Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. május 2. 17:30 Közélet

Mire megy a visszakapott presztízzsel a két új megyei jogú város?

Május elsejétől már 25 megyei jogú város van Magyarországon, miután Esztergom és Baja is megkapta a címet. A törvény alapján korábban csak megyeszékhelyek, illetve 50 ezresnél nagyobb települések válhattak megyei jogú várossá, a kormánytöbbség azonban a kampányidőszakban a két kisebb (28, illetve 35 ezres) várossal kivételt tett, elsősorban történelmi érvekre hivatkozva. „Esztergom régi rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága” – mondta Orbán Viktor május elsején ünnepi beszédében.

A gyakorlatban ez viszonylag kevés változást hoz, jórészt az elmúlt évek centralizálásása miatt, ami a megyei politikát és az önkormányzati működést is alapvetően érintette. A két legszembetűnőbb átalakulás, hogy a megyei jogú városokban képviselő-testület helyett közgyűlés működik, a települések pedig kikerülnek a megyei önkormányzat illetékességi köréből. A megyei közgyűlés képviselőire Baján és Esztergomban 2024-ben ezért már nem lehet majd szavazni. A megyei jogú városoknak ugyanakkor kötelező jelleggel biztosítaniuk kell bizonyos közszolgáltatásokat a megye más, nem helyi lakosainak is – ez elsősorban az egészségügyre, oktatásra, kulturális intézményekre vonatkozik.

A megyei jogú városi cím a törvényi kötelezettségek és a viszonylag csekély finanszírozási többletlehetőségek ellenére egyértelműen vonzó az önkormányzatok számára. Budapest után ez a legmagasabb státusz a magyar települési hierarchiában, ez presztízst jelent, és komolyabb térségszervező potenciált kapcsol az adott városhoz. A címet az 1971-es közigazgatási reform előtt csak a négy legnagyobb vidéki város, Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged birtokolta, ekkor lett ötödikként Győr a következő megyei város.

A rendszerváltás idején is csak a százezres települések (Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) tartoztak ebbe a kategóriába, de ezután az összes megyeszékhely megkapta a címet, és négy további város, Sopron, Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa is társult hozzájuk. A mostani kört megelőzően utoljára, 2006-ban Érd vált megyei jogú várossá. Ők nagyközségből rögtön a legmagasabb státuszú településsé váltak, amit döntően a gyors agglomerációs népességnövekedésnek köszönhettek – mondta a G7-nek dr. Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A közigazgatásban ugyan voltak arról szakmai viták, hogy félig alvótelepülésként, komplex intézményrendszer híján a változás mennyire erodálja ezt a címet, de végül akkor is a politika döntött, és a település fejlődésére és a lakosságszámra hivatkozott.

Később már az 50 ezer lakos sem lett volna önmagában elegendő, a 2011-es új önkormányzati törvény szerint csak új település már nem kaphatta volna meg a címet – ezt azonban idén márciusban egy salátatörvényben átírták Baja és Esztergom kedvéért. Emögött politikai megfontolások is feltételezhetők: Esztergomban a kenőpénz-gyanú miatt lemondott Völner Pál helyett kellett a Fidesznek gyorsan új jelöltet és témát találnia (a volt partjelző Erős Gábor végül simán hozta a körzetet). Az ellenzéki vezetésű Baján is fontos volt a megyei jogú városi cím ígérete, amivel végül Zsigó Róbert, a város korábbi polgármestere, fideszes államtitkár állt a nyilvánosság elé – Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere is csak tőle szerzett tudomást a döntésről. Ezt azzal együtt ő is üdvösnek tartotta, hogy szerinte ezzel a kormánypárt elsősorban az ellenzéki jelölt kampányából akarta kifogni a szelet: Kiss László az önálló Bács megye programjával járta a vidéket (Zsigó végül több mint 10 ezer szavazattal kapott többet Kissnél).

Baja valóban kivételes helyzetben van abból a szempontból, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje, a város pedig száz kilométerre van Kecskeméttől, a megyeszékhelytől. Bár Trianonnal a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került a hajdan Bajától egészen Újvidékig húzódó Bács-Bodrog nagyobb része, a megye így is önálló, Baja pedig megyeszékhely maradt az 1950-es, Rákosi-féle megyerendezésig. Ezt követően azonban betagolták Bács-Kiskunba (az új megye annak ellenére kapta ezt a nevet, hogy a történelmi Bácsból egy négyzetcenti sincs benne, hiszen az teljesen Szerbiához került), Baja pedig a határközelisége miatt is egyre inkább perifériaterületté vált, melyet részben leszakították saját vidékéről.

Baja „határ menti, periférikus helyzete miatt meg sem közelíthette Kecskemét jelentőségét, és nem tudta betölteni a neki szánt szerepet, azaz nem tudott az 1950-ben létrejött Bács-Kiskun megye déli területeinek valódi központjává válni” – áll a Hétfa kutatóintézet 2020-as Járásszékhely-monitorában, melyben az egyébként a Duna révén jó közlekedési és turisztikai potenciállal rendelkező város fejlettségi mutatóit vették számba. Csite András szociológus, a Hétfa vezető kutatója szerint Baját évtizedekig elvágták a komolyabb fejlesztési lehetőségektől, most azonban a város saját járása mellett kiszolgálhatná a Vajdaság nyugati részét is – elsősorban gazdasági, kulturális, kereskedelmi és oktatási dimenzióban. A gazdaságilag előnyösebb helyzetű, határ menti Esztergom dél-szlovákiai viszonylatban ugyanerre lenne képes, és ott szintén egy történelmi megyeszékhely jogainak részleges visszaállításáról van szó.

A megyei jogú városok térségszervező jelentőséggel bírnak, a kérdés, hogy ténylegesen mennyire tudnak megfelelni ennek a szerepkörnek. Kell egy tudatos, 15 éves városépítő politika ahhoz, hogy ezt a bennük rejlő potenciált ki tudják hozni

– mondta Csite a G7-nek. Szerinte a rendszerváltás utáni harminc év egyik nagy vesztese éppen ez a 30 ezres népességnagyság körüli, kis-középvárosi világ volt, ahonnan a nagyobb települések elszívták az intézményeket és a gazdasági forrásokat. „Innen, aki tudott, a megyei jogú városi címre törekedett, hogy megpróbálja megakadályozni ezt a elsüllyedésést.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellenA vezetők gyakran tudomásul sem veszik, a helyiek körében viszont gyakori a történelmi igazságtalanság érzése, amiért kimaradnak a fejlesztésekből. Jelinek Csaba és Virág Tünde a G7 Podcast vendége.

Csite András szerint a megyei jogú városi státusz még úgy is jelenthet némi védelmet, hogy közigazgatási szempontból sok funkcionális előnnyel jelenleg nem jár, inkább presztízst jelent. Mint mondja, ő minden polgármesternek azt szokta javasolni, hogy „ha odaértek a hídhoz, menjenek át rajta akkor is, ha nem tudni, mi van a túloldalán, vagy az ér-e most valamit” – bármikor jöhet olyan fordulat, ahol egy megyei városi cím ismét jelentőséggel bírhat.

A megyei jogú városi rang egy elitklub részévé teszi a települést, aminek alkalmanként gyakorlati előnyei is lehetnek – mondja Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára. Ez feladatfinanszírozásban ugyan nem jelenik meg, de eseti működési támogatásokban hozhat pluszforrásokat a költségvetési tartalék terhére, és fejlesztési pénzekben is sokat számíthat.

Előbbire valóban találhatunk példákat a közelmúltból: 2020 decemberében például egy kormányhatározattal a megyei jogú városok többsége jelentős kiegészítéseket kapott, amit az önkormányzati szférában akkor karácsony előtti aranyesőként emlegettek – a kormánypárti vezetésű települések jellemzően nem is feladathoz kötötten. Az elmúlt években a megyei jogú városok a költségvetésükhöz képest általában is nagyobb arányban kaptak kiegészítő támogatást kormányzati döntéssel, bár a közigazgatási státusznál fontosabb szempont lehet, hogy melyik oldalról jön a városvezetés. A 2014-2020-es uniós programozási ciklusban a 3178 településből a 23 megyei jogú város az operatív programokban biztosított fejlesztési források 41%-át vitte el támogatásként.

A fejlesztésekben a megyei jogú városi címnek a 2015-ben indult, Lázár Jánoshoz kötött Modern városok programban volt igazán nagy jelentősége. A 23 akkori megyei jogú város összesen 4000 milliárd forint forrást kapott, nagyobb részt hazai forrásból – olyan infrastrukturális és intézményi beruházásokra, amelyeknek elvileg az egész megyére van kisugárzása, vagy biztosítják a közszolgáltatások jobb elérhetőségét. Ebben a programban irányozták elő azt is, hogy az összes megyei jogú város kétszer kétsávos autóúton elérhető legyen.

A Modern városok programban a 270 programelem közel fele már megvalósult, a többit 2025-ig kívánják, ha nem is mind befejezni, de legalább elkezdeni. Ebbe a körbe Baja és Esztergom jelen állás szerint már nem tud bekapcsolódni, azt pedig, hogy lesz-e esetleg az új ciklusban második kör, egyelőre nem tudni. A makrogazdasági kilátások fényében nem tűnik túl valószínűnek, hogy hazai költségvetési forrásokból komolyabb tételeket szabadítanának fel erre a célra, így egyelőre inkább a TOP Plusz program keretében várt uniós támogatások lehívásában bízhatnak a városok – ez most a tervezési szakasz végén tart. Az Esztergomot az óbudai térséggel összekötő M10-esről és a Bicske felé az M1-hez csatlakozó M100-asról tavaly óta van politikai döntés. Azt még nem tudni, hogy Baja gyorsforgalmi úton elérhető lesz-e mondjuk a majdani M8-ashoz való csatlakozással.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk egy titkos fideszes kádertemetőtValószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgészen szürreális módot talált a kormány, hogy bármikor elvonhassa a települések fő adóbevételétA megyei önkormányzatok eddig tetszhalott kádertemetők voltak, most az iparűzési adó elvonásának eszközei lettek, ez a közigazgatási rendszer megcsúfolása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ellenzéki vezetésű városok lakóitól fejenként 39 ezer forintot vett el a kormány, hogy aztán valamennyit visszaadjonAz elvonások még a fideszes önkormányzatokat is padlóra küldték volna, ha nem jön a látszólag véletlenszerűen osztogatott kompenzáció.

Közélet Baja Esztergom közigazgatás megyei jogú város Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2022. december 1. 04:34 Közélet

Halk szavú és békés volt az egyházi iskolák tanárainak demonstrációja, mégis új helyzetet teremtett

Az egyházi iskolákkal kivételezik a kormány, de ez nem látszik a tanárok bérén

Pálos Máté
2022. november 26. 19:03 Közélet

A mai tanártüntetés előtt adott pluszpénzt a kormány az egyházi iskoláknak

Magyarázhatja a rendeletek időzítését, hogy az egyházi iskolákban dolgozó tanárok első tömeges és nyílt különdemonstrációja óta ez az első jelentős pedagógusmegmozdulás.

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.