G7 Reggel

2022. november 19. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: Csökkenő szociális juttatások

Mi történik Magyarországon? A kormány azt rögzítené, hogy az egyén szociális biztonságért csak akkor vállal felelősséget az állam, ha saját magunk, a hozzátartozónk vagy az önkormányzat sem képesek rá.

• Alapvető változást nem hoz az átírás, és egyelőre nem látni, hogy a felelősség viselőinek részletesebb hierarchiája milyen hatással járhat a gyakorlatban.

Miért módosítanak? A módosítást tartalmazó salátatörvény elnevezése alapján a változtatás Magyarország biztonságát szolgálja, de egyértelmű kommunikáció hiányában nem derült ki, hogy miért pont most és mi indokolta a módosítást.

Mi történik az EU-ban? Az Európai Bizottság szeptemberben fogalmazott meg egy általános ajánlást, amely szerint az energiaszegénység növekvő kockázata miatt a szociális háló megerősítésére van szükség.

Számokban: ahogy a fenti ábra mutatja, Magyarország tavaly a GDP 17,3 százalékát költötte szociális juttatásokra. A mutató 2004-től 2009-ig növekedett, az akkori 22,3 százalékos érték óta pedig jobbára csökkent.

Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében – jelentette be Orbán Viktor, így a kormány a háború kezdete óta már sokadszorra blokkolja az EU-s döntéshozatalt.

Mi ez a közös hitel? Az EU jövőre havi 1,5 milliárd euró kedvezményes (akár kamatmentes) hitellel támogatná Ukrajnát a nyugdíjak fedezésére, a közszolgáltatások ellátására és a kritikus infrastruktúra működtetésére.

• Az összesen 18 milliárd eurót részben piaci hitelekből fedezné az EU, Orbán viszont „arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze”.
• Orbán kétoldalú megállapodás keretében támogatná Ukrajnát, évi 60-70 milliárd forinttal.

Reakciók: a Politico cikke szerint Magyarország azért blokkolja a megállapodást, hogy így helyezzen nyomást az EU-ra a függőben lévő uniós pénzek kifizetése érdekében.

• Többen zsarolásnak nevezték a Politico névtelen uniós forrásai között a magyar álláspontot, Johannes Hahn osztrák költségvetési biztos nyíltan is.
• Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint pedig nem kellene a magyar kormánynak „pókereznie” ezzel.

Tágabb kontextus: az ukrán segély mellett szintén egyedüli tagállamként blokkolta a globális minimumadót. Korábban szintén Magyarország miatt húzódott az olajembargó, és Kirill orosz pátriárkát is magyar vétó miatt szankcionálták.

• Több orosz kormányközeli üzletember szintén magyar vétó miatt nem került fel a szankciós listákra sajtóhírek szerint, mint Alekszej Miller Gazprom-vezető vagy Vlagyimir Potanin, a leggazdagabb orosz.

Mi következik? A 444 szerint az EU-ban látványosan küszködnek, hogy adjanak-e pénzt az Orbán-kormánynak, és az oroszbarát politika miatt több tagállam szívesebben büntetné a magyar kormányt, mint akár csak néhány hónappal ezelőtt.

• Miközben a világ számos országát sújtja az energiaválság és az infláció, a luxus termékek piaca idén 21 százalékkal bővülhet. A Dom Pérignon pezsgő gyártója szerint olyan nagy a kereslet, hogy félő, a készletek kifogynak (G7)
• Stewardessből lett tévés, majd az ország egyik legelismertebb jogásza az új szlovén elnök. Melania Trump is az ügyfelei között volt, elnökként pedig elsősorban a 65 éven felüli, szegénységben élő nőket képviselné (24.hu)
• Diákok és tanárok egymást tapsolják egy miskolci gimnáziumban, ahol több száz diák ülősztrájkolt pénteken. A tanárok közül többen asztalosnak vagy villanyszerelőnek tanulnak, és vannak, akik már otthagyták az iskolát (444)
• Az ingatlanpiaci fordulat újabb jele: enyhülni kezdett a szakemberhiány. Az év elején az építőipari cégek fele a munkaerőhiány miatt nem tudott minden megrendelést ellátni, ez az arány októberben 32 százalékra csökkent (G7)
• Sajátos korkép Twitter-üzenetekben: a vagyona 94 százalékát egy nap alatt elvesztő kriptomilliárdos chaten ismerte el, hogy tényleg piramisjátékot csinált és csak azért akart etikusnak mutatkozni, hogy elismerjék (Vox)
• A vízhiányos Kanári-szigeteken a köd hasznosításával növelnék az erdőterületeket. Van olyan gazdaság, ahol már négy éve kizárólag ködfogókból származó vízzel öntöznek (The Christian Science Monitor)

4. Napi chart: Szoboszlai > Szaúd-Arábia

• A legdrágább játékosok rajtuk kívül a francia Kylian Mbappé (€160), a brazil Vinicius Junior (€120) és az egyaránt 100 millió eurósra becsült spanyol Pedri, német Jamal Musiala és uruguayi Fede Valverdre.
• A 105 milliós összértékűre becsült magyar válogatott hat csapatnál is értékesebb. Szoboszlai Dominik egymaga értékesebb (€35), mint Szaúd-Arábia, Costa Rica vagy Katar válogatottja.

Az angoltanárként dolgozó Ági a pénteki élőláncban vett részt a budapesti Szabadság hídon. Több mint 30 éve tanít, az elmúlt három évben magántanár volt, de a kata módosítása miatt ősszel visszatért a közoktatásba.

Anyjának köszönhetően tanult meg angolul, aki erőltette, hogy az egész család járjon magántanárhoz. Ági ezután a gimnáziumban már intézményes keretek között tanult angolt a ‘80-as évek első felétől.

Mi változott? “A pedagógus közegben ugyanazok a témák, mint a ‘80-as évek végén: a túlterheltség és az alacsony fizetések” – mondta. Ugyan többet bulizott, de akkor sem a tánc vagy az ital volt a középpontban, hanem a világmegváltó beszélgetések.

• Ami mégis változhatott, az a diákok kiállása. “Borzasztó jó érzés látni a fiatalokat. A múltkori élőláncnál el is pityeredtem” – mondta.

Az oktatási tüntetésekről: a kezdetektől részt vesz bennük, nagyon sokra járt, jobbára önállóan. Mivel a mostani iskolájába nemrég érkezett, a szülőkkel, tanárokkal “még nincs olyan viszonyban, hogy megnyíljanak egymásnak”.

• A béremelés mellett azt tartaná a legfontosabbnak, hogy “fent is meghallják”, ha bármivel problémájuk van, tehát nyitottabb legyen a kommunikáció.

Koren Miklós a CEU közgazdaságtani tanszékének tanára.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? Cléo Chassonnery-Zaïgouche gazdaságtörténész blogposztja egy faji diszkriminációs perről.

Miért? „Néhány hete került az Amerikai Legfelsőbb Bíróság elé a Harvard Egyetem ellen indított per, aminek tárgya a faji diszkrimináció az egyetemi felvételiben. A felperes szerint a Harvard negatívan diszkriminálja az ázsiai-amerikai diákokat, hiszen ugyanolyan tanulmányi- és vizsgaeredmények mellett kisebb eséllyel veszi fel őket, mint a fehéreket. A Harvard ezt tagadja, azt állítva, hogy összetett felvételi eljárásuk a legjobb módja annak, hogy sokszínű diákközössége legyen az egyetemnek.

A per általános tárgya a pozitív diszkrimináció (affirmative action) jövője. Közgazdászként számomra a módszertani, szakértői kérdések a legérdekesebbek. Hogyan lehet az adatokból megállapítani, hogy történt-e diszkrimináció? Cléo Chassonnery-Zaïgouch blogja a per korábbi szakaszában írt arról, hogyan befolyásolták a közgazdászok a jogi érvelést és az amerikai bíróságok gyakorlatát.”

Mikor jelent meg? A Nemzeti Sport 1930. július 13-i számában.

Mi jelent meg? “Ma kezdődik végül Uruguay fővárosában, Montevideóban az első világbajnoki torna. Az első napon a Franciaország—Mexikó és Belgium—USA mérkőzés jelenti a nyitányt. A világbajnoki torna győztese ‘az első futballvilágbajnok’ címet kapja, de Európa nagy futballnemzetei kétségbe fogják vonni ennek a büszke címnek jogosságát. Ma már megállapítható, hogy az első világbajnoki torna Montevideóban való megrendezése szerencsétlen ötlet volt. Európa sportközvéleménye fentartással él, a világbajnokság realitását tagadja, de természetesen érdeklődéssel figyel a nagyjelentőségű futballesemény felé.” (Arcanum Adatbázis)