Május elsejétől már 25 megyei jogú város van Magyarországon, miután Esztergom és Baja is megkapta a címet. A törvény alapján korábban csak megyeszékhelyek, illetve 50 ezresnél nagyobb települések válhattak megyei jogú várossá, a kormánytöbbség azonban a kampányidőszakban a két kisebb (28, illetve 35 ezres) várossal kivételt tett, elsősorban történelmi érvekre hivatkozva. „Esztergom régi rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága” – mondta Orbán Viktor május elsején ünnepi beszédében.
A gyakorlatban ez viszonylag kevés változást hoz, jórészt az elmúlt évek centralizálásása miatt, ami a megyei politikát és az önkormányzati működést is alapvetően érintette. A két legszembetűnőbb átalakulás, hogy a megyei jogú városokban képviselő-testület helyett közgyűlés működik, a települések pedig kikerülnek a megyei önkormányzat illetékességi köréből. A megyei közgyűlés képviselőire Baján és Esztergomban 2024-ben ezért már nem lehet majd szavazni. A megyei jogú városoknak ugyanakkor kötelező jelleggel biztosítaniuk kell bizonyos közszolgáltatásokat a megye más, nem helyi lakosainak is – ez elsősorban az egészségügyre, oktatásra, kulturális intézményekre vonatkozik.
A megyei jogú városi cím a törvényi kötelezettségek és a viszonylag csekély finanszírozási többletlehetőségek ellenére egyértelműen vonzó az önkormányzatok számára. Budapest után ez a legmagasabb státusz a magyar települési hierarchiában, ez presztízst jelent, és komolyabb térségszervező potenciált kapcsol az adott városhoz. A címet az 1971-es közigazgatási reform előtt csak a négy legnagyobb vidéki város, Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged birtokolta, ekkor lett ötödikként Győr a következő megyei város.
A rendszerváltás idején is csak a százezres települések (Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) tartoztak ebbe a kategóriába, de ezután az összes megyeszékhely megkapta a címet, és négy további város, Sopron, Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa is társult hozzájuk. A mostani kört megelőzően utoljára, 2006-ban Érd vált megyei jogú várossá. Ők nagyközségből rögtön a legmagasabb státuszú településsé váltak, amit döntően a gyors agglomerációs népességnövekedésnek köszönhettek – mondta a G7-nek dr. Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A közigazgatásban ugyan voltak arról szakmai viták, hogy félig alvótelepülésként, komplex intézményrendszer híján a változás mennyire erodálja ezt a címet, de végül akkor is a politika döntött, és a település fejlődésére és a lakosságszámra hivatkozott.
Később már az 50 ezer lakos sem lett volna önmagában elegendő, a 2011-es új önkormányzati törvény szerint csak új település már nem kaphatta volna meg a címet – ezt azonban idén márciusban egy salátatörvényben átírták Baja és Esztergom kedvéért. Emögött politikai megfontolások is feltételezhetők: Esztergomban a kenőpénz-gyanú miatt lemondott Völner Pál helyett kellett a Fidesznek gyorsan új jelöltet és témát találnia (a volt partjelző Erős Gábor végül simán hozta a körzetet). Az ellenzéki vezetésű Baján is fontos volt a megyei jogú városi cím ígérete, amivel végül Zsigó Róbert, a város korábbi polgármestere, fideszes államtitkár állt a nyilvánosság elé – Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere is csak tőle szerzett tudomást a döntésről. Ezt azzal együtt ő is üdvösnek tartotta, hogy szerinte ezzel a kormánypárt elsősorban az ellenzéki jelölt kampányából akarta kifogni a szelet: Kiss László az önálló Bács megye programjával járta a vidéket (Zsigó végül több mint 10 ezer szavazattal kapott többet Kissnél).
Baja valóban kivételes helyzetben van abból a szempontból, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje, a város pedig száz kilométerre van Kecskeméttől, a megyeszékhelytől. Bár Trianonnal a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került a hajdan Bajától egészen Újvidékig húzódó Bács-Bodrog nagyobb része, a megye így is önálló, Baja pedig megyeszékhely maradt az 1950-es, Rákosi-féle megyerendezésig. Ezt követően azonban betagolták Bács-Kiskunba (az új megye annak ellenére kapta ezt a nevet, hogy a történelmi Bácsból egy négyzetcenti sincs benne, hiszen az teljesen Szerbiához került), Baja pedig a határközelisége miatt is egyre inkább perifériaterületté vált, melyet részben leszakították saját vidékéről.
Baja „határ menti, periférikus helyzete miatt meg sem közelíthette Kecskemét jelentőségét, és nem tudta betölteni a neki szánt szerepet, azaz nem tudott az 1950-ben létrejött Bács-Kiskun megye déli területeinek valódi központjává válni” – áll a Hétfa kutatóintézet 2020-as Járásszékhely-monitorában, melyben az egyébként a Duna révén jó közlekedési és turisztikai potenciállal rendelkező város fejlettségi mutatóit vették számba. Csite András szociológus, a Hétfa vezető kutatója szerint Baját évtizedekig elvágták a komolyabb fejlesztési lehetőségektől, most azonban a város saját járása mellett kiszolgálhatná a Vajdaság nyugati részét is – elsősorban gazdasági, kulturális, kereskedelmi és oktatási dimenzióban. A gazdaságilag előnyösebb helyzetű, határ menti Esztergom dél-szlovákiai viszonylatban ugyanerre lenne képes, és ott szintén egy történelmi megyeszékhely jogainak részleges visszaállításáról van szó.
A megyei jogú városok térségszervező jelentőséggel bírnak, a kérdés, hogy ténylegesen mennyire tudnak megfelelni ennek a szerepkörnek. Kell egy tudatos, 15 éves városépítő politika ahhoz, hogy ezt a bennük rejlő potenciált ki tudják hozni
– mondta Csite a G7-nek. Szerinte a rendszerváltás utáni harminc év egyik nagy vesztese éppen ez a 30 ezres népességnagyság körüli, kis-középvárosi világ volt, ahonnan a nagyobb települések elszívták az intézményeket és a gazdasági forrásokat. „Innen, aki tudott, a megyei jogú városi címre törekedett, hogy megpróbálja megakadályozni ezt a elsüllyedésést.”
Csite András szerint a megyei jogú városi státusz még úgy is jelenthet némi védelmet, hogy közigazgatási szempontból sok funkcionális előnnyel jelenleg nem jár, inkább presztízst jelent. Mint mondja, ő minden polgármesternek azt szokta javasolni, hogy „ha odaértek a hídhoz, menjenek át rajta akkor is, ha nem tudni, mi van a túloldalán, vagy az ér-e most valamit” – bármikor jöhet olyan fordulat, ahol egy megyei városi cím ismét jelentőséggel bírhat.
A megyei jogú városi rang egy elitklub részévé teszi a települést, aminek alkalmanként gyakorlati előnyei is lehetnek – mondja Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára. Ez feladatfinanszírozásban ugyan nem jelenik meg, de eseti működési támogatásokban hozhat pluszforrásokat a költségvetési tartalék terhére, és fejlesztési pénzekben is sokat számíthat.
Előbbire valóban találhatunk példákat a közelmúltból: 2020 decemberében például egy kormányhatározattal a megyei jogú városok többsége jelentős kiegészítéseket kapott, amit az önkormányzati szférában akkor karácsony előtti aranyesőként emlegettek – a kormánypárti vezetésű települések jellemzően nem is feladathoz kötötten. Az elmúlt években a megyei jogú városok a költségvetésükhöz képest általában is nagyobb arányban kaptak kiegészítő támogatást kormányzati döntéssel, bár a közigazgatási státusznál fontosabb szempont lehet, hogy melyik oldalról jön a városvezetés. A 2014-2020-es uniós programozási ciklusban a 3178 településből a 23 megyei jogú város az operatív programokban biztosított fejlesztési források 41%-át vitte el támogatásként.
A fejlesztésekben a megyei jogú városi címnek a 2015-ben indult, Lázár Jánoshoz kötött Modern városok programban volt igazán nagy jelentősége. A 23 akkori megyei jogú város összesen 4000 milliárd forint forrást kapott, nagyobb részt hazai forrásból – olyan infrastrukturális és intézményi beruházásokra, amelyeknek elvileg az egész megyére van kisugárzása, vagy biztosítják a közszolgáltatások jobb elérhetőségét. Ebben a programban irányozták elő azt is, hogy az összes megyei jogú város kétszer kétsávos autóúton elérhető legyen.
A Modern városok programban a 270 programelem közel fele már megvalósult, a többit 2025-ig kívánják, ha nem is mind befejezni, de legalább elkezdeni. Ebbe a körbe Baja és Esztergom jelen állás szerint már nem tud bekapcsolódni, azt pedig, hogy lesz-e esetleg az új ciklusban második kör, egyelőre nem tudni. A makrogazdasági kilátások fényében nem tűnik túl valószínűnek, hogy hazai költségvetési forrásokból komolyabb tételeket szabadítanának fel erre a célra, így egyelőre inkább a TOP Plusz program keretében várt uniós támogatások lehívásában bízhatnak a városok – ez most a tervezési szakasz végén tart. Az Esztergomot az óbudai térséggel összekötő M10-esről és a Bicske felé az M1-hez csatlakozó M100-asról tavaly óta van politikai döntés. Azt még nem tudni, hogy Baja gyorsforgalmi úton elérhető lesz-e mondjuk a majdani M8-ashoz való csatlakozással.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
