Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. március 11. 10:03 Közélet

A kistelepüléseken élő magyarok érzik legkevésbé, hogy befolyásolhatják a helyi ügyeket

A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Mobilitás Kutatási Centruma nemrég mutatta be a tavaly év végén készített 5000 fős kérdőíves vizsgálatának első eredményeit. A kutatás egyik része a helyi identitás és a helyi elitek befolyásolásának képességét, pontosabban az arról alkotott percepciót mérte fel.

A vizsgálatból kiderült, hogy a lokalitás szempontjából a magyarok számára a leginkább identitásformáló tényezők a következők:

  • az, hogy magyar (76,4 százaléknak),
  • a település, ahol él (62,2 százaléknak),
  • a térség, régió, ahol él (36,4 százaléknak).

Érdekes, hogy a születési-származási település, illetve az európaiság kevésbé identitásformáló tényező, mindkettő hátrébb szerepel a listán: előbbi 34,3, utóbbi 31,7 százalékkal.

A lokális identitás összetételét nem befolyásolja a nem és az iskolai végzettség, ahogy az alapvető politikai irányultság sem. A pártpreferencia viszont igen: a kormánypárti szavazók körében általában nagyobb arányban találunk olyanokat, akik számára a lakóhelyük fontos identitásformáló tényező.

Befolyástudat

A kutatás másik részében a lokális közösségi integrációként értelmezett „énérvényesítést” is mérték: a megkérdezettek alapvetően úgy gondolják, hogy a helyi ügyekre a helyi politikai elitnek van a legnagyobb befolyása.

A befolyásolási sorrend a válaszok alapján a következő, a befolyás mértékének sorrendjében:

  • polgármester,
  • önkormányzati képviselő,
  • nagyvállalkozó,
  • nagybirtokos,
  • körzeti orvos,
  • iskolaigazgató,
  • civilszervezet vezetője,
  • sportegyesület vezetője,
  • átlagos állampolgár,
  • megkérdezetthez hasonló személy.

Ha településtípus szerint nézzük ugyanezt, azt látjuk, hogy leginkább a megyeszékhelyeken élők érzik úgy, hogy konkrétan nekik és a hozzájuk hasonló státuszú embereknek befolyása van a helyi ügyekre. Ez Budapesten és a nem megyeszékhely városokban valamivel alacsonyabb.

Meglepő, hogy a befolyástudat, vagyis a lokális közösségi életbe való involvátság és annak alakítási képessége éppen a falvakban a legkisebb: a legkisebb településeken élők érzik legkevésbé úgy, hogy a hozzájuk hasonló embereknek befolyása van a helyi ügyekre, írják összegzésükben a kutatók.

„Ez valóban kontraintuitív, azt várnánk, hogy minél kisebb egy település, egy lakosnak annál nagyobb a beleszólása a közösség ügyeibe. Feltehetően a kis településméretet ellensúlyozza a közösség szigorú hierarchizáltsága, amin sokan kívül rekednek, legalábbis a saját percepciójuk szerint” – mondja Kristóf Luca, a TK Szociológiai Intézetének kutatója.

„Az összes vizsgált metszetben a kisvárosi polgármester mutatta a legnagyobb értéket, amikor azt kérdeztük, hogy véleménye szerint kinek van legnagyobb befolyása a helyi ügyekre. A megyeszékhelyeken élők saját magukat lényegesen hatékonyabbnak érzik az énérvényesítésben, mint mások. Valószínűleg azért, mert a kisebb városokban már erősebb az eszköztelenségérzet, a fővárosban élők pedig inkább egyfajta össztársadalmi szintet néznek, és azt gondolják, hogy az országosan ismert politikusokhoz képest nekik nincs befolyásuk.”

Hellyel-közzel

Az ilyen összefüggések és történetek bemutatására jött létre szeptemberben a Partizán irányításával a Helyközi Járat együttműködés, amelyben a G7 mellett további négy szerkesztőség – Átlátszó, Magyar Hang, Mérce, Szabad Pécs – vesz részt.

A G7-en a projekt keretei között többek között írtunk még 

A Helyközi Járat a Partizán korábbi elkötelezett támogatója, a szeptember 17-én elhunyt Varga Imre vállalkozó végakarata és támogatása következtében jöhetett létre és működhet jelenleg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmikor sok pénzt öntenek egy elmaradott faluba, lehet, hogy jobban el akarnak költözni onnan az emberekA fejlesztés megteremti annak a lehetőségét, hogy azok is elköltözzenek, akik menni akartak, de beragadtak oda. A vidékre költött milliárdok hasznosulása egyáltalán nem egyszerű kérdés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHátrasorolják a romának tűnő feladótól jött leveleket a magyar önkormányzatok A figyelmeztetése után átmenetileg javul a helyzet, de gyorsan visszatérnek a diszkriminatív eljárásrendhez.

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet civil szervezet civil szféra Helyközi Járat polgármester társadalom társadalomkutatás társadalomtudomány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2025. május 21. 16:36 Adat, Közélet

Miért ne tudná saját pénzből emelni a tanárok bérét a kormány?

Az egyetemek felé súlyozta át az oktatási kiadásokat a kormány, ezért lenne nehezebb csak hazai forrásból emelni a közoktatásban dolgozók bérét.

Bucsky Péter
2025. május 20. 06:05 Közélet

Alig talál átláthatóan gazdálkodó egyházat, aki felajánlja az egy százalékot

A felajánlásokból legtöbb pénzhez jutó húsz egyház közül csak négy teszi lehetővé, hogy a közvélemény is betekinthessen a gazdálkodásába.

Jandó Zoltán
2025. május 19. 10:31 Közélet, Vállalat

Rekord rezsibiznisz, 900 milliárd forintos szerződést kötött öt céggel az állam

Minden idők egyik legnagyobb közbeszerzése volt az állami intézmények áramellátására kiírt tender. A nyertesek 50-100 százalékos árréssel futottak be.

Fontos

Stubnya Bence
2025. május 22. 15:53 Világ

A termékcsomagolások egységesítésével reagálna az EU Trump vámjaira

Az unió tagállamai közti szabályozási eltérések a termékekre kivetett 44 százalékos vámnak felelnek meg. Kettős nyomásra változtatna ezen Brüsszel.

Vámosi Ágoston
2025. május 22. 13:05 Tech, Vállalat

Új szakaszba lép az eladók nélküli boltok hazai elterjedése a Szegen megnyitott üzlettel

Szegeden nyitott meg az ország valószínűleg első hibrid működtetésű üzlete. A technológiát szlovák és cseh Coopokban is alkalmazzák.

Stubnya Bence
2025. május 21. 14:02 Adat, Világ

Nem is állnak olyan rosszul a magyar fizetések a régiós mezőnyben

A magyar nettó átlagbérek meghaladták a szlovák, cseh, román, lett, észt béreket is az árkülönbségek kiszűrését lehetővé tevő vásárlóerő-paritáson számolva.