Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. szeptember 19. 04:34 Közélet, Pénz

A kivéreztetett magyar falvak az energiaválságban nem tudnak segíteni sem magukon, sem a lakosaikon

„Nincs olyan önkormányzat jelenleg, amely nincs pánikban. Aki nem kapott még számlát, azért, aki kapott, az pedig azért. Az infláció és a rezsiáremelkedés hatása sokkoló” – mondta a G7-nek Köves Mihály, a Békés megyei Doboz független polgármestere. Már az augusztusi gáz- és áramszámlák is négy-ötszörös emelkedést mutattak, Köves Mihály szerint jövőre pedig akár 15-20-szoros áremelkedés is lehet. A polgármester szerint lényegében mindegy, hogy a szorzó 20-as vagy 120-as, ezt önerőből lehetetlen kigazdálkodni.

A sokszorosára nővő rezsiárak miatt már a kötelező feladatellátás is gondot okoz. A 4000 lakosú nagyközség önkormányzatának kell fenntartania a polgármesteri hivatalt, a helyi egészségházat, a gondozási központot, a település közétkeztetőjét, a bölcsődét és az óvodát.

Néhány intézményben lenne lehetőség a 18 fokos állami szabályozáshoz hasonlóan korlátozni a fűtést, azonban az óvodában és a bölcsődében ezt nem lehet meglépni, mert a jogszabályok szerint szünetet kell elrendelni, ha két nap egymás után a hőmérséklet nem éri el a 20 fokot.

Gulyás Gergely a szombati korményinfón többek között azt mondta, a kormány foglalkozik az önkormányzatok rezsi miatti finanszírozási nehézségeivel és a iskolák illetve oktatási intézmények fűtési szabályaival, de a konkrét döntésekre-szabályokra még várni kell.

Dobozon mindenesetre cikkünk írásakor még arra készültek, hogy a közművelődési intézményt be fogják zárni, és olyan helyre teszik az ott működő foglalkoztató csoportokat, ahol vegyes tüzelésű kazánnal lehet fűteni. Az önkormányzati alkalmazottak közül a nyugdíjba vonulókat nem fogják helyettesíteni, illetve a határozott idejű szerződések meghosszabbítása is kérdéses.

Összességében az látszik, hogy az eddig megszokott, évi 40-70 millió forint feladatellátásra fordítandó kiegészítés összege megugorhat 100 millió forinttal is, gyakorlatilag triplájára emelve a falu működésének összköltségét. A 2020-22 közötti időszak június 30-ig 60 millió forint mínuszt okozott. Ebben benne van a gépjárműadó 40 százalékának elvonása, az iparűzési adó csökkentése és a Covid körül kialakuló költségnövekedés is. Nem létező tartalékokat kellene felélnie Doboznak

– mondta Köves Mihály.

A polgármester szerint próbáltak előre gondolkodni, hiszen a „feladatellátási helyeket” az évek során hőszigetelték, illetve energiatakarékos kazánokat alkalmaznak, aprítékkal vagy fával fűtenek a gáz mellett, de ez sem lesz elég.

Ugyanakkor Köves Mihály szerint a jellemzően alacsony munkaképességű és keresetű lakosság is hiába fordul segítségért az önkormányzathoz, egyre csekélyebb források állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a szép szavakon túl anyagilag támogatni lehessen a faluban élőket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az ismerőseim mind fogják a fejüket, hogy mi lesz itt télen” - hogy látják sorsukat a rezsiemelés vesztesei?A gázáremelés leginkább a Fidesz szavazói bázisát érinti érzékenyen. Négy megye kistelepülésein kérdeztünk körbe, hogy hogyan élik meg a rezsi növekedését.

Ahogy egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, súlyosan érinti az önkormányzatokat a rezsiárak drasztikus növekedése. A G7 összesítése szerint a magyar önkormányzatok összes kiadása tavaly 2900 milliárd forint körül volt. Az akkor alig 2,2 százalékot kitevő energiaköltség azonban 64 milliárd forintról a jelenlegi árak alapján 600-700 milliárdra ugrik.

Ha legkésőbb októberig nem kapnak állami támogatást, számos önkormányzat fizetésképtelen lesz, még a gazdagabbaknál is fel kell függeszteni helyi szolgáltatásokat. A nagyobb városok kihívásairól több cikk jelent meg, mi pedig öt falu vezetőivel beszéltünk, hogy jobban megértsük a helyzetüket.

Elmaradó falunap és nagy gondok

Az alig kétezer fős Jász-Nagykun-Szolnok megyei Alattyánban a falunap marad el az energiaárak miatt. „Ez most nem a szórakozás ideje” – mondta némileg borúsan Huszár Arnold független polgármester. A település kiadásai Dobozhoz hasonlóan 3-4-szeresére emelkednek. A közétkeztető például idén már kétszer emelte az árat, másodszor 40-45 százalékkal.

Az alattyáni önkormányzat fűtéscsökkentéssel, spórolással reagál az áremelkedésre.

A kötelező feladatainkat el kell végeznünk, ehhez pedig a meglévő alkalmazottainkra is szükségünk van. Nélkülük nem lennének elvégezve a feladatok

– mondta Huszár Arnold az esetleges elbocsátásokról.

A művelődési házzal szerencséje van a falunak, hiszen éppen felújítják az épületet, így nem kell a rezsire költeni. Az idősotthont pedig korábban felújították energetikailag, így ott sikerülhet költséghatékonyan megoldani a téli időszakot.

Dobozhoz hasonlóan Alattyánban is „nagy gondokra számítanak” a lakosságnál, náluk is többen az önkormányzathoz fordulnak segítségért. Huszár szerint a 700 háztartásnak kiosztott párezer forintos rezsitámogatás is felborítaná a költségvetést, így ezt helyi szinten képtelenség megoldani.

Huszár Arnold szerint a növekvő kiadások mellett a bevételük is csökkenni fog, mivel az infláció és az energiaárak miatt az üzemek csökkenő termelésére számít, tehát csökkenő iparűzésiadó-bevételre.

A gáz- és áramárakkal kapcsolatban nem lehet előre kalkulálni. Január 1-ig közbeszerzést kell kiírni, azonban erre egyrészt tőke sincs, másrészt a szolgáltatókról sem hallani szinte semmilyen információt. Más településektől úgy tudni, hogy maximum három hónapos szerződéseket lehet kötni a világpiaci ár ingadozása miatt

– mondta Huszár.

Érződik a hangulaton

Ha minden így marad, akkor nem tudom mi lesz, teljesen ki vagyunk véreztetve

– mondja Aller Imre, a Győr-Moson-Sopron megyei Kóny független polgármestere. Szerinte az önkormányzati források fokozatos elvonása nélkül mára talán maradt volna némi mozgástér, azonban a gázszámla várható meghétszereződése, – így az éves összköltség 50 millió forinttal való növekedése – kigazdálkodhatatlan lesz.

Kónynak nagyjából 2700 lakosa, és 9 intézménye van. A nyitvatartási idő részleges korlátozása szinte látszatintézkedés, illetve nem lehet ilyen hirtelen átalakítani a fűtési rendszereket, mert nagyon hosszú az átfutási idő. Mindemellett a bölcsődei és óvodai hőfokkal, az idősellátással, valamint az egészségüggyel egész egyszerűen nem lehet szórakozni

– mondta a polgármester.

Aller szerint a borús előrejelzések érződnek a faluban élők hangulatán, de az önkormányzatnak nagyon kicsi a mozgástere. Szerinte sincs mit és honnan átcsoportosítani arra, hogy a lakosságnak közvetlen segítséget tudjanak nyújtani, hiszen a kötelező feladataikat nekik is el kell látniuk „a nem létező tartalékokból”.

Állami segítséget várnak

Beszélgettem olyan településvezetőkkel is, akik nem szerettek volna maguk és településük nevével szerepelni. A két általam megkeresett dél-magyarországi település intézményei szintén korlátozásokkal fognak működni: elmaradnak rendezvények, korlátozzák a korábban ingyenes közösségi színterek használatát, és civil szervezetek támogatásának megszüntetése is szóba került.

Emellett felmerült, hogy az önkormányzati intézményeket is legfeljebb 18 fokra fűtsék fel a télen, valamint az önkormányzati alkalmazottak elbocsátása vagy munkarendjének megváltoztatása is.
A megkérdezett településvezetők a problémáik megoldását egybehangzóan az államtól várják. Egymástól függetlenül azt mondták, hogy mielőbb központi segítségre van szükségük, mert tömegesen fognak fizetésképtelenné válni az önkormányzatok a következő hónapokban.

Köves Mihály dobozi polgármester szerint az egész önkormányzati feladatellátást át kéne vennie az államnak, hiszen, ha a gyerekek nem tudnak bölcsődébe és óvodába járni, akkor a szülők saját megemelkedett kiadásaikat sem tudják fedezni, mert munka helyett otthon kell lenniük. Huszár Arnold alattyáni polgármester pedig azzal zárta az beszélgetést, hogy bízik a kormányban, illetve az országgyűlési képviselőjében, a fideszes Pócs Jánosban, hiszen „ígéretéhez híven neki kell képviselnie minden jászt”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz önkormányzatoknak minden negyedik forintot rezsire kellene költeni, ami lehetetlen leszTöbb heti számolás után sem látja a legtöbb önkormányzat, hogy mivel jár a rezsi emelkedése, állami beavatkozás nélkül sok település hamar csőd közelébe kerülhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.