Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Örvendetes módon megugrott a beadott vakcinák száma múlt héten, az egy héttel azelőttihez képest első dózisból közel négyszer, másodikból több mint kétszer, harmadikból több mint két és félszer többet használtak fel. Mivel az utóbbinál eleve magasabb volt a kiinduló szint, ezért abszolút számot tekintve ebből adták be a legtöbbet, több mint 643 ezret. (Elsőből több mint 96 ezret, másodikból közel 45 ezret.)

Ilyen magas számokat utoljára májusban lehetett látni, amikor elsősorban a második dózisok beadása dobta meg a számokat. További különbség a hazai oltási kampány korábbi szakaszaihoz képest, hogy valószínűleg sokkal koncentráltabb a felhasznált oltóanyagok köre. Erről múlt heti átfogó adatok még nem állnak rendelkezésre, mivel abban rendkívül következetes a magyar adatszolgáltatás, hogy nem adják meg a felhasznált vakcinák típusát. Aki erre kíváncsi, annak az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatsoraiban kell elmélyednie, ahol viszont csak többnapos csúszással jelennek meg az információk.

A harmadik oltásoknál azonban már korábban is látszott, hogy jóval nagyobb a Pfizer részesedése, mint az oltási kampány korábbi szakaszaiban. A 24.hu közelmúltbeli cikke a harmadik oltások beadásának kezdetétől november 7-ig összegezte az adatokat, és eszerint a beadott vakcinák 87,53 százaléka volt Pfizer. Érdemi részesedést még a Moderna (6,63 százalék), a Janssen (3,75) és a Sinopharm (1,84) tudott elérni, míg az Astrazeneca (0,19) és a Szputnyik (0,06) szerepe elhanyagolható volt.

Mivel az utóbbi már ebben az időszakban is fogytán volt, ez nem annyira meglepő, Astrazenecából viszont volt bőven raktáron, hiába. Talán ennek a vakcinának a leghányatottabb a sorsa az összes közül nemcsak Magyarországon, hanem szerte az Európai Unióban. Az engedélyeztetése idején ezt az oltóanyagot ugyanannyira várták az egészségügyi hatóságok és az emberek, mint a Pfizerét, a folytatás azonban nagyon másként alakult.

Először az okozott gondot, hogy a vállalat – gyártási problémák miatt – képtelen volt tartani az EU-val kötött szerződésben lévő szállítási ütemezést. Amikor pedig már tempósabban elindultak a szállítások, akkor tömeges elbizonytalanodást okoztak a vérrögképződéses esetek. Voltak országok, amelyek felhagytak az oxfordi fejlesztésű vakcina használatával, míg máshol azok száma növekedett meg, akik inkább vártak egy másik oltóanyagra, mintsem hogy ezt adassák be maguknak.

Magyarország az utóbbi táborba tartozott, és jól látszik ez az alábbi grafikonon, amelyen az Astrazeneca készítményének érkezési és felhasználási ütemét ábrázoltuk:

Látszik, hogy egy ideig nem volt túl nagy különbség az érkezett és a beadott mennyiség között, április végét (a 17. hetet) követően azonban egyre inkább szétnyílt az olló. Ennek az az oka, hogy míg a szállítások egyre inkább felpörögtek, a felhasználás az első 1,2 millió adag után szinte teljesen megállt, a nyár közepe (a 28. hét) óta még az 50 ezret sem éri el az újonnan beadott Astrazeneca-vakcinák száma Magyarországon.

A kormányzat valószínűleg úgy látta, hogy ez már nem is fog megváltozni, ezért elkezdett megválni az Astrazeneca-készletek tekintélyes részétől még azelőtt, hogy lejárna az oltóanyag féléves szavatossági ideje. Ez háromféle módon történt, adományozással, eladással és kölcsönzéssel. Az utóbbi esetében persze csak a szavatosság meghosszabbításáról van szó (mivel valószínűleg újabban gyártott tételeket kapunk vissza, mint amit átadtunk), így a felhasználási kihívás később újra előáll.

Az alábbi ábra az előző kiegészítése a külföldre elpasszolt tételekkel:

Jól látszik, hogy különböző formában már több mint kétszer annyi Astrazeneca-vakcina került Magyarországról külföldre, mint amennyit idehaza felhasználtak. Ebből a több mint 2,5 millió adagból kölcsönbe csak 300 ezret adott a kormány (Szlovéniának), a nagy részéről tehát végleg lemondott. Ez a fentiek fényében egyáltalán nem kritikai megállapítás, és valószínűleg nem is rossz eredmény, hogy egymillió dózisért legalább az adagonként 860 forint körüli beszerzési árat el tudta kérni. (Portugáliának 200 ezret, Thaiföldnek és Vietnámnak 400-400 ezret adtunk el.) Sok más uniós ország is jelentős mennyiségben adományoz ugyanis Astrazenecát, nagyrészt ugyanúgy afrikai országoknak, mint hazánk (800 ezret Ghánának, 200 ezret Ruandának, 100 ezret a Zöld-foki Köztársaságnak, emellett szintén 100 ezret Vietnámnak, 6 ezret pedig Észak-Macedóniának).

Ha a felhasznált és a külföldre elpasszolt mennyiséget mutató oszlopokat képzeletben egymásra helyezzük, látszik, hogy azért idehaza is maradt még készlet, közel 1,66 millió dózis, a teljes érkezett mennyiség mintegy 30 százaléka. (Plusz még Szlovéniától visszajár ugyebár 300 ezer.) Ráadásul 1,1 millió adag még várható az uniós beszerzés keretében.

A szállítási és fogyási mennyiség alapján idehaza valószínűleg még nem kellett Astrazenecát selejtezni a szavatosság lejárta miatt, ellentétben például Romániával. Az eddigi tendenciák alapján ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a magyar diplomácia helyet kereshet a világban további mintegy 3 millió adag hazánk által megvásárolt Astrazeneca-vakcinának a következő hónapokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország ül a legnagyobb vakcinatartalékon az EU-ban, de egy része ránk romolhatA legnépszerűbb oltóanyagok szavatossága 6-7 hónap, ha a kormány nem gondolja meg magát a beszerzésben, a jövő év közepén már csak Sinopharm és Janssen lesz raktáron.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat AstraZeneca járvány koronavírus vakcina vakcinadiplomácia védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 10:52 Adat

Volt javulás, de még mindig korán halnak a magyarok

Tíz év alatt alig emelkedett a születéskor várható élettartam Magyarországon.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.