„Nincs olyan önkormányzat jelenleg, amely nincs pánikban. Aki nem kapott még számlát, azért, aki kapott, az pedig azért. Az infláció és a rezsiáremelkedés hatása sokkoló” – mondta a G7-nek Köves Mihály, a Békés megyei Doboz független polgármestere. Már az augusztusi gáz- és áramszámlák is négy-ötszörös emelkedést mutattak, Köves Mihály szerint jövőre pedig akár 15-20-szoros áremelkedés is lehet. A polgármester szerint lényegében mindegy, hogy a szorzó 20-as vagy 120-as, ezt önerőből lehetetlen kigazdálkodni.
A sokszorosára nővő rezsiárak miatt már a kötelező feladatellátás is gondot okoz. A 4000 lakosú nagyközség önkormányzatának kell fenntartania a polgármesteri hivatalt, a helyi egészségházat, a gondozási központot, a település közétkeztetőjét, a bölcsődét és az óvodát.
Néhány intézményben lenne lehetőség a 18 fokos állami szabályozáshoz hasonlóan korlátozni a fűtést, azonban az óvodában és a bölcsődében ezt nem lehet meglépni, mert a jogszabályok szerint szünetet kell elrendelni, ha két nap egymás után a hőmérséklet nem éri el a 20 fokot.
Gulyás Gergely a szombati korményinfón többek között azt mondta, a kormány foglalkozik az önkormányzatok rezsi miatti finanszírozási nehézségeivel és a iskolák illetve oktatási intézmények fűtési szabályaival, de a konkrét döntésekre-szabályokra még várni kell.
Dobozon mindenesetre cikkünk írásakor még arra készültek, hogy a közművelődési intézményt be fogják zárni, és olyan helyre teszik az ott működő foglalkoztató csoportokat, ahol vegyes tüzelésű kazánnal lehet fűteni. Az önkormányzati alkalmazottak közül a nyugdíjba vonulókat nem fogják helyettesíteni, illetve a határozott idejű szerződések meghosszabbítása is kérdéses.
Összességében az látszik, hogy az eddig megszokott, évi 40-70 millió forint feladatellátásra fordítandó kiegészítés összege megugorhat 100 millió forinttal is, gyakorlatilag triplájára emelve a falu működésének összköltségét. A 2020-22 közötti időszak június 30-ig 60 millió forint mínuszt okozott. Ebben benne van a gépjárműadó 40 százalékának elvonása, az iparűzési adó csökkentése és a Covid körül kialakuló költségnövekedés is. Nem létező tartalékokat kellene felélnie Doboznak
– mondta Köves Mihály.
A polgármester szerint próbáltak előre gondolkodni, hiszen a „feladatellátási helyeket” az évek során hőszigetelték, illetve energiatakarékos kazánokat alkalmaznak, aprítékkal vagy fával fűtenek a gáz mellett, de ez sem lesz elég.
Ugyanakkor Köves Mihály szerint a jellemzően alacsony munkaképességű és keresetű lakosság is hiába fordul segítségért az önkormányzathoz, egyre csekélyebb források állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a szép szavakon túl anyagilag támogatni lehessen a faluban élőket.
Ahogy egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, súlyosan érinti az önkormányzatokat a rezsiárak drasztikus növekedése. A G7 összesítése szerint a magyar önkormányzatok összes kiadása tavaly 2900 milliárd forint körül volt. Az akkor alig 2,2 százalékot kitevő energiaköltség azonban 64 milliárd forintról a jelenlegi árak alapján 600-700 milliárdra ugrik.
Ha legkésőbb októberig nem kapnak állami támogatást, számos önkormányzat fizetésképtelen lesz, még a gazdagabbaknál is fel kell függeszteni helyi szolgáltatásokat. A nagyobb városok kihívásairól több cikk jelent meg, mi pedig öt falu vezetőivel beszéltünk, hogy jobban megértsük a helyzetüket.
Elmaradó falunap és nagy gondok
Az alig kétezer fős Jász-Nagykun-Szolnok megyei Alattyánban a falunap marad el az energiaárak miatt. „Ez most nem a szórakozás ideje” – mondta némileg borúsan Huszár Arnold független polgármester. A település kiadásai Dobozhoz hasonlóan 3-4-szeresére emelkednek. A közétkeztető például idén már kétszer emelte az árat, másodszor 40-45 százalékkal.
Az alattyáni önkormányzat fűtéscsökkentéssel, spórolással reagál az áremelkedésre.
A kötelező feladatainkat el kell végeznünk, ehhez pedig a meglévő alkalmazottainkra is szükségünk van. Nélkülük nem lennének elvégezve a feladatok
– mondta Huszár Arnold az esetleges elbocsátásokról.
A művelődési házzal szerencséje van a falunak, hiszen éppen felújítják az épületet, így nem kell a rezsire költeni. Az idősotthont pedig korábban felújították energetikailag, így ott sikerülhet költséghatékonyan megoldani a téli időszakot.
Dobozhoz hasonlóan Alattyánban is „nagy gondokra számítanak” a lakosságnál, náluk is többen az önkormányzathoz fordulnak segítségért. Huszár szerint a 700 háztartásnak kiosztott párezer forintos rezsitámogatás is felborítaná a költségvetést, így ezt helyi szinten képtelenség megoldani.
Huszár Arnold szerint a növekvő kiadások mellett a bevételük is csökkenni fog, mivel az infláció és az energiaárak miatt az üzemek csökkenő termelésére számít, tehát csökkenő iparűzésiadó-bevételre.
A gáz- és áramárakkal kapcsolatban nem lehet előre kalkulálni. Január 1-ig közbeszerzést kell kiírni, azonban erre egyrészt tőke sincs, másrészt a szolgáltatókról sem hallani szinte semmilyen információt. Más településektől úgy tudni, hogy maximum három hónapos szerződéseket lehet kötni a világpiaci ár ingadozása miatt
– mondta Huszár.
Érződik a hangulaton
Ha minden így marad, akkor nem tudom mi lesz, teljesen ki vagyunk véreztetve
– mondja Aller Imre, a Győr-Moson-Sopron megyei Kóny független polgármestere. Szerinte az önkormányzati források fokozatos elvonása nélkül mára talán maradt volna némi mozgástér, azonban a gázszámla várható meghétszereződése, – így az éves összköltség 50 millió forinttal való növekedése – kigazdálkodhatatlan lesz.
Kónynak nagyjából 2700 lakosa, és 9 intézménye van. A nyitvatartási idő részleges korlátozása szinte látszatintézkedés, illetve nem lehet ilyen hirtelen átalakítani a fűtési rendszereket, mert nagyon hosszú az átfutási idő. Mindemellett a bölcsődei és óvodai hőfokkal, az idősellátással, valamint az egészségüggyel egész egyszerűen nem lehet szórakozni
– mondta a polgármester.
Aller szerint a borús előrejelzések érződnek a faluban élők hangulatán, de az önkormányzatnak nagyon kicsi a mozgástere. Szerinte sincs mit és honnan átcsoportosítani arra, hogy a lakosságnak közvetlen segítséget tudjanak nyújtani, hiszen a kötelező feladataikat nekik is el kell látniuk „a nem létező tartalékokból”.
Állami segítséget várnak
Beszélgettem olyan településvezetőkkel is, akik nem szerettek volna maguk és településük nevével szerepelni. A két általam megkeresett dél-magyarországi település intézményei szintén korlátozásokkal fognak működni: elmaradnak rendezvények, korlátozzák a korábban ingyenes közösségi színterek használatát, és civil szervezetek támogatásának megszüntetése is szóba került.
Emellett felmerült, hogy az önkormányzati intézményeket is legfeljebb 18 fokra fűtsék fel a télen, valamint az önkormányzati alkalmazottak elbocsátása vagy munkarendjének megváltoztatása is.
A megkérdezett településvezetők a problémáik megoldását egybehangzóan az államtól várják. Egymástól függetlenül azt mondták, hogy mielőbb központi segítségre van szükségük, mert tömegesen fognak fizetésképtelenné válni az önkormányzatok a következő hónapokban.
Köves Mihály dobozi polgármester szerint az egész önkormányzati feladatellátást át kéne vennie az államnak, hiszen, ha a gyerekek nem tudnak bölcsődébe és óvodába járni, akkor a szülők saját megemelkedett kiadásaikat sem tudják fedezni, mert munka helyett otthon kell lenniük. Huszár Arnold alattyáni polgármester pedig azzal zárta az beszélgetést, hogy bízik a kormányban, illetve az országgyűlési képviselőjében, a fideszes Pócs Jánosban, hiszen „ígéretéhez híven neki kell képviselnie minden jászt”.
