A 2018-as parlamenti választások eredményeiből tanulva fogtak össze az ellenzéki pártok, akkor ugyanis az ellenzék hat pártjára leadott szavazatok összege 90 ezerrel megelőzte a Fidesz eredményét. Vasárnap azonban kiderült – ahogy erre sokan előre figyelmeztettek -, hogy a pártok szavazói nem hozhatóak össze maradéktalanul egy táborba. Egy meg egy néha nem kettő.
Az elemzések reflektorfényébe a vidék jobboldali szavazói kerültek, hiszen úgy látszik, leginkább ők hiányoztak vasárnap az ellenzéki táborból. A közös ellenzéki listát vezető Márky-Zay Péter nyilatkozata szerint tisztában volt vele, hogy a jobbikos szavazók harmadát elveszítették. Azonban a választás napjáig senki sem gondolta, hogy ennél sokkal többet: a jobbikos szavazók kétharmada pártolt át a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Fideszhez.
A jobboldali szavazók eltávolodása visszahozta a centrális erőtér jelenségét a magyar közéletbe, tehát hogy a Fidesztől jobbra és balra is vannak ellenzéki pártok, és ezek nem fognak össze.
Szintén fontos eredmény, hogy
az adatokból úgy látszik, balról is durván 150 ezer szavazót veszített a hat párt az elmúlt négy évben.
Ez felveti a kérdést, hogy tudott-e volna (vagy tud-e a jövőben) még jobbra tolódni egy esetleges koalíció annak érdekében, hogy meggyőzze a Mi Hazánk mostani szavazóit – vagy ez azzal járna, hogy még inkább lemorzsolódnak a baloldali érzelmű szavazók.
Ha helyi szinten aggregáljuk az adatokat, meg tudjuk különböztetni az ellenzéken belül inkább bal- és inkább jobboldali településeket. Azok a városok és falvak, ahol 2018-ban a MSZP-PM listájára leadott szavazatok megelőzték a többi ellenzéki pártlistát, vélhetően baloldali érzelműbb települések. Ahol pedig a Jobbik lett a legerősebb ellenzéki párt négy éve, azok lehetnek az ellenzéken belüli jobboldali területek.
Ebben a bontásban azt látjuk, hogy a hatpárti összefogás a legtöbb szavazatot az utóbbi területeken veszítette el: vasárnap 720 ezer szavazattal kapott a „jobboldali” városokban kevesebbet, mint négy éve. Azonban 165 ezer szavazattal kevesebbet gyűjtött be ott is, ahol korábban az MSZP-PM uralta az ellenzéki oldalt.
A Karácsony Gergely által vezetett a legerősebb ellenzéki lista volt 2018-ban többek között sok budapesti kerületben, Szegeden, Szombathelyen, Szekszárdon, Budaörsön, Törökbálinton és Nyírbátorban. Közben a Jobbik volt a legerősebb ellenzéki párt a legtöbb vidéki nagy- és középvárosban, így például Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Győrben, a budapesti XV. és XXII. kerületben, de Ózdon, Egerben és Gyulán is.
Az adatokból egyértelműen úgy tűnik, hogy az inkább baloldali érzelmű településeken a lemorzsolódók most vasárnap nem szavaztak át más listára, mivel nem volt baloldali alternatívája (listán biztos nem) a hatpárti összefogásnak. Ők jellemzően otthon maradtak*Követni természetesen nem tudjuk az embereket, hogy mikor kire szavaztak. Emiatt ugyanarra a korrelációs logikára kell támaszkodjunk ahhoz, hogy bemutassuk, mi történt a baloldali érzelmű szavazókkal, mint amire akkor támaszkodunk, amikor következtetéseket vonunk le arról, hogy sok Jobbik-szavazó valószínűleg átszavazott a Mi Hazánkra.. A fenti ábrán látszik, hogy míg a jobboldali településeken 270 ezerrel volt alacsonyabb a részvétel, mint négy éve, addig a baloldaliakon 107 ezerrel. Ez viszont arányaiban azt jelzi, hogy
a baloldali dominanciájú körzetekben a lemorzsolódó szavazók 65 százalékának megfelelő számú ember maradt otthon, míg a jobboldali körzetekben ez az arány csak 35 százalék.
A szavazó jobboldaliak vélhetően a Fideszre vagy a Mi Hazánkra voksoltak: ez a két pártlista erősödött ott, ahol az ellenzék gyengült. Az inkább jobboldali városokban a Mi Hazánk összesen 270 ezer szavazatot tudott szerezni, míg a Fidesz 120 ezer szavazattal lett erősebb. A Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz (MKKP) került 50 ezer szavazat. A lenti ábrán azonban az is látszik, hogy az inkább baloldali városokban ez egészen máshogy alakult; alig erősödött az MKKP és a Mi Hazánk, a Fidesz még gyengült is 12 ezer szavazattal. Ez is azt a feltevést erősíti, hogy a baloldali lemorzsolódó ellenzékiek nem átszavaztak, hanem otthon maradtak.
Összeszedtük azokat a településeket, ahol a legnagyobbat bukta az ellenzék. A városok listája beszédes, hiszen a top 10 város és kerület között – ahol összesen 134 ezer szavazatot veszítettek – Miskolc és Szeged mellett három budapesti kerület is helyet kapott. A III. kerületben 11 ezer szavazatot bukott el a hatpárti koalíció, ami rengeteg: a hat párt négy évvel korábbi szavazatainak negyede.
Természetesen a nagy településeken lehet sok szavazatot nyerni és veszíteni is, emiatt ezek az urbánus közösségek az ilyen listákon mindenképp előkelő helyen szerepelnek*A fenti grafikonon nem egyenlő a hat pártra leadott 2018-as szavazatok száma a 2022-es egyesült ellenzékre leadott szavaztok, az otthonmaradók, a Mi Hazánkra szavazók és az MKKP-ra szavazók összegével, hiszen a Fidesz és ezen pártok között is van átjárás, valamint páran szavaztak még a NÉP listájára és a MEMO-ra is.. Így is látszik azonban, hogy negyedmillió szavazatot a nagyvárosokban bukott az ellenzék, ebből is 180 ezret Pécsett, Szegeden és Budapesten. Olyan városokban, amelyek az ellenzéken belül is baloldali bástyának számítanak.
Márky-Zay Péter többször utalt arra, hogy baloldali programja van az ellenzéknek. Aki viszont nem ásta bele magát a koalíció programjába, az könnyen érezhette úgy, hogy sok gesztust nem tett a baloldalnak a miniszterelnök-jelölt. Márky-Zaynak abban igaza van, hogy a baloldaliak nem hagyták el az összefogást akkora számban, mint a jobboldali ellenzékiek. Azonban a számok azt mutatják, hogy a baloldali szavazó tömegek sem hajlandóak túl messzire elmenni a keresztény-konzervatív politikai egyenesen; inkább otthon maradnak.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
