Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. október 21. 05:13 Közélet, Vállalat

Nem jönnek vissza az utasok, egyre jobban szenved a járványban a BKK

A BKK és a főváros nem siette el a Budapest közlekedését szervező és finanszírozó társaság idei költségvetésének elfogadását: a közgyűlés csak a szeptember 30-i ülésén fogadta el a 2020-as évre vonatkozó tervet. Ám még így sem sikerült túl pontos előrejelzést készíteni az évre, amelynek nagy része már le is telt.

A tervezett költségvetés 2020-ra a jegyárbevételek 29,5 százalékos csökkenését vetíti előre az eredeti tervhez képest. Egyrészt azért, mert a jegyek és bérletek eladásából 19,9 milliárd forinttal kevesebb folyhat be, másrészt ha kevesebb a diák- és nyugdíjas bérlet, akkor az ezek árát kiegészítő állami kompenzáció is visszaesik, a terv szerint 1,8 milliárd forinttal.

Ez a jegyárbevétel-csökkenés azonban még optimistának is tűnik. Ahogy az alábbi grafikonon látható, még mostanában is messze kevesebben közlekednek közösségi eszközökkel a városban, mint tavaly. A jegyárbevételek még augusztusban is jelentősen, 32 százalékkal elmaradtak a tavalyitól, pedig ez már a legjobb hónap volt a koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta. Márpedig ha ilyen marad az év hátralevő részén az elmaradás, akkor összességében 35 százalékos, azaz 23,5 milliárd forint lehet a bevételkiesés a tavalyi értékhez képest.

A járvány első hullámának csúcsa áprilisban volt, ekkor 82 százalékkal esett vissza a BKK bevétele. Ez egyébként jól mutatja, hogy ha a második hullámban is korlátozásokra lenne szükség, akkor súlyos milliárdokat vesztene a BKK. 

 

Korábbi cikkünk készítésekor mi csak becsléseket tudtunk adni a koronavírus második hullámára vonatkozóan. A főváros egészének gazdálkodását vizsgálva akkor arra jutottunk, hogy pénzügyi szempontból a BKK jegyárkiesése lehet az egész város legnagyobb problémája. Úgy becsültük, hogy idén Budapestnek 30 milliárd forinttal kell majd többet költenie a BKK-ra, és a cég aktuális terve most pont ekkora, 29,99 milliárdos többletköltséget tartalmaz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdos lyukat üt a budapesti költségvetésen a járvány és a kormányMinden nyolcadik forintot meg kell fogni a fővárosi büdzsében.

Az utasszám és a jegyeladás csökkenésének ellenére a kiadások alaposan megnőttek. Tavaly 198,8 milliárd forintot kellett a közösségi közlekedésre költeni, 2020-ra eredetileg 200,9 milliárd forinttal terveztek, de a járvány miatt módosított költségvetés már 208,6 milliárd kiadással számol.

Ráadásul a járvány elleni küzdelemnek is vannak még külön költségei, például a járművek gyakoribb takarítása, fertőtlenítése, viszont a sokkal alacsonyabb utasforgalom lehetőséget adna a menetrendek racionalizálására is. A kiadások közül a BKV-nak fizetett összegek nőttek meg jelentősen, tavalyhoz képest 15,2 milliárd forinttal. Erre nem ad a fővárosi közgyűlés elé beterjesztett üzleti terv érdemi magyarázatot.*Szerepel benne például, hogy a CAF villamosok garanciális javításának lejárta után megnőnek a költségek, de az nem derül ki, hogy mennyivel.

 

A BKK az őrző-védő vonalon tudott 1 milliárd forintot megtakarítani, ezen kívül a saját működésén és a külső szolgáltatásokon is 4,8 milliárddal kevesebbet költ el, mint tavaly. Amihez azonban nem nyúltak, az a közösségi közlekedés teljesítménye: 2019-ben 15,9 milliárd férőhelykilométert tettek meg a járművek, 2020-ra eredetileg 16,5 milliárddal terveztek, a járvány hatásával együtt most 16,1 milliárd a cél. Ez tehát még mindig magasabb, mint a tavalyi tényadatok, pedig utasból harmadával kevesebb van.

Természeten nem lenne észszerű a járatok jelentős ritkítása, de Európa számos nagyvárosában keresték a megoldást, hogy hogyan lehet úgy költségeket csökkenteni, hogy a szolgáltatás színvonala érdemben ne változzon. A közösségi közlekedésére nagyon büszke Bécsben például – ahol egyébként szintén harmadával kevesebben használják a szolgáltatást – az éjszakai metrójáratokat felfüggesztették

A költségek túlnyomó része eleve adottság, a járművek és az infrastruktúra értékcsökkenése és a fenntartása kevesebb járat esetén sem lesz kevesebb. Bár a bérek elvileg csökkenthetők kevesebb járat esetén, a gyakorlatban csak a túlórákat lehet visszafogni a fix munkaszerződések miatt. Tulajdonképpen a gázolaj és a elektromos áram fogyasztás csökkenthető csak. Nagy kockázat azonban a ritkítás, mert jó eséllyel többet árt, mint használ: a közösségi közlekedéstől elfordulhatnak az utasok, ha nem elég sűrűn jönnek a járatok.

A BKK-nál volt néhány furcsa lépés a járvány első hullámában. Éppen március 10-én, a járvány megjelenését követően néhány nappal sikerült elindítani az éjszakai metrókat,  amelyek sokáig teljesen üresen jártak.

A járatok menetrendjének átalakítása azonban tabu témának tűnik. Amikor például márciusban állandó szombati menetrendre álltak át, a reggeli tumultusok miatt és Fürjes Balázs kormánybiztos követelésére néhány napon belül visszaálltak a normál menetrendre. A fővárosért felelős kormánybiztos talán megváltoztatta a véleményét, mert nemrég éppen arról beszélt az ATV-ben, hogy feleslegesen sűrűn jártak a BKK járatai a koronavírus első hulláma alatt.

A menetrend átszabásával, vagy még inkább bizonyos járatok összekötésével a költségek csökkenthetők lettek volna, ám inkább kihasználatlanul is járnak a buszok, a villamosok és a metrók. Logikus lépés volt a reptéri expresszbuszok leállítása, de ez sem ment zökkenőmentesen, a 100E jelű járatra egy darabig még árulták a jegyeket, miközben már nem is járt.

A G7-nek most megküldött adatokból egyébként kiderül, hogy tavaly 1 millió jegyet adtak el a reptéri buszokra április és augusztus között, 931 millió forintért. Idén ugyanebben az időszakban – amikor nem is közlekedett a járat – 155 ezer darab jegyet vásároltak 13,6 millió forint értékben. (Ez is jól mutatja, hogy a turistaforgalom kiesése miatt csak ezen az egy szolgáltatáson 2,2 milliárdos lesz a kiesés idén.)

Sajnos hosszabb távon sem reménykedhet a BKK (és a főváros) abban, hogy jelentősen javulnak a feltételek: a turisták hiánya nagyon is meglátszik a bevételekben. Az év első 8 hónapjában a közvetlenül a turistákhoz köthető jegyek eladásából 3,8 milliárd forinttal kevesebb folyt be, ez éves szinten 5 milliárdos csökkenés.

 

A nyugdíjas bérletek eladásai 43 százalékkal csökkentek, a teljes árú havi bérletek eladásában 34 százalék volt a visszaesés, a 10-es gyűjtőjegyekében 37, míg a vonaljegyek esetében 39 százalék. Ez adja a teljes bevétel 70 százalékát, és ezen továbbra is meg fog látszani az otthoni munkavégzés.

A turizmus visszaesése és a csökkenő mobilitás miatt a BKK-nak hosszabb távon is évi 15-20 milliárd forinttal csökkenhetnek a bevételei.

A részletes adatokból még az is kiderül, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik kampányígérete, az álláskeresőknek ingyenessé tett tömegközlekedés nem sokat nyom a latban. Az NFSZ adatai szerint augusztusban 30 ezer álláskeresőt regisztráltak a fővárosban, de csak 6524-en éltek az ingyenes BKK-bérlet lehetőségével.

Közélet Vállalat bkk bkv főváros jegyárbevétel koronavírus mobilitás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2021. április 7. 06:03 Közélet

Ezermilliárdos uniós támogatások pörgették rá Orbánt a gazdaság átalakítására

Az EU-tól 2600 milliárd forint érkezik főleg digitalizációra és a körforgásos gazdaság kiépítésére, Orbán pont ezekre alapozva változtatná meg a gazdaságot.

Bucsky Péter
2021. április 5. 15:54 Adat, Közélet

Nem vesszük elég komolyan a korlátozásokat, a fásultság szép lassan legyőzi a szigort

Az első hullámban példamutatóan fegyelmezett volt a lakosság, az ősz óta tartó második és harmadik hullámra elfogyott a kitartás.

Deme Zoltán
2021. március 31. 17:21 Közélet

Metrókocsi-felújítás: a döntések mentegetése helyett ideje levonni a tanulságokat

A hazai közbeszerzések sok visszássága tetten érhető a 3-as metró járműtenderén, és nincs rá garancia, hogy kibírja a következő évtizedeket a vitrinbe való flotta.

Fontos

Avatar
2021. április 11. 15:45 Világ

Ha egy nőt zaklatnak a buszon, sokkal kevesebben lépnek közbe, mint ahányan eltökéltnek tartják magukat

Egy kísérletben kiderült, hogy a buszokon elhelyezett poszterek a figyelemfelhívásra jók, de nem változtatják meg az emberek viselkedését.

Kasnyik Márton
2021. április 11. 06:54 Világ

Mi igaz a Nagy Visszaállításból?

A legutóbbi davosi fórum egyesek szerint maga egy nagy összeesküvés volt. Miért félnek az emberek a globális elit jövőképétől?

Hajdu Miklós
2021. április 10. 16:02 Világ

A gyári munkás nem maradhat otthon, ez is oka lehet a járvány kelet-európai pusztításának

Kelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.