külön jegyzésára van, és azok nem azonosan változnak, például a kereslet-kínálat alakulása miatt. Az alapanyag és termék jegyzésárak arányát/különbségét az úgynevezett crack spread mutatja, amely szintén nem állandó, és az elemzés időintervallumában lényegesen növekedett. Például a gázolaj és kőolaj ár jegyzésének aránya a számítási időszakban megduplázódott.

Az pedig félrevezető, hogy a hatósági árak megszüntetését követő harmadik nap adatait vetik össze a bevezetés előtti nap adataival. Ez nem ad valós képet, és csak az inflációs hatásra vonatkozó állításuk alátámasztását szolgálja. Az árstop kivezetése előtti ellátási cirkusz és az áruhiány miatt észszerű és indokolt volt a szokásosnál magasabb árréseket alkalmazni. Mindenekelőtt a piaci kereslet egyensúlya érdekében, de nyilván szerepet játszott az árazásban a korábbi veszteségek pótlása és az év közepén kivetett kiskereskedelmi pótadó fedezetének minél nagyobb mértékű biztosítása is.

Valós képet akkor kaphatunk, ha nem a kőolaj jegyzésárának változásával arányos költség kivetítésével, hanem a jegyzésárak változásával számolunk, továbbá nem az árkorlátozást követő harmadik nap adatait használjuk összehasonlításul, hanem például a jelenlegi, áprilisi adatokat.

Ezért tekintsük át a benzin és gázolaj árának felbontását az ársapka bevezetése előtt és az ársapka kivezetése után az MNB számítása és a piacon érvényesülő árazás szerint, valamint egészítsük ki az árkorlátozás megszüntetése után negyedévvel későbbi adatokkal. Fennmaradt-e a decemberi árrés tartósan, és ezzel növeli az inflációt vagy nem?

Anélkül, hogy a táblázat minden elemét részleteznénk, a következőket érdemes kiemelni:

• Áprilisban mind a költségalapú – módszertanilag hibás – számítás, mind a piaci alapú árazás esetén lényegesen kisebbek az árréskülönbségek, mint 2022. december 9-én, tehát csak átmeneti volt az árkorlátozás megszüntetéskor számolt magas árrésnövekmény.
• A tényleges jegyzésárakon történő árazás esetén – és így áraznak az olajtársaságok is – az árrések lényegesen kisebbek, mint a költségalapú árazással számoltak.
• 2023. április/2021. november viszonylatában a gázolaj esetében a költségalapú 37 forintos árrésnövekménnyel szemben a piaci alapú 17 forint, a benzinnél ugyanez 59 helyett 15 forint.
• A crack spread változó és lényegesen befolyásolja az árréseket.
• A kiskereskedelmi adóval számoltunk, de az energiatermelők 41 százalékos jövedelemadójával nem, holott az már önmagában megmagyarázza az árrés növekedésének döntő részét.

Lehetne még egyéb szakmai érveket is felsorolni, de már a fentiek alapján is leszögezhető, hogy az MNB számítása – miként a többi tétel esetében – az üzemanyagok hatósági árának megszüntetésekor valószínűsített magasabb árrés fennmaradása miatti 0,6–0,8 százalékos inflációs hatást sem támasztja alá.

Van-e tanulság, és mi várható?

A hatósági árakat nem a gazdasági, hanem a politikai haszon maximalizálása érdekében vezette be a kormány. A vezetékes energiahordozók és az üzemanyagok hatósági árazása sok költségvetési forrást igényelt, vagy elmaradt bevételbe került. A néhány alapvető élelmiszer hatósági árazása a kormánynak nem kerül semmibe, de alkalmas arra, hogy még ha kis mértékben is, de valós gondokon enyhítsen.

A magas infláció a jövedelmek nem szándékolt újraelosztását okozza, ami különösen érzékenyen érinti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat. Minél szegényebb egy háztartás, annál nagyobb súlyt képviselnek fogyasztói kosarában az élelmiszerek, vagyis egyre kevesebb szabadon elkölthető jövedelem áll rendelkezésre. Mivel az alapvető szükségletekre fordított kiadás a legkevésbé rugalmas kiadástípus, ezért az ezen termékkört érő ársokkok az alacsony jövedelműeket érintik súlyosabban.

Az élelmiszerárstopot addig tartja meg a kormány, ameddig politika hasznot remél tőle. Kivezetését könnyíti meg az MNB közreműködése az árstopok inflációnövelő hatásának hangoztatásával, amit a véleménybefolyásolók kritika nélkül átvesznek, pedig mint a fentiek mutatják, „az ördög a részletekben lakozik”. Hasonlóan ahhoz, ahogy „Ryanair-adóról” vagy a légitársaságokra kivetett extraprofit adóról beszélnek, miközben valójában a földi kiszolgáló az adóalany, akinek fejpénzt kell fizetnie a repülni akaró utasok után.

Borítékolható, hogy a szankciós infláció fogalom „elinflálódása” után a multik profitéhsége lesz az új magyarázat a kimagasló hazai élelmiszer-inflációra, és a nagy élelmiszerláncok lesznek bűnbakok. Ezt a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálataival fogják alátámasztani, amelynek az lesz a konklúziója, hogy a multik indokolatlanul növelték az árrésüket. Az árrésnövekedés dokumentálható lesz, mert a kiskereskedelmi pótadót és az adó növelését az árrésük emelésével tudták előteremteni. Az árrések növelése pedig indokolttá teszi az extraprofit adót, a kiskereskedelmi adót.

Ezért sem mindegy, hogy az ársapkákra fogjuk a kiugróan magas inflációt, ráadásul alaptalanul, vagy rámutatunk a fogyasztási adók növelésének következményére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA burkolt áfaemelés és a forintgyengülés az élelmiszer-áremelkedés döntő okaBár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte minden alapélelmiszer ára megduplázódott az elmúlt két évbenA KSH szerint egyre kevésbé tűnik durvának a tavalyi rezsiemelés, de az inflációs adat így is magasabb lett a várakozásoknál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokat megmagyaráz az Európa-rekorder magyar inflációból az ipar áremelkedésének szerkezeteMiközben a határokon túl eladott termékek alig 16 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt egy évben, addig az itthoni értékesítésben több mint 56 százalékkal nőttek a magyar ipar árai.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet ársapka árstop árszabályozás benzinárstop élelmiszer-infláció infláció matolcsy györgy mnb Olvasson tovább a kategóriában