Múlt heti cikkünkben, még az élelmiszer árstop részleteit tartalmazó rendelet megjelenése előtt azt írtuk, hogy feszültséget kelthet a boltláncok és az ellátási lánc különböző szintjein álló beszállítók között a maximált árakhoz való alkalmazkodás. A részletek ismerete nélkül akkor azt vetettük fel, hogy a veszteségek benyelése a gyengébb alkupozícióval rendelkező beszállítókra hárulhat. Azt feltételeztük ugyanis, hogy a boltok megpróbálják majd a beszállítókra, azok pedig a termelőkre nyomni a terhet, és az ellátási láncon végigfutva a szereplők a piaci erők megoszlása szerint nyelik le a kieső bevételeket.

A hétvégén megjelenő rendelet, több szereplő nyilvános nyilatkozatai és háttérbeszélgetéseink alapján azonban cikkünk írásakor most már úgy tűnik, hogy a fenti láncreakció nem következik be. Az árstop a beszállítói árakra nem vonatkozik, nem véletlenül harsogja a kormány azt, hogy a veszteség a kiskereskedelmi szereplőknél realizálódik majd.

A hét érintett árucikket általában hosszabb távú szerződések alapján szállítják a beszállítók, amit vis maior körülményre hivatkozva normál esetben fel lehet mondani vagy annak módosítását lehet kérni. Az árstop azonban (jelenlegi ismereteink szerint) nem minősíthető majd vis maiornak. Ez gátolhatja meg, hogy a bolt a nyakába rakott terhet a beszálító felé érvényesítse. Végső soron így védi meg a kormány a jellemzően magyar termelőket az általa kitalált árcsökkentés negatív hatásaitól.

Érdekes helyzetet teremthetne az, hogy a kereskedelmi törvény szerint a jelentős piaci erővel rendelkező (értsd: nagy, meghatározó) üzletláncok nem értékesíthetnek árut a beszerzési ár alatt, a jogalkotó ezzel is a termelőket próbálja megvédeni. Az árstop azonban elvileg akár a jelenlegi beszerzési ár alá is vihetné egy-egy termék fogyasztói árát, vagyis a rendelkezés törvénytelenségre kötelezné a boltokat. Úgy tudjuk azonban, hogy ezt azzal az elég furcsa kitétellel védik ki, hogy az árstopban érintett hét terméknél az októberi beszerzési árat kell alapnak tekinteni (miközben a valóságban a bolt konkrétan nem azon az áron veszi át a terméket).

Nagy Márton, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója már a rendelet megjelenése előtt, múlt hét pénteken azt nyilatkozta a Portfolio.hu-nak, hogy a kormány a szerb árstopot tanulmányozva döntött úgy, hogy csak a kiskereskedelmi árakat szabályozzák, ami miatt „nem reális”, hogy a kiskereskedelmi szereplők áthárítsák az árstop költségeit a beszállítóikra. Nagy szerint az sem reális, hogy a boltok a hazai beszállítóikat olcsóbb külföldiekre cseréljék. „Az átmeneti helyzetben ez nem is lenne indokolt, vélhetően a kereskedők is többre értékelik a helyi, stabil beszállítóikat” – mondta erről. Valójában azonban az lehet a fő gát, hogy a boltok egyszerűen nem tudnak kilépni a jelenlegi szerződéseikből.

Hasonló tartalmú sajtóközleményt adott ki szerdán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is, hangsúlyozva, hogy az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak. A lépés, hangsúlyozta a kamara, alapvetően a kiskereskedelmet, és azon belül annak profitját érinti, kis százalékban. Ez a közlemény egyenesen ki is jelenti, hogy „a forgalmazók nem mondhatják fel a meglévő szerződéseket a fogyasztóiár-stopra hivatkozással”. A közlemény szerint ebből nem az következik, hogy kizárható, hogy importáruval fogják pótolni a drágább termékeket, hanem csak az, hogy „nagyon alacsony az olcsó, jelentős távolságból érkező importáru megjelenésének valószínűsége”.

A nagyon alacsony valószínűség ebben a kontextusban talán arra utal, hogy ha egy boltnak épp a következő időszakban jár le egy beszállítói szerződése, akkor természetesen új beszerzési tendert írhat ki, amelyen alacsonyabb, számára kedvezőbb árakat próbálhat kicsikarni, és itt jöhet szóba az import – a szlovák tej versenyképességére például sokan emlékezhetnek még a közelmúltból.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára kedden a 444-nek azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy ha a kereskedők és a hazai beszállítók nem tudnak megegyezni, akkor végső esetben importtal töltsék fel a polcokat. Vámos úgy fogalmazott, „kemény ártárgyalások kezdődnek a beszállítók és a kereskedők között”, ahol viszont a beszállítók jó helyzetben is lehetnek, hiszen a kereskedőknek a törvényben még azt is előírták, hogy kötelesek az októberi készletet biztosítani. Azzal sem enged kiskaput tehát a kormány, hogy az árcsökkentett terméket ne, vagy az átlagosnál kisebb mennyiségben forgalmazza a bolt (az online pénztárgépek bevezetése óta az adóhatóság pontosan látja, hogy mikor melyik bolt mit és mennyiért értékesít, így a készletre és az október 15-én alkalmazott árakra is könnyen lehet adatuk).

Ezek a nyilatkozatok azonban összességében arra utalnak, hogy a helyzet egyelőre „képlékeny”, a jogi kereteket még csak most kezdik megismerni és feldolgozni a piaci szereplők. Ezt egyébként egy érintett termék gyártója is megerősítette nekünk, a cégnél próbálják értelmezni az új helyzetet.

Beszélgetéseink alapján azonban egyre inkább az az összkép bontakozik ki, hogy a beszállítókra tényleg nem lesz hatással az árstop. Egy kiskereskedelmi láncoknak is beszállító pékségnél pedig érdeklődésünkre azt mondták, nem számítanak arra, hogy a liszt árának maximalizálása hatással lehet a kenyér árára. „Januárban ősz óta harmadszor volt lisztáremelés, de a további emeléseket a mi esetünkben az árstop biztosan nem akadályozza meg” – mondta a pékség tulajdonosa.

Mellékszál, de a pékség esete egyébként jól mutatja, hogy önmagában egy alapélelmiszer (liszt) lakossági fogyasztói árának befagyasztása a feldolgozott termékre (kenyér) nincs hatással, kizárólag abban az esetben csökkenti a lakosság terheit, ha az emberek otthon sütik a kenyeret.

Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy pillanatnyilag nem látszik olyan jogi lehetőség, amely meg tudná akadályozni, hogy a több ezer árucikket forgalmazó boltok a hét terméken kieső bevételt más termékek áremelésével ne kompenzálják.

A kamara közleménye rendkívül furcsa közgazdasági szemléletet tükröz, amikor kijelenti, hogy a kiskereskedelmi szereplők 2020-as összesített profitja 80 milliárd forint volt, és az árstop ebből 5-10 százalékot, azaz 4-8 milliárd forintot vihet el.

Egy gazdasági társaság 2020-as profitját természetesen lehetetlen úgy elképzelni, hogy az 2022 februárjában ott ül a bankszámlán, és finanszírozni lehet vele a liszt és a cukor bevételkiesését, de még ha így lenne, akkor sem az lenne a cégek feladata, hogy a lakosságot segélyezzék (egyébként azt a vásárlót is, aki rá sem szorul). Elég bizarr módon, de a kamarai kommunikáció még azt is mondja, hogy a kiskereskedőknek „társadalmi szolidaritással” kellene segíteni a magyar lakosok inflációs terheit. Ám a tőzsdén lévő Tesco kisrészvényesei például nem biztos, hogy egy magyar segélyszervezetre gondoltak, amikor a cég papírjaiba helyezték a pénzüket.

Sőt, nagyon nehéz elképzelni, hogy a vezető boltláncok hét termék magyarországi árstopja miatt egyáltalán érdemben módosítani fogják az idei üzleti terveiket – vagyis a magyar lakosság érdekében kisebb profittal is beérik a vártnál. A kieső bevételt minden valószínűség szerint megpróbálják behozni más termékeken. A beszállítói megállapodások (minden termékre értve) általában évente egyszer amúgy is lejárnak, a megújításoknál pedig az infláció mellett rá lehet dobni majd az új árakra az árstop ellentételezését is. Hivatal legyen a talpán, amelyik megmondja, hogy a több ezer termék között hol kell keresni ezt az összeget, ilyen élelmiszerinflációs környezetben.

Ha így lesz, akkor végső soron az árstop hatása szétterül: az összes vásárló anyagi szolidaritása lesz az, hogy októberi áron jutnak hozzá a liszthez és a cukorhoz azok, akiknek ez tényleg sokat számít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legszegényebb kétmillió magyart célozza a kormány a bolti árstoppalA magyar beszállítókat és a kiskereskedelem magyar szereplőit nehéz helyzetbe hozhatja a kormány új intézkedése, amely egy átlagos bevásárlókosár tartalmának apró részére lesz csak hatással.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet árstop bevétel élelmiszer kiskereskedelem Olvasson tovább a kategóriában