Folytatódik az árstopos cicaharc a kormány és a jegybank között
Miért drágultak sokkal jobban az élelmiszerek Magyarországon, mint bárhol máshol Európában? A jegybank (MNB) igazgatója a Portfolión megjelent elemzésében levezette, hogy nagyrészt az árstophoz való kormányzati ragaszkodás miatt. Erre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) két államtitkára válaszelemzést írt a lapban, mert szerintük a fő ok a forint gyengülése (amit elsősorban az MNB dolga lenne megakadályozni).
Ki mit mond?
- A jegybank szerint a boltok jobban megemelték a nem árstopos termékek árát, hogy ellensúlyozzák az árstop miatti veszteségeiket, és ez feljebb tolta az inflációt. Ezen kívül közvetve a benzin 480 forinton tartása is hozzájárult a forint gyengüléséhez, ami szintén növelte az inflációt.
- A GFM szerint a boltok nem tudták teljesen kompenzálni az árstop hatását, a nagy áremelkedés mögött fele részben külső tényezők (háború, aszály, Covid, ellátásilánc-zavarok) állnak, a belső tényezők közül pedig a forintgyengülés a mérvadó. Ha euróban számolnánk, akkor nem is lenne kiugróan magas a magyar adat.
Felülnézet: Sem a jegybank, sem a minisztérium nem említ egyetlen hibát sem, amit vétett volna, vagy saját lépést, amit másképp tett volna a mából visszanézve.
Mi a problémás az egymásra mutogatásban?
- A jegybank elemzése az árstop okozta 3-4 százalékos többletinflációt mutat ki. Ám csak az árstopra koncentrál, nem tér ki arra, hogy a magyar drágulás jelenleg 49,2 százalék, az uniós átlag 18,3 százalék, vagyis a kettő közötti különbséget messze nem fedezi az árstop-hatás.
- A GFM számítása szerint euróban számolva 33,7 százalék (lenne) a magyar élelmiszerár-emelkedés, ám arról kevés szó esik, hogy még ez is nagyon magas. Az elemzés nem ad magyarázatot arra sem, hogy a minden országot érintő külső tényezők Magyarországot miért érintik jobban.
Végső soron a fiskális és a monetáris politika újabb egymásnak feszülését látjuk az írásokban, miközben az egészséges szereposztásban a kettőnek együtt kellene dolgoznia az infláció ellen.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
