Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. december 30. 07:19 Adat, Közélet

Tavasszal újabb népszerű vakcinától kell búcsút venni idehaza

Az új év előtt újraértékelte vakcinabeszerzési terveit a kormány, és ahogy a december 21-i tájékoztatón Orbán Viktor is megerősítette, Magyarország 9,5 milliót igényelt az uniós beszerzés keretében az omikron variáns ellen kifejlesztendő Biontech-Pfizer-oltóanyagból. Ahogy korábban írtuk, erre részben azért lehet szükség, mert ha a harmadik oltások száma az első-másodikét közelítené, akkor az eddigi vakcinapreferenciák alapján elfogyna itthon a Pfizer oltóanyaga.

Ettől főleg akkor kell tartania a kormánynak, ha az omikron miatt elkezd kialakulni egy ötödik járványhullám Magyarországon. Korábban ugyanis megfigyelhető volt, hogy mindig a járványok felszálló ágában ugrik meg az oltási hajlandóság. Ráadásul minden külföldi adat arra mutat, hogy az omikron ellen különösen fontosak az emlékeztető/harmadik oltások (ez értelemszerűen a már létező vakcinákra vonatkozik). Mivel felnőtteknek való Pfizerből már csak körülbelül 2,3 millió adag van idehaza, míg harmadik oltást 3 millióan is beadathatnának maguknak, nagy roham esetén már a választások előtt is kimerülhetne a készlet.

Az igényeket növelheti az is, hogy az állami alkalmazottak egy részének január 1. után már fizetés nélküli szabadsággal kell szembenéznie, ha nem oltatta be magát, vagy nem mutatott be orvosi igazolást arról, hogy ez számára nem ajánlott. (Akik nem találkoznak ügyfelekkel, azoknál ez a határidő február 15.)

Más kérdés, hogy Orbán Viktor szavai alapján csak az év második felében kezd el érkezni a 9,5 milliós kontingens. Így ha tényleg egy új oltakozási fellendülés alakulna ki, akkor az utóbbi hónapokhoz képest egy ideig nagyobb szerepet kellene adni más vakcináknak is.

Erre egyébként a lejáratuk miatt is szükség lenne. Persze nem a Szputynik esetében, mert abból az utolsó adagok szavatossága is lejárt november közepe táján, és összességében közel 200 ezer dózist, a beszerzett mennyiség nem egészen tizedét selejtezni kellett. A Janssen és a Sinopharm esetében egyelőre nem égető kérdés a szavatosság, hiszen ezeket – megfelelően tárolva – két évig is fel lehet használni. (A Pfizernél egyébként nemrég módosították a felhasználhatósági időt hatról kilenc hónapra.)

Az idehaza alkalmazott oltóanyagok közül az Astrazeneca szavatossági ideje hat, a Modernáé – a meghosszabbítása után – kilenc hónap. A kormányzati megszólalások alapján azt gondolhatnánk, hogy az előbbit fenyegeti inkább a lejárat, de ez csak akkor lenne igaz, ha nem vennénk figyelembe a külföldi értékesítést és adományozást.

Ahogy korábban írtuk, talán ennek a vakcinának a leghányatottabb a sorsa az összes közül nemcsak Magyarországon, hanem szerte az Európai Unióban. Először az okozott gondot, hogy a vállalat – gyártási problémák miatt – képtelen volt tartani az EU-val kötött szerződésben lévő szállítási ütemezést. Amikor pedig már tempósabban elindultak a szállítások, akkor tömeges elbizonytalanodást okoztak a vérrögképződéses esetek.

Voltak országok, amelyek felhagytak az oxfordi fejlesztésű vakcina használatával, míg máshol azok száma növekedett meg, akik inkább vártak egy másik oltóanyagra, mintsem hogy ezt adassák be maguknak. Magyarország az utóbbi táborba tartozott, jól látszik ez az alábbi grafikonon, amelyen az Astrazeneca készítményének érkezési és felhasználási ütemét ábrázoltuk:

Látszik, hogy egy ideig nem volt túl nagy különbség az érkezett és a beadott mennyiség között, április végét (a 17. hetet) követően azonban egyre inkább szétnyílt az olló. Ennek az az oka, hogy míg a szállítások egyre inkább felpörögtek, a felhasználás az első 1,2 millió adag után szinte teljesen megállt, a nyár közepe (a 28. hét) óta még az 50 ezret sem éri el az újonnan beadott Astrazeneca-vakcinák száma Magyarországon.

A kormányzat valószínűleg úgy látta, hogy ez már nem is fog megváltozni, ezért elkezdett megválni az Astrazeneca-készletek tekintélyes részétől még azelőtt, hogy lejárna az oltóanyag szavatossági ideje. Ez háromféle módon történt, adományozással, eladással és kölcsönzéssel. Az utóbbi ennél az oltóanyagnál egy 300 ezres tételt érintett, amelyet Szlovénia kapott. Bár pontos információ nincs a visszaérkezéséről, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely december elején azt mondta, hogy a korábban kölcsönadott vakcinákat decemberben kapja vissza Magyarország.

Bár ugyanő ugyanekkor december 31-i lejáratról beszélt – amit a teljes Astrazeneca-készletre lehetett érteni –, de jelezte, hogy ezt csak emlékezetből mondja. Szinte biztosan tévedett, legalábbis elvileg egyáltalán nem kellene hogy legyen olyan magyar Astrazeneca-készlet, amelyet eddig selejtezni kellett volna, vagy ez fenyegeti.

Az alábbi grafikonon egyrészt a brit fejlesztésű oltóanyag magyarországi érkezését és felhasználását ábrázoltuk, utóbbiba beleszámolva a külföldre eladott és adományozott készletet is. Másrészt a potenciálisan megromló mennyiség látható, aminél egyszerűen eltoltuk az érkezés idejét fél évvel. Ez a reálisnál némileg kedvezőbb számítás, ugyanakkor valószínűleg nem túlságosan, hiszen – különösen a vakcinahiányos első félévben – minden vállalat arra törekedett, hogy a gyárkapuból késlekedés nélkül a megrendelő országok logisztikai központjaiba juttassa el az oltóanyagokat.

Tökéletes vakcinagazdálkodást feltételezve – amikor mindig a legrégebbi oltóanyagot használják fel először – lejáratról csak akkor lenne szó, ha a zöld vonal metszené a kéket. Mint látható, ettől még messze vagyunk, így annak sincs jelentősége, hogy a szlovén 300 ezer adagot nem toltuk el az ábrán.*Ehhez egyébként is tudni kellene, hogy mikori gyártású tételt kapunk onnan.

Ehhez persze az is kellett, hogy már 3,086 millió adag Astrazeneca-oltóanyagot adott vagy adományozott el külföldre a kormány. (A grafikonon látható hirtelen megugrások egy-egy ilyen nagy tételt mutatnak.) És ez még nem a vége: van még több mint 1,4 millió raktáron, és várható még 737 560 adag leszállítása, mivel erre az uniós beszerzés keretében korábban leszerződött Magyarország. Mivel az teljesen valószínűtlennek tűnik, hogy idehaza feltámadjon az igény erre az oltóanyagra, várhatóan ezeknek a mennyiségeknek is gazdát kell majd keresni külföldön.

Kiélezettebb lehet a helyzet a Moderna esetében,

amelyből egy ideje már nem érkezik új szállítmány, és nem is juttattunk belőle külföldre. Noha a korábbi tapasztalatok alapján ez is népszerű oltóanyag, a jelentős része csak akkor érkezett meg, amikor az első nagy vakcinálási hullám már lecsengett, a harmadik oltások során pedig a jelek szerint nem tudja felvenni a versenyt a Pfizer kedveltségével. Igaz, az alábbi grafikonon a 45. hétnél látható százezres megugrást pont az okozta, hogy ekkor kerültek be a harmadik oltások – az összes addigi egyszerre – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatsorába. De a Pfizer esetében ez az ugrás jóval nagyobb volt.

Ahogy az előző ábrával megegyező logikájú grafikonon látszik, egyelőre nincs baj a lejárattal, azonban ha nem lesz nagy felfutás a következő hetekben a felhasználásában, akkor áprilisban már lehetnek problémák. (Az ábra visszamenőlegesen is kilenc hónapos szavatossági idővel készült, de amíg hét hónap volt az előírás, akkor sem volt lejárt készlet.)

Igaz, kicsit jobb a valós felhasználási helyzet, mint a grafikonon látszik, mert az ECDC adatsora mindig le van maradva némileg a magyarhoz, illetve a tényleges állapothoz képest, így az ábrán láthatónál valószínűleg már néhány ezerrel több amerikai oltóanyagot használtak fel idehaza.

Másrészt viszont számításunkban a tökéletes vakcinagazdálkodás és a szállítás idejének lenullázása nem reális teljesen, így áprilisban tényleg lehet gond – vagy már az év elején el kell passzolni a Moderna-készlet meghatározó részét. Az utolsó pillanatig azért nem lehet várni, mert teljesen „last minute” vakcinákkal sehol sem akarnak dolgozni. Ráadásul a Moderna-oltóanyagok tárolása körülményesebb, mint az Astrazeneca-vakcináké, így vélhetően szűkebb a felvevőpiac, kiesik sok szegényebb, rosszabb infrastruktúrájú ország.

Németország viszont szóba jöhet potenciális vásárlóként, mert ott az év elején annyira fel akarják pörgetni a harmadik oltások beadását, hogy ideiglenes vakcinahiány fenyeget. A Modernával megállapodtak 35 millió adag gyorsított szállításáról, emellett tárgyalásokat kezdtek a bolgár, román, lengyel és portugál kormánnyal az utóbbiak számára felesleges oltóanyagok megvásárlásáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizedeHiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEldőlt a hazaárulózásig fajuló kormány-ellenzék vakcinavitaNem tudta volna felgyorsítani a magyar oltási programot, ha a kormány az év elején leköti a hazánknak az uniós beszerzés keretében járó teljes Moderna-mennyiséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég azelőtt elfogyhat a Pfizer Magyarországon, hogy az új beszerzés ideérHa lendületes marad a harmadik oltások beadása, elfogyhat a felnőtteknek való Pfizer-készlet, még mielőtt az esetleges új beszerzésből megérkeznek az első adagok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtakIdehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.

Adat Közélet AstraZeneca járvány koronavírus koronavírus-oltás Moderna oltás Pfizer védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Miklós László
2022. január 20. 16:04 Közélet

A rezsicsökkentés megtartása csapda, bemutatunk egy ésszerű kiutat

A jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2022. január 20. 06:33 Közélet

A boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobni

Olyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.