Tegnap volt a határideje annak, hogy azok az állami alkalmazottak, akik még nem tették meg, és erre kötelezettek, beadassák a koronavírus elleni védőoltást vagy – kétdózisos vakcina esetén – annak első adagját. Mivel ez egy sok emberre vonatkozó intézkedés, megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyire mozdította meg a kötelezettség az érintett kört.
Az erről szóló kormányrendelet október 28-án jelent meg – és a bejelentés is aznap történt –, ezért azt vizsgáltuk meg, hogy a következő naptól kezdve mennyien vették fel a védőoltás első adagját. A grafikonon szereplő dátumok az adatközlés napját jelölik, és mivel november 1. hétfőre esett, az az előző péntek-vasárnapi időszak (október 29-31.) adata. Az operatív törzs a negyedik járványhullámban nem változtatott a nyáron kialakított adatközlési gyakorlaton, így ehhez hasonlóan hétfőnként mindig az előző három nap összesített növekedése látszik.
Ezzel együtt is szembetűnő a november 22-én kezdődött, eredetileg egyhetesre tervezett, végül háromhetesre nyúlt oltási akcióprogram hatása. Ekkor bárki előzetes regisztráció nélkül adathatta be az oltópontokon a vakcinát*Nemcsak az első, hanem a második és a harmadik dózist is, ha ezek egyéb feltételei teljesültek., ami a jelek szerint viszonylag sok ember kedvét meghozta az addigi 6,025 millión túl, hogy legalább az első dózist beadassa magának.
Azt sajnos nem tudjuk, hogy közülük mennyi volt az állami alkalmazott, így ez alapján azt nem lehet eldönteni, hogy mennyivel csökkent azok száma, akiket a munkahelyi retorziók (fizetés nélküli szabadság, majd egy év után elbocsátás) fenyeget. A sajtóban a legtöbbet a tanárok és a rendvédelmi dolgozók szerepeltek, de nemcsak róluk van szó, hanem az állami alkalmazottak ennél jóval szélesebb köréről*Köznevelési, szakképző, felsőoktatási és kulturális intézmények dolgozói
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya
A Magyar Honvédségnél, valamint a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatottak
Bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatók, intézmények alkalmazottai
Gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmények, illetve javítóintézetek dolgozói
Közszolgálati tisztviselők és a kormányzati igazgatás alkalmazottai
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói(a csillagra kattintva olvasható a lista), hiszen ahogy a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely október 28-án fogalmazott, főszabály szerint minden állami alkalmazottnak kötelező az oltás.
Azt minisztériumi és szakszervezeti megszólalásokból tudhatjuk, hogy a tanároknál az átoltottság 90 százalékos, a rendvédelmi dolgozóknál pedig 70 százalékos. Az utóbbi egyébként lényegében megfelel a 18 évnél idősebb magyar lakosság jelenlegi (kétdózisos) átoltottsági átlagának.
Az általunk elért adatok szerint állami fenntartású óvodákban, általános és középiskolában kicsit több mint 100 ezren dolgoznak, akik közül mintegy 80 ezren pedagógusok. November végén az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte a Népszavával, hogy az ország nem egészen 150 ezer pedagógusából (sokan dolgoznak önkormányzati, egyházi és civil fenntartási intézményekben, ezért alacsonyabb lényegesen ez a szám) 10 százalék nincs beoltva. Ha az állami fenntartású intézményeknél és a nem tanár munkakörökben is hasonló az arány, akkor az állami oktatási szférában mintegy 10 ezren voltak ekkor érintettek. Szintén a Népszava írt arról, hogy a mintegy 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezer nem oltatta be magát a december eleji állapot szerint.
A teljes kép megítéléséhez azonban érdemesebb abból kiindulni, hogy a költségvetési szféra intézményeiben a legfrissebb elérhető, szeptemberi adatok szerint 613,4 ezren dolgoznak (közmunkások nélkül, de rájuk nem is vonatkozik a kötelező oltás). Ha náluk az ország október végi felnőtt átlagának (69,5 százalék) megfelelő minimum első dózisos átoltottsággal számolunk, úgy akkori állás szerint még 187 ezer embernek kellett volna beállni a sorba. Mivel október végétől ezt közel 250 ezren tették meg, ebben akár az összes állami alkalmazott is benne lehetne, de ez persze irreális feltételezés. Már csak azért is, mert a pedagógusok és rendvédelmi dolgozók fenti átoltottsági adatai olyan időszakra vonatkoznak, amikor már javában zajlott az oltási akcióprogram. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Start mai adásában azt mondta: a kötelező oltás miatt 3-5 ezer tanár fog „kiesni a rendszerből”.
Az oltási akcióprogram lezárulása után ráadásul látványosan visszaesett a beadott első oltások száma. Ha csak a hétköznapokat vesszük figyelembe, akkor egészen február 10-ig – amikor még csak nagyon kevés vakcina volt az országban – kell visszamenni az időben, hogy olyan napot találjunk, amikor kevesebb első oltást adtak be, mint most hétfőn, amikor ez a szám mindössze 1431 volt.*De hétvégi vagy ünnepnapi is alig akad: február 14-én, vasárnap 1109, június 7-én, szintén vasárnap 1363, míg november 1-jén, azaz mindenszentek napján 43 első dózist adtak be. Igaz, októberben volt több olyan összevont péntek-vasárnapi adat, amelynek napi átlaga kevesebb volt, mint 1431.
Kedden sem adtak be ennél lényegesen több első dózist, és bár a tegnapi 5819 a hétfő-keddhez képest jelentős megugrás, ez is csak nagyjából annyi, mint december első hetének napi átlaga. Vagyis úgy tűnik, hogy azok közül, akik eddig nem tették meg, már kevesen adatták be, beleértve ebbe az állami alkalmazottakat is.
Igaz, annyi engedményt adott a kormányrendelet, hogy december 15. után a hónap végéig még nincs retorziója az oltás be nem adatásának, azaz aki a hónap második felében – immár a munkáltatói felszólítást követően – felveszi az oltást, januártól ugyanúgy dolgozhat tovább, mint a korábban beoltott kollégái. Aki pedig nem találkozik ügyfelekkel a munkája során, annak nem december 15., hanem 2022. január 31. a határidő. És persze aki valamilyen egészségügyi okból nem veheti fel az oltást, annak elég erről bemutatnia az orvosi igazolást.
Az adatok mindenesetre arra utalnak, hogy egy kemény mag továbbra is kitart a kötelező oltással szemben, és ennek tagjai a fizetés nélküli szabadság fenyegetésének árnyékában sem akarják beoltatni magukat. Arról, hogy ez esetleg milyen nehézségeket okoz majd az állami szféra működésében, valószínűleg sokat fogunk hallani januárban és februárban.
