Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. október 21. 05:13 Közélet, Vállalat

Nem jönnek vissza az utasok, egyre jobban szenved a járványban a BKK

A BKK és a főváros nem siette el a Budapest közlekedését szervező és finanszírozó társaság idei költségvetésének elfogadását: a közgyűlés csak a szeptember 30-i ülésén fogadta el a 2020-as évre vonatkozó tervet. Ám még így sem sikerült túl pontos előrejelzést készíteni az évre, amelynek nagy része már le is telt.

A tervezett költségvetés 2020-ra a jegyárbevételek 29,5 százalékos csökkenését vetíti előre az eredeti tervhez képest. Egyrészt azért, mert a jegyek és bérletek eladásából 19,9 milliárd forinttal kevesebb folyhat be, másrészt ha kevesebb a diák- és nyugdíjas bérlet, akkor az ezek árát kiegészítő állami kompenzáció is visszaesik, a terv szerint 1,8 milliárd forinttal.

Ez a jegyárbevétel-csökkenés azonban még optimistának is tűnik. Ahogy az alábbi grafikonon látható, még mostanában is messze kevesebben közlekednek közösségi eszközökkel a városban, mint tavaly. A jegyárbevételek még augusztusban is jelentősen, 32 százalékkal elmaradtak a tavalyitól, pedig ez már a legjobb hónap volt a koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta. Márpedig ha ilyen marad az év hátralevő részén az elmaradás, akkor összességében 35 százalékos, azaz 23,5 milliárd forint lehet a bevételkiesés a tavalyi értékhez képest.

A járvány első hullámának csúcsa áprilisban volt, ekkor 82 százalékkal esett vissza a BKK bevétele. Ez egyébként jól mutatja, hogy ha a második hullámban is korlátozásokra lenne szükség, akkor súlyos milliárdokat vesztene a BKK. 

 

Korábbi cikkünk készítésekor mi csak becsléseket tudtunk adni a koronavírus második hullámára vonatkozóan. A főváros egészének gazdálkodását vizsgálva akkor arra jutottunk, hogy pénzügyi szempontból a BKK jegyárkiesése lehet az egész város legnagyobb problémája. Úgy becsültük, hogy idén Budapestnek 30 milliárd forinttal kell majd többet költenie a BKK-ra, és a cég aktuális terve most pont ekkora, 29,99 milliárdos többletköltséget tartalmaz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdos lyukat üt a budapesti költségvetésen a járvány és a kormányMinden nyolcadik forintot meg kell fogni a fővárosi büdzsében.

Az utasszám és a jegyeladás csökkenésének ellenére a kiadások alaposan megnőttek. Tavaly 198,8 milliárd forintot kellett a közösségi közlekedésre költeni, 2020-ra eredetileg 200,9 milliárd forinttal terveztek, de a járvány miatt módosított költségvetés már 208,6 milliárd kiadással számol.

Ráadásul a járvány elleni küzdelemnek is vannak még külön költségei, például a járművek gyakoribb takarítása, fertőtlenítése, viszont a sokkal alacsonyabb utasforgalom lehetőséget adna a menetrendek racionalizálására is. A kiadások közül a BKV-nak fizetett összegek nőttek meg jelentősen, tavalyhoz képest 15,2 milliárd forinttal. Erre nem ad a fővárosi közgyűlés elé beterjesztett üzleti terv érdemi magyarázatot.*Szerepel benne például, hogy a CAF villamosok garanciális javításának lejárta után megnőnek a költségek, de az nem derül ki, hogy mennyivel.

 

A BKK az őrző-védő vonalon tudott 1 milliárd forintot megtakarítani, ezen kívül a saját működésén és a külső szolgáltatásokon is 4,8 milliárddal kevesebbet költ el, mint tavaly. Amihez azonban nem nyúltak, az a közösségi közlekedés teljesítménye: 2019-ben 15,9 milliárd férőhelykilométert tettek meg a járművek, 2020-ra eredetileg 16,5 milliárddal terveztek, a járvány hatásával együtt most 16,1 milliárd a cél. Ez tehát még mindig magasabb, mint a tavalyi tényadatok, pedig utasból harmadával kevesebb van.

Természeten nem lenne észszerű a járatok jelentős ritkítása, de Európa számos nagyvárosában keresték a megoldást, hogy hogyan lehet úgy költségeket csökkenteni, hogy a szolgáltatás színvonala érdemben ne változzon. A közösségi közlekedésére nagyon büszke Bécsben például – ahol egyébként szintén harmadával kevesebben használják a szolgáltatást – az éjszakai metrójáratokat felfüggesztették

A költségek túlnyomó része eleve adottság, a járművek és az infrastruktúra értékcsökkenése és a fenntartása kevesebb járat esetén sem lesz kevesebb. Bár a bérek elvileg csökkenthetők kevesebb járat esetén, a gyakorlatban csak a túlórákat lehet visszafogni a fix munkaszerződések miatt. Tulajdonképpen a gázolaj és a elektromos áram fogyasztás csökkenthető csak. Nagy kockázat azonban a ritkítás, mert jó eséllyel többet árt, mint használ: a közösségi közlekedéstől elfordulhatnak az utasok, ha nem elég sűrűn jönnek a járatok.

A BKK-nál volt néhány furcsa lépés a járvány első hullámában. Éppen március 10-én, a járvány megjelenését követően néhány nappal sikerült elindítani az éjszakai metrókat,  amelyek sokáig teljesen üresen jártak.

A járatok menetrendjének átalakítása azonban tabu témának tűnik. Amikor például márciusban állandó szombati menetrendre álltak át, a reggeli tumultusok miatt és Fürjes Balázs kormánybiztos követelésére néhány napon belül visszaálltak a normál menetrendre. A fővárosért felelős kormánybiztos talán megváltoztatta a véleményét, mert nemrég éppen arról beszélt az ATV-ben, hogy feleslegesen sűrűn jártak a BKK járatai a koronavírus első hulláma alatt.

A menetrend átszabásával, vagy még inkább bizonyos járatok összekötésével a költségek csökkenthetők lettek volna, ám inkább kihasználatlanul is járnak a buszok, a villamosok és a metrók. Logikus lépés volt a reptéri expresszbuszok leállítása, de ez sem ment zökkenőmentesen, a 100E jelű járatra egy darabig még árulták a jegyeket, miközben már nem is járt.

A G7-nek most megküldött adatokból egyébként kiderül, hogy tavaly 1 millió jegyet adtak el a reptéri buszokra április és augusztus között, 931 millió forintért. Idén ugyanebben az időszakban – amikor nem is közlekedett a járat – 155 ezer darab jegyet vásároltak 13,6 millió forint értékben. (Ez is jól mutatja, hogy a turistaforgalom kiesése miatt csak ezen az egy szolgáltatáson 2,2 milliárdos lesz a kiesés idén.)

Sajnos hosszabb távon sem reménykedhet a BKK (és a főváros) abban, hogy jelentősen javulnak a feltételek: a turisták hiánya nagyon is meglátszik a bevételekben. Az év első 8 hónapjában a közvetlenül a turistákhoz köthető jegyek eladásából 3,8 milliárd forinttal kevesebb folyt be, ez éves szinten 5 milliárdos csökkenés.

 

A nyugdíjas bérletek eladásai 43 százalékkal csökkentek, a teljes árú havi bérletek eladásában 34 százalék volt a visszaesés, a 10-es gyűjtőjegyekében 37, míg a vonaljegyek esetében 39 százalék. Ez adja a teljes bevétel 70 százalékát, és ezen továbbra is meg fog látszani az otthoni munkavégzés.

A turizmus visszaesése és a csökkenő mobilitás miatt a BKK-nak hosszabb távon is évi 15-20 milliárd forinttal csökkenhetnek a bevételei.

A részletes adatokból még az is kiderül, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik kampányígérete, az álláskeresőknek ingyenessé tett tömegközlekedés nem sokat nyom a latban. Az NFSZ adatai szerint augusztusban 30 ezer álláskeresőt regisztráltak a fővárosban, de csak 6524-en éltek az ingyenes BKK-bérlet lehetőségével.

Közélet Vállalat bkk bkv főváros jegyárbevétel koronavírus mobilitás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.

Kasnyik Márton
2020. november 25. 06:56 Közélet

Saját óriáscégét hitelezheti milliárdokkal a Magyar Nemzeti Bank

Ha ez átmegy, akkor a többi cégétől is vehetné a kötvényeket a jegybank milliárdokért. Nincs határa a vad ötleteknek a monetáris politikában?

Bucsky Péter
2020. november 24. 06:54 Közélet

Elhagyják a vállalkozók Parragh kamaráját, de a NAV-végrehajtást nem ússzák meg

Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.

Fontos

Stubnya Bence
2020. november 27. 06:57 Vállalat

Harmadszor kerültek idén padlóra, most online karácsonyi bulikban bíznak

A cégek egy része profilváltással alkalmazkodott a járványhoz a rendezvényszervezők piacán, de a legtöbben még így is csak a veszteség minimalizálására játszanak.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 26. 06:57 Adat, Vállalat

Egy visszahúzódó magyar testvérpár gazdagabb, mint Mészáros és Csányi együtt

Fontos magyar vállalatok legnagyobb tulajdonosai közé tartozik Rahimkulov Timur és Ruszlan, de nyilvános fotó sincs róluk.

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.