A BKK és a főváros nem siette el a Budapest közlekedését szervező és finanszírozó társaság idei költségvetésének elfogadását: a közgyűlés csak a szeptember 30-i ülésén fogadta el a 2020-as évre vonatkozó tervet. Ám még így sem sikerült túl pontos előrejelzést készíteni az évre, amelynek nagy része már le is telt.
A tervezett költségvetés 2020-ra a jegyárbevételek 29,5 százalékos csökkenését vetíti előre az eredeti tervhez képest. Egyrészt azért, mert a jegyek és bérletek eladásából 19,9 milliárd forinttal kevesebb folyhat be, másrészt ha kevesebb a diák- és nyugdíjas bérlet, akkor az ezek árát kiegészítő állami kompenzáció is visszaesik, a terv szerint 1,8 milliárd forinttal.
Ez a jegyárbevétel-csökkenés azonban még optimistának is tűnik. Ahogy az alábbi grafikonon látható, még mostanában is messze kevesebben közlekednek közösségi eszközökkel a városban, mint tavaly. A jegyárbevételek még augusztusban is jelentősen, 32 százalékkal elmaradtak a tavalyitól, pedig ez már a legjobb hónap volt a koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta. Márpedig ha ilyen marad az év hátralevő részén az elmaradás, akkor összességében 35 százalékos, azaz 23,5 milliárd forint lehet a bevételkiesés a tavalyi értékhez képest.
A járvány első hullámának csúcsa áprilisban volt, ekkor 82 százalékkal esett vissza a BKK bevétele. Ez egyébként jól mutatja, hogy ha a második hullámban is korlátozásokra lenne szükség, akkor súlyos milliárdokat vesztene a BKK.
Korábbi cikkünk készítésekor mi csak becsléseket tudtunk adni a koronavírus második hullámára vonatkozóan. A főváros egészének gazdálkodását vizsgálva akkor arra jutottunk, hogy pénzügyi szempontból a BKK jegyárkiesése lehet az egész város legnagyobb problémája. Úgy becsültük, hogy idén Budapestnek 30 milliárd forinttal kell majd többet költenie a BKK-ra, és a cég aktuális terve most pont ekkora, 29,99 milliárdos többletköltséget tartalmaz.
Az utasszám és a jegyeladás csökkenésének ellenére a kiadások alaposan megnőttek. Tavaly 198,8 milliárd forintot kellett a közösségi közlekedésre költeni, 2020-ra eredetileg 200,9 milliárd forinttal terveztek, de a járvány miatt módosított költségvetés már 208,6 milliárd kiadással számol.
Ráadásul a járvány elleni küzdelemnek is vannak még külön költségei, például a járművek gyakoribb takarítása, fertőtlenítése, viszont a sokkal alacsonyabb utasforgalom lehetőséget adna a menetrendek racionalizálására is. A kiadások közül a BKV-nak fizetett összegek nőttek meg jelentősen, tavalyhoz képest 15,2 milliárd forinttal. Erre nem ad a fővárosi közgyűlés elé beterjesztett üzleti terv érdemi magyarázatot.*Szerepel benne például, hogy a CAF villamosok garanciális javításának lejárta után megnőnek a költségek, de az nem derül ki, hogy mennyivel.
A BKK az őrző-védő vonalon tudott 1 milliárd forintot megtakarítani, ezen kívül a saját működésén és a külső szolgáltatásokon is 4,8 milliárddal kevesebbet költ el, mint tavaly. Amihez azonban nem nyúltak, az a közösségi közlekedés teljesítménye: 2019-ben 15,9 milliárd férőhelykilométert tettek meg a járművek, 2020-ra eredetileg 16,5 milliárddal terveztek, a járvány hatásával együtt most 16,1 milliárd a cél. Ez tehát még mindig magasabb, mint a tavalyi tényadatok, pedig utasból harmadával kevesebb van.
Természeten nem lenne észszerű a járatok jelentős ritkítása, de Európa számos nagyvárosában keresték a megoldást, hogy hogyan lehet úgy költségeket csökkenteni, hogy a szolgáltatás színvonala érdemben ne változzon. A közösségi közlekedésére nagyon büszke Bécsben például – ahol egyébként szintén harmadával kevesebben használják a szolgáltatást – az éjszakai metrójáratokat felfüggesztették.
A költségek túlnyomó része eleve adottság, a járművek és az infrastruktúra értékcsökkenése és a fenntartása kevesebb járat esetén sem lesz kevesebb. Bár a bérek elvileg csökkenthetők kevesebb járat esetén, a gyakorlatban csak a túlórákat lehet visszafogni a fix munkaszerződések miatt. Tulajdonképpen a gázolaj és a elektromos áram fogyasztás csökkenthető csak. Nagy kockázat azonban a ritkítás, mert jó eséllyel többet árt, mint használ: a közösségi közlekedéstől elfordulhatnak az utasok, ha nem elég sűrűn jönnek a járatok.
A BKK-nál volt néhány furcsa lépés a járvány első hullámában. Éppen március 10-én, a járvány megjelenését követően néhány nappal sikerült elindítani az éjszakai metrókat, amelyek sokáig teljesen üresen jártak.
A járatok menetrendjének átalakítása azonban tabu témának tűnik. Amikor például márciusban állandó szombati menetrendre álltak át, a reggeli tumultusok miatt és Fürjes Balázs kormánybiztos követelésére néhány napon belül visszaálltak a normál menetrendre. A fővárosért felelős kormánybiztos talán megváltoztatta a véleményét, mert nemrég éppen arról beszélt az ATV-ben, hogy feleslegesen sűrűn jártak a BKK járatai a koronavírus első hulláma alatt.
A menetrend átszabásával, vagy még inkább bizonyos járatok összekötésével a költségek csökkenthetők lettek volna, ám inkább kihasználatlanul is járnak a buszok, a villamosok és a metrók. Logikus lépés volt a reptéri expresszbuszok leállítása, de ez sem ment zökkenőmentesen, a 100E jelű járatra egy darabig még árulták a jegyeket, miközben már nem is járt.
A G7-nek most megküldött adatokból egyébként kiderül, hogy tavaly 1 millió jegyet adtak el a reptéri buszokra április és augusztus között, 931 millió forintért. Idén ugyanebben az időszakban – amikor nem is közlekedett a járat – 155 ezer darab jegyet vásároltak 13,6 millió forint értékben. (Ez is jól mutatja, hogy a turistaforgalom kiesése miatt csak ezen az egy szolgáltatáson 2,2 milliárdos lesz a kiesés idén.)
Sajnos hosszabb távon sem reménykedhet a BKK (és a főváros) abban, hogy jelentősen javulnak a feltételek: a turisták hiánya nagyon is meglátszik a bevételekben. Az év első 8 hónapjában a közvetlenül a turistákhoz köthető jegyek eladásából 3,8 milliárd forinttal kevesebb folyt be, ez éves szinten 5 milliárdos csökkenés.
A nyugdíjas bérletek eladásai 43 százalékkal csökkentek, a teljes árú havi bérletek eladásában 34 százalék volt a visszaesés, a 10-es gyűjtőjegyekében 37, míg a vonaljegyek esetében 39 százalék. Ez adja a teljes bevétel 70 százalékát, és ezen továbbra is meg fog látszani az otthoni munkavégzés.
A turizmus visszaesése és a csökkenő mobilitás miatt a BKK-nak hosszabb távon is évi 15-20 milliárd forinttal csökkenhetnek a bevételei.
A részletes adatokból még az is kiderül, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik kampányígérete, az álláskeresőknek ingyenessé tett tömegközlekedés nem sokat nyom a latban. Az NFSZ adatai szerint augusztusban 30 ezer álláskeresőt regisztráltak a fővárosban, de csak 6524-en éltek az ingyenes BKK-bérlet lehetőségével.
Közélet
A Balatonnál lehet a magyar MotoGP-futam, az állam ötmilliárd forintja füstölt el
A hajdúnánási pályából jó eséllyel nem lesz semmi, jövőre valószínűleg a magántulajdonú Balaton Park Circuiton száguldhatnak a motorversenyzők.
Hírhedt bűnbanda gyárthatta a hatezer milliárdos magyar cég brazil kötvényét
Előkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.
Nagyon tolná a kisvállalkozásokat a kormány, de honnan lesz hozzá dolgozó?
Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.
Fontos
Megakadályozza a fiatalok lakásszerzését az ingatlanpiaci ár-bér spirál?
A magas négyzetméretárak és az alacsony megtakarítási lehetőségek komoly akadályokat gördítenek a fiatalok elé.
Egyedül Szíjj László örülhet a mai építőipari adatnak
Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.
Innen szép nyerni, de van-e még visszaút a Dunaferr számára?
Nem tudnak mit kezdeni a mélyben lévő acélárakkal, a Dunai Vasműben lényegében csak állagmegóvás történik, akárcsak a tulajdonos más közép-európai üzemeiben.
