Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. augusztus 4. 06:52 Közélet, Vállalat

Fejetlenség és késlekedés után 735 millióért kell kipofozni a budapesti jegyautomatákat

A fővárosi közösségi közlekedés jegyárbevétele a koronavírus-járványt megelőzően, 2019-ben még 67 milliárd forint volt, 2020-ban a korlátozások miatt ez 45 milliárdra csökkent. Ennek a bevételnek közel 60 százalékát a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a jegyautomatáival éri el. Ezeket a cég 2014-ben vásárolta a T-Systemstől, a többségében német tulajdonú Magyar Telekom Nyrt. leányvállalatától.

Az eredetileg ötéves üzemeltetési szerződés bár elvileg már rég lejárt, még idén év végéig a T-csoport üzemeltetheti a rendszert, és most verseny nélkül jutott egy 735 millió forintos fejlesztési megrendeléshez is. Az eredetileg 5,6 milliárdosra becsült szerződés a kiegészítések és hosszabbítások hatására így már több mint duplájára nő. A legnagyobb növekedést a 2018-2019-es keretmegállapodás jelentette, ami alaposan kibővítette a jegyautomatákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat – ez a két módosítás 3,6 milliárdos kerettel növelte a T-Systems lehetséges megrendeléseit, a piaci verseny kizárása mellett.

A szerződést akkor kötötték, amikor Vitézy Dávid vezette a BKK-t, a cégtől később az e-jegy-botrány miatt távozó Dabóczi Kálmán idején történtek a legjelentősebb módosítások, de az ellenzéki városvezetés alatt sem sikerült végre egy új, nyilvános tendert kiírva, piaci alapon kiválasztani a berendezések üzemeltetőit. A projekt ráadásul sok szálon kötődik a fővárosnak milliárdos károkat okozó e-jegyrendszer bukásában kulcsszerepet játszó szereplőkhöz.

Sikeres kezdet, növekvő árak

A 2014-es megállapodás a berendezések szállítására és ötéves üzemeltetésére szólt. A korábban alig-alig működő, elavult automaták és nehezen elérhető pénztárakhoz képest ez minőségi ugrást hozott, és hozzájárult ahhoz, hogy évről évre nőtt a jegyárbevétel: könnyebb volt jegyet vagy bérletet vásárolni, megszűntek a korábban elrettentő sorok a hó eleji bérletvásárlási dömpingkor, a turistáknak is könnyen és több nyelven elérhető lett a vásárlás.

Az automaták azonban nem a T-Systemstől származtak – hiszen a cég alapvetően informatikai üzemeltetéssel foglalkozik -, azokat a jó minőségű jegyautomatáiról ismert német Scheidt & Bachmann (S&B) szállította. A terv az volt, hogy ezeket a BKK uniós forrásból megveszi, de mivel ezt csak 2014-ben szerezték meg*KÖZOP-5.5.0-09-11. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése projekt keretében 2,3 milliárd forintot kapott a cég., addig a T-Systems finanszírozta meg. Az automatákat tehát a BKK már évek óta szabadon maga is fejleszthette vagy akár üzemeltethette volna.

Az eredetileg 5,6 milliárdos szerződés két részből állt: maguk a jegyautomaták 3,3 milliárd forintba kerültek, az üzemeltetésre pedig 2,1 milliárd forint volt. Egy automatát tehát a T-Systems 11 millió forintért értékesített és telepített, ami nagyságrendileg egy ilyen berendezés piaci árának felel meg. Ez arra utalhat, hogy a cég számára inkább az üzemeltetés hozta a profitot.

A szerződést gyakran módosították, átlagosan évente egyszer. Az eredeti szerződésben 270 automatáról volt megállapodás, 30 darab opcióval, amit mind le is hívtak. A megállapodásban az üzemeltetés 5 évre szólt, de a lejárat előtt fél évvel meg lehetett volna még további 5 évvel hosszabbítani. A BKK újabb automatákat is vett a cégtől, egy nem nyilvános, tárgyalásos beszerzés után újabb 180 eszközt vehettek volna, de végül 72 darabot vásároltak meg ténylegesen 2015-ben.

Az üzemeltetési szerződést a BKK egyetlen évvel hosszabbította meg, így annak véghatárideje 2019. december 21-ig tolódott ki. A levelet erről 2019 júniusában küldték meg.

A cégnél azonban elfelejtették előkészíteni az új tendert, hogy mi legyen 2020-tól.

Az elektronikus jegyrendszer szerződésének bukása után menesztették a cég vezetőjét, Dabóczi Kálmánt, és 2019-ben az önkormányzati választások előtt már nem volt túl aktív a cég. Karácsony Gergely győzelme után sokáig ismét csak nem volt vezetése a vállalatnak, a 2020 februárjában kinevezett Varga Ivett pedig májusban távozott is. Ezt követően csak megbízott vezetője volt a cégnek 2020-ban. A szerződésnek 2019 végén az egyszeri hosszabbítás után le kellett volna járnia, de a koronavírus-járvány jogalapot adott arra, hogy végül 2020 júniusában ismét hosszabbítottak az üzemeltetésre, immár 2021 decemberi véghatáridőre.

A verseny hiánya meglátszott az árakon, amit egy összetett tényezőrendszer, illetve éves indexálás szabályoz: 

  • Az első 300 automatára darabonként havi 120 ezer forintos üzemeltetési díjon szerződtek 2013-ban.
  • A következő 72 darab berendezést már 216 ezer forintos havidíjért üzemeltetik, amit kéthavonta hívnak le.
  • 2015-ben az első 300 automatánál 136 ezerre emelték a díjakat, ami később már 216 ezernél járt.

A BKK-nál korábban abban gondolkodtak, hogy az egész rendszert lecserélik, de maguk az automaták még kiválóan működnek, ezért felesleges lett volna új eszközök beszerzése. Ezért 2021. január 5-én kiírtak egy tendert az üzemeltetésre, amit azonban visszavontak március 27-én. Arra hivatkoztak, hogy a járvány miatti utazási korlátozások miatt a nemzetközi tender tárgyalásos szakaszát nem lehetett volna megtartani. Ez a tender 2023 végéig tartalmazott volna üzemeltetést, illetve az automaták hardverének és szoftverének cseréje is része lett volna. A szerződés becsült összértéke 9,1 milliárd forint volt.

Június 8-án újból kiírták az eljárást, majd július 14-én visszavonták. Ebben az üzemeltetés mellett már nem szerepelt a hardver- és szoftverfejlesztés, mert azt egy külön eljárásban akarták megversenyeztetni. Az üzemeltetésre szánt keretösszeg 1,6 milliárd forint volt. Végül a 2020-as szerződésmódosítás szerint az üzemeltetés év végéig marad a T-Systemsnél, illetve a már említett 735 milliós megrendeléséhez jut a cég.

A tervek szerint a nyár során indítanak egy újabb eljárást, és ősszel kiválasztják az üzemeltetőt a további évekre.

Kis idő, nagy bevétel

A hardveres átalakításra azért van szükség, mert az azokat szállító S&B kivonult Magyarországról. Másrészt a berendezésekben év végéig cserélni kell a routereket a mobilinternet-szolgáltatás 3G-ről 4G-re történő átállása miatt. Ennél nagyobb gondok is akadnak: bár az S&B a T-Systems beszállítója volt, úgy néz ki, hogy nem sikerült a köztük lévő szerződést jól megkötni. Információink szerint ez idén nyárra lejárt – ezért saját szoftver telepítése nélkül lényegi módosításokat nem is tudna a T-Systems elvégezni.

A BKK és a T-Systems eredeti szerződése szerint át kellene adni az automaták és a rendszerek minden szoftverét és ezek forráskódját, de ez nem áll a BKK rendelkezésére. Forrásaink szerint ezt ügyvédi letétben helyezték el, amihez a BKK csak 2021 végén juthat hozzá. Ennek azonban nem sok haszna lehet – hiszen ez még az átadáskori, azóta sokat módosított szoftver.

Mivel a BKK és az S&B 10 milliárdos nagyságrendű jogvitában áll az e-jegyrendszer miatt, finoman szólva sem partneri a viszony. Márpedig az S&B segítsége nélkül a T-Systems sem tud az automaták működtetése során sok mindent elvégezni. A reptéri jegy kivezetése kapcsán Vitézy Dávid, a kormány alá tartozó Budapest Fejlesztési Központ vezetője, illetve Draskovics Tibor, a BKK igazgatóságának elnöke közötti üzengetés is arról szólt, miért nem lehetett a reptéri jegyet kivenni az automaták kínálatából, majd miért került 2,8 millióba az eltüntetése.

Mindkét félnek igaza volt valahol: Vitézy jogosan mondhatta, hogy az eredeti szerződés szerint ez ingyenes feladat lett volna, de Draskovics is jogosan hivatkozhatott arra, hogy az előző városvezetés alatt – igaz, már Vitézy távozása után – módosított szerződéses feltételek okozták a furcsa helyzetet.

Az S&B nélkül is tovább lehetne azonban fejleszteni a még legalább 5-10 évig használható gépeket: be lehetne például építeni NFC leolvasókat, lehetővé kéne tenni a távolról történő menedzsmentet, bővíteni a jelenleg elég nehézkes statisztikai rendszert. Mivel az e-jegyrendszer beindulására még hosszú évekig semmi esély, legalább fél évtizedig ezek az eszközök biztosíthatják a fővárosi közösségi közlekedés bevételeinek javát, így fontos lenne a hatékony működtetésük.

Piaci forrásaink szerint nagy volt az érdeklődés az automaták átépítése és fejlesztése iránt, több hazai vállalkozási saját megoldást dolgozott ki. Nagy csalódás volt számukra, hogy a tenderek visszavonásával meg sem tudták mutatni, mit tudnak. A közbeszerzési portál tanúsága szerint a T-Systems mellett az ügyfélhívó és fizetési rendszerekkel foglalkozó Smart Up Kft., a közlekedési informatikában jártas Entegro Kft., a közösségi közlekedésben és ügyféltájékoztatásban dolgozó New Line Kft. is bejelentkezett. Ez utóbbi ugyan szakmai érdeklődő, de a Deltagroupon keresztül a magyar állami MVM többségi tulajdonában áll. A Traco Zrt. is bejelentkezett, amely az Átlátszó.hu szerint túlárazottnak tűnő közbeszerzésekben tűnt fel.

A tender visszavonásában szerepet játszhatott a NER-hez köthető szereplők megjelenése, ami egy közbeszerzési eljárás elhúzódásához, a jogorvoslatok végeláthatatlan sorához is vezethetett volna. A BKK félelme talán nem is teljesen légből kapott, ha azt vesszük, hogy az automatákban is használt hőpapír-tendert háromszor írták ki, és még 50 milliós bírságot is kaptak a Közbeszerzési Döntőbizottságtól.

Ismerős arcok

Nemcsak a közbeszerzésekkel, de az informatikai projektekkel sincs túl sok sikere a fővárosi közlekedési cégnek. Az elektronikus jegyrendszerre 8,6 milliárdot költöttek 2018-ig, de a S&B végül szinte semmi használhatót nem adott ezért, és kezdhetik szinte elölről a projektet. A T-Systems és a BKK kapcsolata sem túl rózsás: előbbi 2017-ben botrányosan rossz minőségű mobiljegyet fejlesztett, és amikor a hibákra egy etikus hekker felhívta a figyelmet, őt kezdte el a T-Systems hibáztatni és feljelenteni. Miközben eleve kétséges, miért és hogyan sikerült a jegyautomatákról szóló szerződésbe belevennie ezt a projektet a Dabóczi vezette BKK-nak.

A T-Systems akkori állami cégekért felelős igazgatójának, Lakatos Andrásnak végül a botrány miatt távoznia kellett a T-Systemstől, de a BKK-s ügyektől így sem került messzire. 2018-tól ugyanis ő lett a fővárosnak óriási veszteséget okozó, az e-jegyrendszert megvalósítani képtelen S&B magyarországi ügyvezetője.

Az S&B azonban már nemcsak a T-Systemsszel és a BKK-val nem dolgozik tovább Magyarországon, május 1-jével megindult a Scheidt & Bachmann Hungary Kft. végelszámolása. Ezt megemlítette a BKK is tegnap esti, az automaták megújulásáról szóló közleményében, amelyet érdemes elolvasni, ha valaki pozitív tálalásban szeretné látni ezt a nem mindennapi történetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásraA Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem jönnek vissza az utasok, egyre jobban szenved a járványban a BKKHa nincs elég utas, akkor nincs elég jegy- és bérletbevétel, a kiadások nagy része viszont fix, a menetrend átszabása viszont mintha tabu lenne.

Közélet Vállalat bkk Budapest jegyautomata közösségi közlekedés T-Systems Telekom Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 22. 12:10 Közélet

Rengeteg uniós pénzt kellene jól szétosztanunk , hogy ne a magyar szegények kárára zöldüljön az EU

Az uniós zöld átmenet az alacsony jövedelműek terheit növeli, ezért ezermilliárd forint kompenzációt kaphatunk. Kérdés, hogyan kellene ezt jól felhasználni.

Avatar
2021. szeptember 20. 06:00 Közélet

Indul a Helyközi Járat, együtt szállítjuk a vidéki híreket

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.