G7 Reggel

2022. november 15. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: KKV-s kamatstop

Mi történt? A kormány október végén jelentette be, hogy a mostanáig változó hitelt törlesztő mikro-, kis- és középvállalkozások törlesztőrészleteit maximálja november 15-től jövő nyárig.

• Egy cégnek nagyjából 10 százalékponttal kevesebb kamatot kell törlesztenie a piaci szinthez képest jelen állás szerint.

Számokban: hatvanezer KKV 2000 milliárdnyi hitelét érinti a döntés, és a félévesre tervezett kamatstop alatt 80 milliárddal kell kevesebbet fizetniük.

• A kamatmegtakarítás így átlagosan 1,3-1,4 millió forint lehet vállalatonként, azaz nagyjából egy dolgozó 3 havi bérköltsége.
• A magyar bankrendszer nettó eredménye az első félévben 225 milliárd forint volt, ennek 36 százalékát teszi ki a becsült 80 milliárdos kamatveszteség.

Kiket érint? A versenyképes, banki szempontból is elfogadható teljesítményű cégek az elmúlt időszakban fel tudtak venni államilag támogatott hitelt, amely jellemzően hosszabb lejáratú és fix kamatozású.

• A rövidebb futamidejű és változó kamatozású kölcsönöket így főleg azok a cégek vették fel és használták például a beruházásaik finanszírozására, amelyek kevésbé versenyképesek, és így nem kaphattak kedvezményes hitelt.

Öt nap hallgatás után kiderült, hogy Palkovics László valóban távozik a kormányból, ráadásul az is, hogy a TIM megszűnik, Vitézy Dávid távozik, három miniszter pedig erősödik.

Mi változik? Új energetikai minisztérium jön létre Lantos Csaba vezetésével, amelyhez a környezetvédelem is tartozni fog, és egyelőre annyi derült ki a terveiről, hogy az eddiginél nagyobb szerepet szán a szélenergiának.

• A közlekedés a Lázár János vezette építésügyi tárcához kerül, aki ennek látványosan örült, a közlekedési államtitkár, Vitézy Dávid pedig távozik.
• Szinén erősödik Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akihez a vállalkozásfejlesztés és a foglalkoztatáspolitika kerül át.
• A felnőttképzés felügyeletét pedig Csák János kulturális és innovációs miniszter veszi át.

Tágabb kontextus: Navracsics és Csák után újabb mérsékeltebb, Nyugat-barát politikus kerül a kormányba. Lantos mindig hangoztatta konzervatív értékrendjét, ugyanakkor a 2010-es években többször árnyaltan beszélt az Orbán-kormányról.

• 2012-ben azt mondta, hogy a kormány már túl sok ellenséggel áll szemben, és többször mondta, hogy konszolidáltabb kormányzást szeretne.
• 2015-ben nagyon nem örült, amikor Putyin a magyar Parlament lépcsőjéről szólította fel magadásra az ukrán katonákat.
• 2018-ban azt mondta, hogy “jól meg kell választani a terepet”, hogy politikai hátszél nélkül tudjon boldogulni egy üzletember Magyarországon.
• Bajnai Gordont a barátjaként írta le, magát pedig halálbüntetés-pártiként jellemezte.

• A legalacsonyabb jövedelmű négymillió magyar jövedelme a saját megítélése szerint nem, vagy alig éri el azt a szintet, amiből szűkösen ki lehet jönni. Az egy főre jutó átlagjövedelmük havi nettó 90 ezer forint (G7)
• “Viszonylag egyértelmű politikai nyomás” alatt születtek a 2020-as NAT szerinti állami tankönyvek – állítja Gloviczki Zoltán, aki 2020-ig az Oktatási Hivatal elnöke volt és felelős kiadója a könyveknek (Válasz Online)
• A tej példáján vizsgáltuk meg, hogy van-e értele az árstopnak, és arra jutottunk, hogy nemcsak az egyéb tejtermékek ára nő az ársapka miatt, hanem a kereslet is az árstopolt tejre, ami nehezen követhető spirált okoz (G7)
• Egyre több gyárban tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnami és mongol vendégmunkások, miután nyáron tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein a kormány (Szabad Európa)
• Nepálban pár évtizede helyi közösségek és önkéntesek milliói kezébe helyezték át az erdők felügyeletét, és harminc év alatt közel kétszeresére nőtt az erdővel borított területek aránya (New York Times)

Jelentősen romlott a magyar erdők állapota az elmúlt évtizedben. Tíz éve az erdők 80 százaléka tünetmentes volt vagy gyengén károsodott, két éve ez 63 százalékra csökkent. Ezen belül a tünetmentes erdők aránya nagyjából a felére esett.

• Magyarország az egyik leginkább sérülékeny ország Európában a klímaváltozás szempontjából, több fafaj is eltűnőben van, az idei, száz éve nem tapasztalt aszály pedig tovább rontotta az erdők állapotát.
• A feketefenyők állapota a legrosszabb (az állomány mindössze 3 százaléka tünetmentes), amely a bükkel együtt várhatóan ki fog pusztulni Magyarországon (rövidebben itt, míg hosszabban itt írtunk az erdők pusztulásáról).

A holland Tom 2015-ben érkezett először Budapestre egy hosszú hétvégére. Annyira megtetszett neki a város, hogy a hétvégéből egy hét lett, majd egy hónap, majd három hónap, és rájött, hogy el kellene kezdeni munkát keresni.

• Azóta is Magyarországon él, magyar a felesége és született két gyereke. Időközben Monorra költöztek, ami “unalmas”, de így tudnak családi házban élni.
• A legjobban azt kedveli a magyarokban, hogy “nagyon udvariasak”, szívesen segítenek a másikon, foglalkoznak egymással, míg Hollandiában nyersebbek és individualistábbak. Tom itt kezdte el például az ajtót tartani másnak.

Mivel foglalkozik? A nyelvtudásának köszönhetően a BP-nél csapatvezető, korábban pedig háborús fotós volt, amit a családalapítás miatt hagyott abba.

• Két éven át fotózott a szíriai polgárháborúban, ahol “párszor majdnem meghalt” (korábbai képeit a honlapján vagy ebben a Foreign Policy cikkben lehet megnézni).

Pletser Tamás az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője, akinek írásai rendszeresen megjelennek a G7-en.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A cseh származású, Kanadában élő tudóssal, Vaclav Smillel készült interjú az energetikai innovációkról.

Miért? „A mai modern világ energia és anyagi rendszereinek megértésében elengedhetetlen érdeme van Vaclav Smilnek. Élete során 40-nél (!) több könyvet írt az energetikai rendszerekről, a dekarbonizációról és a körülöttünk zajló változásról. Különösen azért ajánlom, mert mély természettudományos háttérrel, tudományos megalapozottsággal és számokkal alátámasztva világít rá arra, hogy miként működik anyagi értelemben a világ és milyen nehézségekkel kell megküzdenünk, ha tovább akarunk lépni az új energia források felhasználásában. Vaclav Smil egyik leghűségesebb olvasója Bill Gates, aki az utóbbi időszakban könyveinek előszavát is írja.”

Mikor jelent meg? A Budapesti Hírlap napilap 1926. október 17-i számában.

Mi jelent meg? “A kamatszedés tekintetében a hitelélet terén még mindig tapasztalható túlkapások ismét az érdeklődés homlokterébe állították a kamatszedés hatósági szabályozásának ügyét és általában az egész kamatkérdés törvényhozási rendezését. Hatóságilag üldözni kell mindenkit, aki a hivatalos bankkamatlábon felül bizonyos százaléknál nagyobb kamatot követel, vagy szed.” (Arcanum Adatbázis)