Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2022. április 7. 17:14 Adat, Közélet

A baloldalról is veszített 100-150 ezer szavazót a hatpárti ellenzék

A 2018-as parlamenti választások eredményeiből tanulva fogtak össze az ellenzéki pártok, akkor ugyanis az ellenzék hat pártjára leadott szavazatok összege 90 ezerrel megelőzte a Fidesz eredményét. Vasárnap azonban kiderült – ahogy erre sokan előre figyelmeztettek -, hogy a pártok szavazói nem hozhatóak össze maradéktalanul egy táborba. Egy meg egy néha nem kettő.

Az elemzések reflektorfényébe a vidék jobboldali szavazói kerültek, hiszen úgy látszik, leginkább ők hiányoztak vasárnap az ellenzéki táborból. A közös ellenzéki listát vezető Márky-Zay Péter nyilatkozata szerint tisztában volt vele, hogy a jobbikos szavazók harmadát elveszítették. Azonban a választás napjáig senki sem gondolta, hogy ennél sokkal többet: a jobbikos szavazók kétharmada pártolt át a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Fideszhez.

A jobboldali szavazók eltávolodása visszahozta a centrális erőtér jelenségét a magyar közéletbe, tehát hogy a Fidesztől jobbra és balra is vannak ellenzéki pártok, és ezek nem fognak össze.

Szintén fontos eredmény, hogy

az adatokból úgy látszik, balról is durván 150 ezer szavazót veszített a hat párt az elmúlt négy évben.

Ez felveti a kérdést, hogy tudott-e volna (vagy tud-e a jövőben) még jobbra tolódni egy esetleges koalíció annak érdekében, hogy meggyőzze a Mi Hazánk mostani szavazóit – vagy ez azzal járna, hogy még inkább lemorzsolódnak a baloldali érzelmű szavazók.

Ha helyi szinten aggregáljuk az adatokat, meg tudjuk különböztetni az ellenzéken belül inkább bal- és inkább jobboldali településeket. Azok a városok és falvak, ahol 2018-ban a MSZP-PM listájára leadott szavazatok megelőzték a többi ellenzéki pártlistát, vélhetően baloldali érzelműbb települések. Ahol pedig a Jobbik lett a legerősebb ellenzéki párt négy éve, azok lehetnek az ellenzéken belüli jobboldali területek.

Ebben a bontásban azt látjuk, hogy a hatpárti összefogás a legtöbb szavazatot az utóbbi területeken veszítette el: vasárnap 720 ezer szavazattal kapott a „jobboldali” városokban kevesebbet, mint négy éve. Azonban 165 ezer szavazattal kevesebbet gyűjtött be ott is, ahol korábban az MSZP-PM uralta az ellenzéki oldalt.

A Karácsony Gergely által vezetett a legerősebb ellenzéki lista volt 2018-ban többek között sok budapesti kerületben, Szegeden, Szombathelyen, Szekszárdon, Budaörsön, Törökbálinton és Nyírbátorban. Közben a Jobbik volt a legerősebb ellenzéki párt a legtöbb vidéki nagy- és középvárosban, így például Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Győrben, a budapesti XV. és XXII. kerületben, de Ózdon, Egerben és Gyulán is.

Az adatokból egyértelműen úgy tűnik, hogy az inkább baloldali érzelmű településeken a lemorzsolódók most vasárnap nem szavaztak át más listára, mivel nem volt baloldali alternatívája (listán biztos nem) a hatpárti összefogásnak. Ők jellemzően otthon maradtak*Követni természetesen nem tudjuk az embereket, hogy mikor kire szavaztak. Emiatt ugyanarra a korrelációs logikára kell támaszkodjunk ahhoz, hogy bemutassuk, mi történt a baloldali érzelmű szavazókkal, mint amire akkor támaszkodunk, amikor következtetéseket vonunk le arról, hogy sok Jobbik-szavazó valószínűleg átszavazott a Mi Hazánkra.. A fenti ábrán látszik, hogy míg a jobboldali településeken 270 ezerrel volt alacsonyabb a részvétel, mint négy éve, addig a baloldaliakon 107 ezerrel. Ez viszont arányaiban azt jelzi, hogy

a baloldali dominanciájú körzetekben a lemorzsolódó szavazók 65 százalékának megfelelő számú ember maradt otthon, míg a jobboldali körzetekben ez az arány csak 35 százalék.

A szavazó jobboldaliak vélhetően a Fideszre vagy a Mi Hazánkra voksoltak: ez a két pártlista erősödött ott, ahol az ellenzék gyengült. Az inkább jobboldali városokban a Mi Hazánk összesen 270 ezer szavazatot tudott szerezni, míg a Fidesz 120 ezer szavazattal lett erősebb. A Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz (MKKP) került 50 ezer szavazat. A lenti ábrán azonban az is látszik, hogy az inkább baloldali városokban ez egészen máshogy alakult; alig erősödött az MKKP és a Mi Hazánk, a Fidesz még gyengült is 12 ezer szavazattal. Ez is azt a feltevést erősíti, hogy a baloldali lemorzsolódó ellenzékiek nem átszavaztak, hanem otthon maradtak.

Összeszedtük azokat a településeket, ahol a legnagyobbat bukta az ellenzék. A városok listája beszédes, hiszen a top 10 város és kerület között – ahol összesen 134 ezer szavazatot veszítettek – Miskolc és Szeged mellett három budapesti kerület is helyet kapott. A III. kerületben 11 ezer szavazatot bukott el a hatpárti koalíció, ami rengeteg: a hat párt négy évvel korábbi szavazatainak negyede.

Természetesen a nagy településeken lehet sok szavazatot nyerni és veszíteni is, emiatt ezek az urbánus közösségek az ilyen listákon mindenképp előkelő helyen szerepelnek*A fenti grafikonon nem egyenlő a hat pártra leadott 2018-as szavazatok száma a 2022-es egyesült ellenzékre leadott szavaztok, az otthonmaradók, a Mi Hazánkra szavazók és az MKKP-ra szavazók összegével, hiszen a Fidesz és ezen pártok között is van átjárás, valamint páran szavaztak még a NÉP listájára és a MEMO-ra is.. Így is látszik azonban, hogy negyedmillió szavazatot a nagyvárosokban bukott az ellenzék, ebből is 180 ezret Pécsett, Szegeden és Budapesten. Olyan városokban, amelyek az ellenzéken belül is baloldali bástyának számítanak.

Márky-Zay Péter többször utalt arra, hogy baloldali programja van az ellenzéknek. Aki viszont nem ásta bele magát a koalíció programjába, az könnyen érezhette úgy, hogy sok gesztust nem tett a baloldalnak a miniszterelnök-jelölt. Márky-Zaynak abban igaza van, hogy a baloldaliak nem hagyták el az összefogást akkora számban, mint a jobboldali ellenzékiek. Azonban a számok azt mutatják, hogy a baloldali szavazó tömegek sem hajlandóak túl messzire elmenni a keresztény-konzervatív politikai egyenesen; inkább otthon maradnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ellenzék akár három körzetben is fordíthat, de a fideszes kétharmad így is biztosnak látszikAz egyik fővárosi győzelmét valószínűleg el fogja bukni a Fidesz, a másik budapesti és egy miskolci valószínűbb, hogy narancssárga körzet marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel egymillió szavazatot vesztett az összefogó ellenzék, a Fidesz az egész országban javítottA Fideszt arányaiban és abszolút számokban is többen támogatták még a párt 2010-es győzelméhez képest is. Az ellenzék támogatottsága eközben minden várakozásnál jobban összezsugorodott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRomák, Covid, pénz, Jobbik - mi befolyásolta a Mi Hazánk teljesítményét?A legtöbbet minden jel szerint annak köszönheti a párt, hogy sikerült magához terelnie a korábbi jobbikosok nagyjából negyedét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet 2022-es választások baloldal ellenzék Jobbik mszp-pm városok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.